Alkotmány, 1902. december (7. évfolyam, 286-310. szám)

1902-12-05 / 289. szám

ALKOTMÁNY. 289. szám. 9 Péntek, 1902 december 5. Ferenc József, királyról szólott, míg az 1867 utáni korszakát uralkodásának ő is alkotmányosnak tartja.­­ A Wolf-Schalk-per, Brü­xből táviratozzájc: Wolf képviselőnek Schalk képviselő és társai elleni peré­ben Kränzte nyomdatulajdonos megkövette Wolfot, aki erre visszavonta ellene emelt panaszát. A bizo­nyító eljárást befejezték. Holnap nem lesz tárgyalás. Szombaton lesznek a vád- és védőbeszédek és eset­leg még aznap mondják ki az esküdtek a ver­diktet. — Friedrich Ferenc cinkosai. Kolozsvárott teg­nap délután hirdették ki a Kúria Ítéletének Fried­rich két bűntársára, Szöcsre és Szabóra vonatkozó részét s egyúttal közölték az elitéltekkel, hogy Fried­­rich­et kivégezik. KÖZGAZDASÁG. Vetések állása. A földmivelési miniszterhez be­érkezett hivatalos jelentések szerint a lefolyt no­vember hóban az időjárás nagyobbára száraz és a hó második felében hideg is volt , igen erős fagyok voltak ■különösen az ország felső részeiben és így az eke is kiszorult, tehát a­ vetési munkával sem ké­szültek el mindenütt a gazdák. A hosszantartó szá­razságban ugyancsak a Felvidék nagy részében, de az ország más részében is, nevezetesen a Király­hágón túl és egész Duna jobbparti vármegyékben az egerek nagyon elszaporodtak és kárt okoznak úgy a vetésekben, mint különösen a lóherések és lucerná­sokban. Az egérjárás miatt több helyütt a vetést készakarva késleltették, de mert a nagy hidegek idő előtt és váratlanul beállottak, a késedelemmel sok helyen el is maradt az őszi vetés teljes munkája. És­mert az időjárás most sem kedvező­, általában a kikelt vetésekre sem, amennyiben a vetéseket job­bára gyenge hótakaró védi, ennélfogva attól tartanak a gazdák, hogy az amúgy is kisebb területre redu­kálódott őszi vetések telelése, a csapadék hiánya és a hosszantartó szárazság miatt, kapcsolatban az egér és itt-ott féreg és rovar okozta károsodással, kevésbbé lesz kedvező. Ez­­időszerűit ugyanis az őszi vetések, még a legkorábbiak is, kevés helyen állanak kifogástalanul, a későn vetett őszieknek pedig egy része ki sem kelt és több helyen olyankor csírázott, amikor éppen az erős fagy bekövetkezett. Általában bő havazásra és enyhébb időre volna szükség, hogy az elvetett ősziek megfelelőleg megerősödhessenek és hogy az elvetett m­agvak csiraképességüket el ne veszítsék. Nyitramegye Gazdasági Egyesülete tegnap tar­totta választmányi ülését, amelyből kifolyólag táv­iratilag üdvözölték a­ Mentoneban üdülő Károlyi Sándor grófot. A napirend során behatóan foglalkoz­tak az aktuális gazdasági kérdésekkel, a szerb és olasz kereskedelmi szerződések felmondásával, a könyvkivonati perek illetékességével, a kivándorlási törvényjavaslattal, a szesz technikai felhasználásának kérdésével és kimondották, hogy ezekben elfogadják az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ,és­ a Gazda­­szövetség álláspontját s az e kérdésben indítandó akciót teljes erejükkel támogatják. Elhatározták, hogy az egyesület ezen a téren is rendez népies gazdasági előadásokat. Végül letárgyalták a jövő évi költségvetést, s megállapították az egyesület jövő esztendei munkaprogramjaj­át A „Magyar Iparoktatás» cím­ű havonkint kétszer megjelenő folyóirat legutóbbi, száma a