Alkotmány, 1903. január (8. évfolyam, 1-27. szám)

1903-01-01 / 1. szám

ALKOTMÁNY. 1. szám.­­ Csütörtök, 1903. január 1. az udvari méltóságok és más személyiségek. Az egy órán át tartó ebéd után Ferenc Ferdinand Főherceg hosszabb levelet tartott Mialatt Lambsdorff gróf ott időzött, Wedel német nagy­követ a szállóban leadta névjegyét. Holnap este 9 órakor Lambsdorff gróf Szentpétervárra utazik. Bécs, dec. 31. 8 óra után Lambsdorff gróf a Hofburghoz hajtatott és Liechtenstein herceg főudvarmester előtt kifejezte ő Felségének újévi szerencsekivo­­natait. Később Lambsdorff gróf a szállodában Goluchowski gróffal és Kapnist gróffal érte­kezett KÜLFÖLD. A marokkói lázadás. Budapest, december 31. Jeleztük, hogy a szultán Fez városba menekült a trónkövetelő Bu Humara s a lázadók elől. A legújabb hírek a lázadók előnyomulását jelentik. Már csak néhány órányira vannak Feztől. Mulag Abdul Asis szultán megerősítette ugyan a várost, de a helyzet annál veszélyesebb, mert a város lakói hajlandók a trónkövetelőt elismerni, ha nem fogja a várost ki­fosztani. A szultánnak ellenségei maguk a hivatal­nokok is, mert adóreformjaival elvette mellékjöve­delmeiket. Az igazhívők szintén haragusznak reá, mert a szultán európai módra újításokat hozott be s az angolokat bele is vonta a hatalom gyakorlásába. Bu Humora ki is használta az igazhivők buzgalmát s vallási jelszókkal is szitja a lázadást. Az európai hatalmak eddig nem avatkoztak be ténylegesen a a lázadás elnyomásába, hanem élénk tanácskozá­sok folynak Spanyolországban csakúgy, mint Angliá­ban, Franciaországban és Olaszországban. Távirataink a következők: London, december 31. A lapok nem adnak hitelt annak a jelentésnek, hogy Franciaország, Spanyolország és Olaszország Marokkó, illetőleg Anglia ellen irányuló megegye­zésre léptem­ A «Daily Chronicle» azt írja: Ha a lázadás teljesen sikerülne, Európa beavatkozása parancsoló szükséggé válnék. A «Standard» azt mondja: Ebben a pillanatban, amikor Török­országot a macedón­ kérdés fenyegeti, sajnálatos volna, ha a Földközi-tenger nyugati részén nemzet­közi válság támadhatna. A külügyi hivatalok mind abban állapodtak meg, hogy eddigelé nem gondol­nak beavatkozásra. Ámde meg kell védeni a honfi­társak érdekeit és ez a feladat szükségessé teheti, hogy csapatokat küldjenek ki. Ha az egyik kormány eljárni, készül, mások is kénytelenek lesznek lépése­ket tenni s igy ránk erőszakoltatnék a baj, melyet kikerülni óhajtunk. Paris, dec. 31. A marokkói események ötletéből ellenzéki lapok­­megint heves támadásokat intéznek a haditengeré­szeti miniszter ellen, aki szerintök intézkedéseivel nagyon csökkentette a földközi-tengeri hajóraj harc­képességét. Pária, dec. 31. A Havas-ügynökség jelenti Fezből: Az a helység, amely mellett a 24-iki csata folyt, Babhamma. "Más­nap Bu Humora Quadinaten (?) — El Hadsira mellett — ütötte fel táborát. Az általános drágaság miatt itt nagy az elégedetlenség a szultán ellen. Madrid, dec. 31. (Fabra.) A spanyol kormány fenn fogja tartani az elhatározott óvóintézkedéseket. Azt jelentik, hogy Ceuta környékén a kabilok mozgolódnak. Barcelona, dec. 31. A Rio Plata cirkálóhajó azt az utasítást kapta, hogy Tanger felé menjen. A házszabály módosítása Németországban. A Münchener Allgemeine Zeitung azt írja, hogy Spahn centrumpárti képviselő bizalmas javaslatot terjesztett a birodalmi gyűlés többségi pártjai elé, melyben a házszabályok módosítását dolgozta ki. A beterjesz­tett tervezet szerint egy képviselő egy óránál tovább nem beszélhet egy tárgyról, csakis az elnök engedel­mével. A konzervatív pártok és a centrum a javas­latot helyesli és el fogja fogadni, ezzel a javaslat sorsa is el van döntve. Sőt, úgy látszik, még a nem­zeti liberálisok is idegenkednek a módosítástól, így tehát a karácsonyi szünet után, mihelyt a gyűlés összeül, a házszabály módosítása lesz a legelső teendő. Az sem