Alkotmány, 1903. április (8. évfolyam, 78-103. szám)

1903-04-19 / 94. szám

ALKOTMÁNY. 94. szám. 5 Vasárnap, 1903. április 19. A marokkói felkelés. Madrid, április 18. Hír szerint Bu Hamará trón­követelő a tangeri diplomáciai karhoz üzenetet küld, amelyben felkéri a hatalmakat, hogy ismerjék el őt hadviselő félnek. Venezuela, Caracas, április 18. A felkelőket, akiket Ro­lando vezetett, a kormány csapatai tíz napi üldözés után teljesen megsemmisítették. A fog­lyul ejtett felkelők között Martinec tábornok is van. Az állami anyakönyvvezetés és a papság. Budapest, ápr. 18. Az egyházpolitikai törvények életbeléptetése óta többször volt szó e lapok hasábjain az ál­lami anyakönyvvezetés hiányairól, adatainak megbízhatatlanságáról. Ha jól emlékszem, a múlt év derekán az Alkotmány egyik vezércik­kében a sárosmegyei anyakönyvek hibás be­jegyzéseiről ezrekre szóló statisztikát állított össze a cikkíró. Eltekintve attól, hogy a nagyszámú hibás be­jegyzések miatt roppant hátrányok és fennaka­dások lesznek, különösen akkor, ha az anya­könyvi kivonatok kiadása legnagyobb részben az állami anyakönyvvezetők kezébe megy át, a lelkészkedő papság ezek miatt most is sok zak­latásnak van kitéve. Legérdekesebb a dologban az, hogy az állami anyakönyvek hibáinak kiigazítására tőlünk, fele­kezeti anyakönyvvezetőktől kivonatokat kérnek. Igaz ugyan, hogy az 1894. évi XXXIII. t.-c. 84. §-a értelmében az 1895. október 1. előtt vezetett felekezeti anyakönyvek közhitelessé­­gűek, s azokból hivatalos ügyben díj- és bélyeg­mentes kivonatokat adni kötelesek vagyunk, de csak az eddigi módozatok mellett, amely a mó­dozatokéban benfoglaltatott az árva-, katonaügy stb., de az állami anyakönyvek kiigazításának ü­gye semmiesetre sem. Világos ez, ha meggon­doljuk, hogy a hivatkozott törvénycikk hozatala­kor állami anyakönyvvezetés még nem volt, te­hát — mint később életbelépett intézkedés — nem lehetett benn az eddigi módozatokban az állami anyakönyvek kiigazítási ügye sem. Bizonyára más felekezeti anyakönyvvezető is volt már hasonló helyzetben, hogy tőle ily célra anyakönyvi kivonatokat kértek, de — tudomá­som szerint — nyilvánosság elé még nem ke­rült a dolog. Mellőzve minden legkisebb személyeskedést, tisztán az ügy nyilvánosság elé vitelét akarom, amidőn esetemet leírom. Mindössze azt célzom, hogy a felekezeti anyakönyvvezetők állásfogla­lása hasonló esetben ugyanaz legyen. Esetem a következő: A bükkszenterzsébeti állami anyakönyvvezető folyó évi március 20-án kelt 2/akv. 1903. számú átiratában, hivatkozva a pétervásári járási fő­szolgabíró 34/a 1903. rendeletére öt 62—84 éves elhalt egyén születési anyakönyvi kivonatát kéri hivatalból, anyakönyvi kiigazítási ügyben. A kért kivonatok kiadását lovagiasan meg­tagadtam. Tettem pedig ezt azon tiszteletteljes kijelentéssel, hogy semmiféle törvénycikk, minisz­teri vagy egyházmegyei rendelet ezt kötelessé­günkké nem teszi, sőt az egyházpolitikai törvé­nyek által módosítást szenvedett magyar egyház­jogban vezérlő elvül szolgált, hogy mi mint fele­kezeti anyakönyvvezetők az állami anyakönyve­ket a magunk számára el nem ismerjük, így tehát nem követelhető tőlünk, hogy azoknak helyes vezetésében, hibáinak kiigazításában szol­­gailag közreműködjünk. Válaszomat, mint előre gondoltam, a bük­­szenterzsébeti állami anyakönyvvezető bekül­dőse a pétervásári föszolgabírói hivatalnak. A válasz a főszolgabiróságot — ugy látszik — gondolkozóba ejtette, mert április 2-án 34/a 1903. szám alatt kelt átiratában a már egyszer kért öt keresztlevelet az «anyakönyvi kiigazí­tási ügy» jelzésének elhagyásánál, tisztán hivatalos használatra kéri ; hivatkozik az 1894. évi XXXIII. t. c. 94. §-ára, melyről len­tebb szólottam. Kétségtelenül bizonyos vagyok afelől, hogy a kivonatok ugyanazon célra kéret­nek, mint előbb a bükkszenterzsébeti állami anyakönyvvezető által. Bizonyítja ezt a nevek, valamint a hivatalos szám egyezése is. Ezt a kezemben levő iratokkal igazolni tudván, a fő­szolgabírói megkeresést egyszerűen ad acta tettem. Óhajtandó volna, hogy a papságot az ilyen zaklatásoktól állandóan megkímélnék s az ál­lami anyakönyvvezetők ugy járnának el hivata­lukban, mintha felekezeti anyakönyv rájuk nézve nem volna a világon. Bükkszenterzsébeten, 1903. ápril 18-án. Csanády László, anyakönyvvezető, káplán. NAPIHÍREK. Az áprilisi tél. Budapest, április 18. Tél­apó ugy látszik nincs megelégedve azzal a három hónappal, melyet a kalendáriumcsinálók neki kiszabtak, megengedvén, hogy e három hó alatt kedvére kitombolja magát, hanem kapja