következő változatos tartalommal jelent, meg : Az iparos tanon­­c­íj növeléséről, írta Spalier József. A rajzoktatás reformja Európában, irta Szíjts Izsó. Az ipar fejlő­désének történetéből. Az iparosképzés kérdése a székely kongresszuson, irta Fekete Jakab. Az 1903. évi kööltségvetés indokolása..Francia szakiskola Euró­pában, Külföldi szemle. Vegyesek. Az őrlési forgalom és a gazdák. Rubin­ek Gyula országos képviselő tollából a «Köztelek» hasábjain nagyobb érdeket keltő tanulmány jelent meg, mely főként a búza termelési költségeinek kiszámításával .•foglalkozvány, kapcsolatban egy lisztkiviteli szövetke­zetnek is tervét adja. E terv azon engedményen alap­l­i­ul, hogy egyes exportmalmok vámkülönitm­énynek nyilváníttassanak s mint ilyenek feldolgozás végett vámmentesen hozhassanak be idegen búzát, anélkül, hogy ebből egy szemet is a belsoruralomba bocsát­hatnának. Ez a terv egyfelől a kiviteli érdekeknek kíván szolgálni, másfelől a malomipart is támogatni kívánná a kivitel érdekében, de kizárva azt, hogy a malomipar e kedvezménynyel úgy visszaélhessen, amiként az őrlési forgalom kedvezményével vissza­élt. Mégis egyes napilapok oly kommentárral kí­sérik ezt a tervezetet, mintha ebben a gazda­­társadalom­ részéről engedékeny hangulat nyilvánult volna meg az őrlési forgalom visszaállítására nézve. Ez a magyarázat téves, sőt egyenesen esztelen is­­ eltenni a magyar gazdákról, hogy az őrlési forgal­mat, mely ellen egy évtizedig oly hevesen küzdöttek, maguk ajánlják fel éppen akkor, mikor úgy a búza áralakulásából, mint a kiviteli arányokból még az őrlési forgalom érdekeltjei sem tudnak javukra szol­gáló érveket meríteni. Az őrlési forgalom reaktivá­­lása a gazdáknak eszük ágában sincs s ilyen cél­zatú tervvel legkevésbbé ők hozakodnak e­l. Annyi az egész, hogy gondolkoznak a kivitel fejlesztésén és a magyar malomipar erősítésén olyan eszközök­kel, és olyan kedvezmények révén, amelyek igénybe­vételének feltétele a magyar nyerstermelés támoga­tása volna és nem az öncélú nyerészkedés. A mezőlaborci takarékpénztár a minapában tar­tott közgyűlésen megalakult. Az igazgatóság elnöke Klein Zsigmond dr., alelnöke Heller Mór lett. Igaz­gatósági tagokat megválasztottak • Stalpert Salamon, Falgersbau­m Ármin, Lázár Mendel, Klauzer Mihály, Schönfeld Lázár, Lehoczky István Mező-Laborcról és Schreiber Jónás, Grosz Ignác Nagy-Mihályból végül Schwa­re Bernét dr. Fekésházáról. Ügyészül Moskovics Ervin dr. homonnai ügyvéd, pénztár­nokul Ehrenfeld Dávid nagymihályi lakos lettek meg­választva. Az írt pénzintézet 1903. január hó 1-én kezdi meg működését. Valóságos Jeruzsálem! A magyar iparpártolás címmel szakavatott tollal, lelkesedéssel sz ügy iránt megirt brosúrát kaptunk, melyet Schmidt Imre, a privigyei takarékpénztár főkönyvelője írt. A művecskén az önálló vámterület követelése, mint vezető eszme vonul végig. Több, az ipart és kereskedelmet érdeklő eszmét vet föl a szerző, amelyek mind megérdemlik, hogy szakkörök­ben komolyan foglalkozzan­ak vele. Vámkezelés Bulgáriában. A budapesti kereske­delmi és iparkamara értesíti az­ érdekelt köröket, hogy­­a bolgár pénzü­gyminisz­erium a bolgár vám­hivatalokhoz intézett körrendelete értelmében mindezt Bulgáriába kivitt áru számlájának tartalmaznia kell : a kiállító gyáros vagy kereskedő cég aláírását vagy pecsétjét, a