lehetetlen, hogy a választójog re­formja is nemsokára napirendre kerül. De ez sokkal kényesebb, főleg a szociáldemokraták miatt. Bartók Lajos ■ Budapest, december 31. Tizennégy napnál tovább tartó súlyos szenve­déseitől váltotta meg a halál Bartók Lajost, a Pet­őfi­ Társaság alel­nökét. Alig hogy Kerékgyártót eltemettük, újra egy áldozatot követelt a könyörtelen halál a magyar közélet nagyjai közül. Most az egyszer élete delén levő embert vitt magával, egyikét a legsok­oldalúbb poétáink közül. A szelídlelkű drámaíró, a kiváló humorista, a konzervatív gondolkodású politikus, Bartók Lajos itt hagyott bennünket Rokonszenves megjelenés volt, egész férfi, egész jellem. Most mindenütt siratják nagyszámú ba­rátai és tisztelői. Az irodalom és a nemzeti szín­művészet is sokat vesztett benne. Halála nagy bánata a magyarságnak, mert benne a jobb, a szebb lelkek egyike tért örök pihenőre. Már betegsége is mindenkiben önzetlen rész­vétet keltett barátai és személyes jó ismerősei pedig aggódó figyelemmel kísérték betegsége rosszabbra fordulását. Legutóbb Márkus Emilia, Krammer Teréz és Jókai Mór látogatták meg, Ábrányi Emil, Szana Tamás és különösen Prém József szinte állandóan a nagybeteg ágya mel­lett voltak. Amidőn érezte, hogy erei fogytak, Kemény katona-lelkészért küldött és az utolsó kenetét ájtatosan felvette. A katholicizmus is vesztett benne, mert egész pályáján, amint az utolsó órái mutatják, legjobban megőrizte hű katholikus gondolkodását és politikai pályafutá­sán sem tért el ettől. Utolsó napon szenvedései alább hagytak valamivel. Ápolónője reggel há­rom órakor utoljára adta be neki az orvosságot, amelyet azonban nem bírt többé lenyelni. Mi­után a katona tap ellátta az utolsó kenettel, a haldokló hittel a sirni kezdett s a megtört sze­méből kiszakad konyáig elöntötte arcát. Reggel 7 óra 10 perckor utolsót lélegzett. Holttestét kilenc órakor vitték a halottaskamarába s a kórház igazgatósága rögtön értesítette hozzá­tartozóit, a Nemzeti Színházat, a Kisfaludy­ Társaságot és a Petőfi-Társaságot haláláról. A temetésről a Petőfi-Társaság az elhunyt család­jával és rokonságával együtt intézkedett. Bartók Lajos holttestét délelőtt tíz órakor a vöröske­reszt-kórház kápolnájában helyezték ideiglenes ravatalra.* Erdődön, Szatmár megyében 1831 május 26-án született. Fiatalon kezdette pályafutását és alig 51 éves korában végezte be. Sokat alkotott, Nagy- Bányán, Szatmárit és Máramaros-Szigeten végezte tanulmányait, majd Pestre került jogásznak. A­ lapokban elszórtan megjelent költeményeivel és az Üstökösbe írt humorisztikus verseivel és dolgo­zataival annyira felkeltette a közfigyelmet, hogy Jókai Mór az Üstökös belső munkatársává fogadta, majd a lap önálló vezetését is rábízta. Két évig Tóth Kálmán Bolond Miskáját is szerkesztette, míg végre 1875-ben a Bolond Istók szerkesztését átvevőn, azt mind haláláig vezette, így az élclap-irodalom mellett fejlődött Bartók írói tehetsége; mint politikai szatirikus eleimén a Tisza-párt érdekében működött, kíméletlenül ostorozva a Deák-pártot. A fúzió után átment a szélsőbaloldalra, ahonnan teljes erejével támadta a renegát Tiszát. Ekkor kezdődik Bartók politikai szereplése is. A nyolcvanas években kép­viselővé választották függetlenségi programmal, ren­dületlenül szolgálta zászlaját, mígnem az ádáz egy­házpolitikai harcok alatt a konzervatív Bartók is követte Ugron Gábort az egyházpolitikai ellenzékbe. Szónoklataival fel tudta kelteni a hallgatóság rokon­­szenvét; hevesvérű, ügyes debalter volt. A Bánff­y B­éza kibuktatta a Házból az Ugron-párt ezen nagy tehetségű tagját s azóta aztán egészen az irodalom­nak élt Drámabiráló lett a Nemzeti Színháznál és a Petőf-társaságnak alelnöke. Tagja volt a Kisfaludy­­társaságnak is. Művei röviden a következők: Don Pedro naptár, Bolond Istók naptára, Mamelukok naptára, Őrtüzek (összegyüjtött költeményei 1877) Búgott csillagok Ezek szatirikus politikai versek. Majd a költészet komolyabb nemeihez fordul, írván lírai és dráma munkákat. Drámai művei: A legszebb (szatir. víg­játék), Kendi Margit (történ. dráma 5 felv.), Thurai Anna (tört. dráma), megnyerte vele az Akadémia nagy diját, A méhek (vígjáték), Erzsébet királyné (dráma), Haluska Benedek (bohózat), Ábenszerads (opera). Urai költeményei: Költemények (1881) Újabb költemények (1883), Kárpáti emlékek (1885 németre is lefordítva), Erdőzugás (1889). 