csomagok számát,, jegyét és­ nemét, továbbá az áru elegy és tiszta súlyát, az áru egy­ségárát, és­ mennyiségét az eladásnál szokásos mér­tékek szerint. A számla főösszege ezenkívül betűk­ben kiírandó és javítások csak akkor ismertetnek el, ha azok helyességét a kiállító aláírásával igazolja. A bolgár vámhivataloknál bemutatott számlák, me­lyek mindezen kellékeknek meg nem felelnek, nem fognak hiteles számláknak tekintetni és az azokat bemutató személyeknek más, a követelményeknek megfelelő számlákkal való pótlása végett vissza fognak adatni. Heti l­óvásár. A Tattersall-telepen ma tartott heti lóvásárra felhajtottak 245 darab I. oszt., 386 darab II. oszt. összesen 631 darab lovat. Ebből elkelt 342 darab ló. Budapesti gabonaforgalom. 1902. december hó 2. esti 6 órától december 3. esti 6 óráig a helyi for­galomban érkezett: búza 16321 méter mázsa, rozs 3207 mm., árpa 4213 mm., zab 1018 mm., tengeri 289 mm., repce — mm., liszt 2 mm., korpa — mm.,­­ összesen 25080 mm. elszállittatott: búza 505 mm., rozs — mm., árpa 1009 mm., zab — mm., tengeri 200 mm., repce 1021 mm., liszt 19523 mm., korpa 5250 mm., összesen 27508 mm., az átmeneti forgalomban­ érkezett búza — mm., rozs — mm., árpa — mm., zab — mm., tengeri — mm., repce — mm­., liszt — mm., korpa — mm., összesen — mm.: elszállittatott: búza — mm­., rozs — mm., árpa — mm., zab — mm., tengeri — mm., repce — mm., liszt — mm., korpa — mm., összesen — méter­mázsa. Sertésvásári jelentés. 1902. december 3-án a ferencvárosi zárt vásárról. I. Vásári forgalom: Előző napról eladatlan állomány 696 darab, mai napi fel­hajtás 669 darab, összesen 1365 darab. Eladatott 866 darab, eladatlanul visszamaradt 499 darab. — II. Vásári árjegyzés:­­Az árak minden levonás nél­kül értendők.) Zsirsertés öreg I. rendű 350 kgron felfii------—, II. rendű 280—350 kgrig 84—86, kantott--------, selejtezett--------, fiatal, nehéz 300 kgon felül 88—94, fiatal közép 220—300 kgig 78— 88, fiatal könnyít 220 kgig 74—84, süldő---------, malac---------. Hússertés, nehéz 300 kgon felül --------, könnyű 140—300 kig---------, süldő --------, malac 40 kgig —-----fillérig, kilogrammonként élősúlyban. III. Egyéb vásári értesítések: A vásár­irányzat : Közepes, az árak szilárdak. 81 k. 8.27-5 korona. 300 mm. 81 k. 8.27’I) ko­rona. 1100 mm. 80 k. 8.25 korona. 200 mm. 80-5 k. 8.25-5 korona. 100 mm. 80 k. 8.25 korona. 350 mm. 80 k. 8.20 korona. 150 mm. 79-6 k. 8.17‘Id* ko­rona, 100 mm. 78 k. S.20 korona. 100 mm. 79 k. H.22'5 korona, 150 huta. 79 k. 8.20 korona, ,100 mm. 79 k. 8.12‘6 korona. Bihari: 160 mm. 7,9"7k. B.17'5 korona. 100 mm. 79-4 k. 8.17-5 korona. 850 mm. 76-5 k. S'25 korona, 850 mm. 79‘8 k. -8.25 korona. Pestmeqijevidéki: 100 mm. 80 k. 8.20 korona, 100 mm. 79-5 k. 8.15 korona. 500mm 79 k. 8.22-5 korona. 100 mm. 78 k. < 8,17-5 korona. 300 mm. 78 k. 8.15 korona. 150 mm.. 77-5 k. 8.10 korona, 800 mm. 77 k. 8.10 korona, II» mm. 79 k. 8.10 korona. Felsöma'njarorszácji: 100 mótermázsa 81 k. S.12‘5 korona, 400 mm. 80 5 k. 8.15 korona, 200 mm. 80 k. 8.15 korona. Bánsági: 3500 mm. 71*7 k. 7.95 korona, 2500 mm. 78-2 k. 7.92 korona. Bácskai: 300 mm. 77 k. 8.15 korona. Bozs: 200 mm. 6.75 korona, 2 00 mm. 6.60 ko­rona, 100 mm. 6.60 korona. Árpa: 450 mm. 5.82-5 koron;250 mm. 5-10 korona. Zab : 100 mm. 6.55 korona, 500 mm. 6.42*5 ko­rona. 100 mm. 6.40 korona. Tengeri (ó-árul: 100 mm. 6.80 koirona, 1500 mm. 6.75 korona, 1500 mm. 6.75 korona. Határidő-üzlet. Kedvezőbb külföldi jelentésekre az irányzat, mér­sékelt forgalom mellett, ma szilárdabb volt Hivatalos zárlati árak: Búza áprilisra _ _ ... _ 7.66 Kors áprilisra_____ ____ 6.6­ i Kmar áprilisra___ ____ 6.30 Tengeri májusra________ 5.77 BUDAPESTI TŐZSDÉK. Gabona­tőzsde. Búza elkelt 17.000 mm, 21/2­5 fillérrel magasabb árakon. Készáruüzlet. Búza: Tiszavidéki: 150 mm. 81 k. 8.32-5 korona, 100 mm. 82 k. 8.32-5 korona, 100 mm. 81 k. 8.32-5 korona, 100 mm. 81 k. 8.30 korona, 250 mm. Érték­tőzsde. Kedvezőtlen hangulat és lanyha irányzat mellett kezdődött a mai üzlet. A zárlatig azután­­alig válto­zott valami, mert a déli tőzsdén a helyi és­ nemzet­közi papírok egyaránt gyengébben voltak tartva. A járadék értékek ellenben változatlanul szilárdan zá­rultak. Az elő tőzsdén jegyeztek: Osztrák hitelrészvény_ 669.— 668.25 668.— Magyar hitelrész?, „ 703.50 703.50 703.50— 4°/o koron­aj­áradékt___ 97.90 07.91 97.90— Leszámitolóbank..._ 440 — 440.— 440.— Jelzálogbank részv. 468.50 468.50 468.50 -­Rimamurányi_ ___ 466.— 466.— 466.— --.--­Városi villamos ___ 328.— 328.— 328.— Budapesti Közúti........ 613.— A déli tőzsdén zárultait. 613.— 613 — Osztrák hitel „ „ _ 668.— —.— —.— Magyar hitel ........ ... 700— —.— —.— 40,a koronajáradék 97.90 —.— —.— --.-­Leszámitolóbank... „ 440.— —.—— --.-­Jelzálogbank részv. 468.— —.— —.— --.-­Rimamurányi...___ 464.— —.— —.— --.-­Városi villamos ... _ 828.— —.— —.— Budapesti Közúti_ _ 612.—— BÉCSI TŐZSDÉK. Ért­éke-tőzsde. Magyar értékek zárlata. M. vasúti köles, ezüstben — Magyar keleti vasúti ál­lamkötvény ................. —.— Magyar koronajáradék_ 97.90 4°/o magy. földteherment. kötvény........................... 98.90 4°/o arany-járadék ...__ 150.35 Magyar hitelh.-részvény 702.50 Magyar nyerem.-kölcsön sorsjegy ..._...___ 200.— Kassa - oderbergi vasúti­­ részvény __...____ 379.— Osztrák értékek zárlata. 4.2°/i) papír-járadék ... 101.20 4°/oosztrák aranyjáradék 120,60 1860. sorsjegy ............... 151.75 Osztrák hitelsorsjegy ... 434.— Angol-osztrák bank _ —.— Bécsi Bankverein____ 449.— Osztrák-magyar bank_ 1557.— Déli vasúti részvény _ 61.50 Dunagőzhajózási társas. 876— Dohány-részvény ____ 332.— Cs. kir. arany vert.......... 11.85 Termény-tőzsde* Kiizst tavaszra_ ... — — — 7.75—7.76 « május—júniusra ....... 0.-----0.— tlozs tavaszra......................- 6 86—6.87 —c május—júniusra .... .... 0.--------.— tavaszra ... ____ — 6.58—6.60 Temjeri május-júniusra____ 0.-----0.— Kepe© január februárra 0.------0.— « aug.—szeptemberre .... 0.------0.— 4.2°/p ezüstjáradék____ 101.— Osztrák korona­járadék 100.40 1864. sorsjegy ................ 247.— Osztr. hitelintézeti rész­vény ............................ 669.— Union-bank részvény__ 528.— Osztrák Länderbank ... 885.— Osztrák-magyar államv. 686.— Alpesi részvény__ _ 360.50 Londoni váltóár... ... ... 239.50 Bécsi Tramway.—____ _.— KÜLFÖLDI ÉRTÉKTŐZSDÉK. Osztrák hitel .............. 211.— Berlin, dec. 4. Zárlat. Déli vasút ______19.50 Államvasut..................... 100.23 Olasz járadék ............... 103.— Osztrák­ hitel ............. 210.90 Frankfurt, dec. 4, Zárlat. Magyar aranyjaradék_ 101.40 Magyar koron­aj­árad­ék... 08.25 Osztrák koronajáradék —

Next