1890 óta újabb drámáit adták elő a Nemzeti Színházban és négy kötet költeménye is megjelent. Elbeszélő költe­ményei Téli regék clme alatt láttak napvilágot. Ko­moly költeményei részint szerelmiek, részint haza­­fiasak, részint reflexióval vegyülve a természetet fél­tik. Lírai leírásának legkedveltebb tárgya a felfölt, zugó erdőivel, vadregényes bérceivel s ebben eltet­te te Petőfinek, az Alföld költőjének. 1899-ben a «Magyarság»-ot is szerkesztette hosszabb ideig. Legújabban Mohács cimü drámát irt és Járai király cimü darabja pedig most várja előadatását a Nemzeti Színházban. Milyen furcsa intézkedése a Gondviselésnek, hogy a boldogult költő lapja a Bolond Istók ja­nuár 1-én éri meg 25-ik évfordulóját s a nagy poéta ezt nem érhette már meg. Pedig sokáig készülődött már erre és mindig emlegette a ju­bileumi számot, melynek végtelenül örült. Ilyen kiszámíthatlan a sors, amely könyörtelenül meg­vonta tőle ezt a csekély örömet. László Zoltán:* A Petőfi-Társaság Bartók Lajos elhunyta alkalmá­ból ma délután Szana Tamás elnöklete alatt ülés tartott, amelyen elhatározták, hogy a nagy halottat pénteken, e hó 2-án délután temetik el a Kerepesi úti temető halottasházából. A társaság külön gyász­­jelentést ad ki, koszorút helyez a koporsóra s Jóka Mór elnökkel, esetleg Vértessy Arnold h. alelnökké, testületileg vesz részt a végtisztességen. A búcsúz­tató beszédet Ábrányi Emil tartja. Elhatározták, hogy a január 6-án tartandó közgyűlésen Bartók érdemei; Jókai Mór, akadályoztatása esetén Vértessy Arnold, méltatja. A Nemzeti Színház is külön jelentésben tudatja Bartók halálát, mint a drámabíráló bizottság tagjáét. Koporsójára koszorút helyez s a temetései­, testületileg vesz részt A haláleset alkalmából­­, színházra kitűzték a gyászlobogót i '""| i_____, TÁVIRATOK. A venezuelai konfliktus. Pária, december 31. A Matin jelenti Caracasból. Hír szerint a caracasi francia konzul a venezuelai kormánytól azt az ítéletet kapta, hogy azokat a rek­lamációkat, amelyeket nem vettek fel az ez év ele­jén Parisban kötött francia-venezuelai szerződésbe. Ugyanúgy fogják figyelembe venni, mint Németország, Anglia és Olaszország reklamációit Ugyanígy fogják elbírálni Belgium, Spanyolország és Németalföld reklamációit is, mert ezeket a venezuelai bíróságok elé vitték. Caracas, december 31. A kormány csapatai három napi harc után újra bevették Barquizi­­meto városát, amely nemrég a Solognie Penaloza vezetése alatt levő felkelők hatalmába esett. Caracas, december 30. Castro elnök ma dél­ben visszatért Caracasba és mindjárt fogadta az amerikai követet, aki közölte vele az idegen hatalmasságok követeléseit, Castro válaszát hol­napra várják. A román-bolgár kereskedelmi szerződés. Bukarest, dec. 31. A szenátus egyhangúlag elfo­gadta a Bulgáriával fennálló kereskedelmi szerző­désnek 1901. január 1-éig való meghosszabbítását. A portugál kabinet válsága: Lisszabon, december 30. A kabinet helyzete állító­lag megrendült. A király tegnap a disszidensek ve­zérével, Francéval két óra hosszat tanácskozott. Ezt a tényt sokféleképpen magyarázzák. A német vámtarifa szentesítése. Berlin, dec. 31. A hivatalos lap ma közli a vámtarifa-törvényt. A törvény december 2­5-éről van keltezve. A szerb külügyminiszter lemondása. Belgrád, dec. 31. Az a jelentés, hogy Antonics külügyminiszter beadta lemondását, korai. A minisz­ter ma Nisbe megy.

Next