magát, be­tör a virs­gfakasztó tavasz birodalmába s kegyetlenül megboszulja magát az emberiségen, mely annyira örült már távozásán. Az öreg Tél­apó ravasz kópé. Február elején szép csendben visszavonult s átengedte helyét a tavasz­nak. Engedi őrülni az embereket, csicseregni a ma­dárkákat és nyílni a virágokat s amikor már javá­ban verselnek a fűzfapoéták a virágfakasztó ta­vaszról, amikor mindenki a zálogba csapta immár fölöslegessé vált téli bundáját, amikor a gyümölcsfák szép virágos ruhát öltenek a tavasz tiszteletére. Tél­apó egyszerre csak elkezd nagyokat fújni, megrázza havas szakállát s váratlanul lecsap az örvendezők közé. Vihart hoz, hideget és havat! A csicsergő madárkák elhallgatnak s dideregve bújnak össze a dühöngő tél elől. A poéták abba­hagyják a bűvös-bájos időszak megéneklését s ro­hannak kiváltani (már aki tudja) a télikabátot. A szegény gyümölcsfák pedig, melyek oly könnyen hittek a verőfényes tavaszi napnak, elhullatják virá­gaikat s szomorúan, fenyegetve rázzák lombtalan ágaikat a süvöltő szélben. Virágvasárnapján követte el Tél apó ezt a pucscsot, de nekünk fővárosiaknak mindeddig csak egy kis eső jutott belőle s szinte fejcsóválva olvastuk a lapok Tél apó rakoncátlankodására vonatkozó híreit és nyugodtan bizakodtunk abban, hogy a jó vidéken feltámadt télhez a fővárosban nem lesz szerencsénk. Hiú reménység volt. Ma délelőtt ránk szakadt az ítéletidő. Reggel még csak hűvös szellő lengedezett az utcákon. Ugy tiz óra tájban egyszerre óriási szél keletkezett s hullani kezdett a hóval kevert eső. A szél, mely délfelé már valóságos orkánná fajult, óriási erővel rázott meg mindent az ember arcába csapta a havat, kicsavarta az esernyőt a kézből, födél alá kergetett mindenkit s aztán üvöltve és kacagva rohant végig a házak közön és mulatott rajta, hogyan menekülnek előle a megriadt emberek. A visszetérő tél stációit elfagyott gyümölcsök, leszakadó háztetők, széllel küzködő, hóban elakadó vonatok jelzik minden elé A budapesti pályaházakba nagy késéssel cammognak be a vonatok és olyik utas ijesztő részletekkel tarthatna bennünket az utazás gyönyörűségeiről. Egy úri­ember, aki ma érkezett meg Berlinből a zsolnai gyorsvonaton, beszéd, mily ijedelem borzongatta meg e vonat uta­sait. Zsolna és Tardoskedd között iszonyú szélvihar támadt. A gyorsvonat belekerült a sodrába és már­­már úgy látszott, mintha az egész hosszú vasalkot­mány, mint valami könnyű teher, leröstülne a töltés­sül. Az utasok szívét nagy aggodalom szorongatta. Mind vadabbul, mind ijesztőbben süvített a szél. Egyszerre hatalmas roppanás hallatszott, mely az utasokban megdermesztette a vért. A sziláján nyar­galó szélvihar kitépett két hatalmas táviróoszlopot és rádöntötte a lokomotivra, melynek kéményére kuszán rátekerődztek a drótok. Szerencse, hogy a vonatot, mely amúgy is nehezen vánszorgott előre a térdig érő hóban, azonnal meg tudták állítani és így elejét vették egy katasztrófának. Az óriási viharok kü­­lönben igen sok helyütt tet­tek óriási károkat a táviró és telefonösszeköthetés­­ben, melyről a budapesti posta- és táviróigazgatóság a következő kommünikét adta ki: A múlt éjjel dü­höngött vihar Magyarország északnyugati és du­­nántúli részeiben, valamint Ausztria egyes részei­ben is, a távirda- és távbeszélő-vonalakat nagymérv­ben megrongálta, sőt sok helyen hosszú távirda­­oszlopsorokat teljesen kidöntött. Ennek folytán a távirda- és távbeszélő-forgalom Magyarország fent említett részein, továbbá Ausztria legfontosabb városaival (Bécs, Grác, Trieszt), valamint az egész nyugati külfölddel bizonytalan ideig szünetel. Az időjárás viszontagságairól a következő vi­déki híreket kaptuk: Pécs: Az éjjel itt erősen télire fordult az idő. Az erős hófúvás következtében a háztetőket és földeket 3—4 centiméteres hóréteg borítja. A hideg időjárás a veteményekben és sző­lőkben már igen jelentékeny kárt okozott. E vidék déli fekvésénél ennyire abnormális időjárásra a leg­öregebb emberek sem emlékeznek. — Álpár: A teg­napi nagy esőzés után hajnal óta itt erősen hava­zik. — Szegzárd: Tegnap villámlás és mennydördés között órákig tartó záporeső szakadt. Ma reggelre nagy havazás állott be. Az eddigi időjárás a gyü­mölcsben nagy kárt okozott. — Selmecbánya : Két nap óta sűrűn havazik és nagy szélvihar van. — Paks: Reggel hat órától iszonyú szélvész mel­lett erősen havazik. A táj egészen fehér. Teg­nap este villámlott és mennydörgött. A levegő nagyon lehűlt. Az alacsonyabb helyeken a vetések, szőlők vízben állanak. A Duna­ erősen árad, de veszélytől a védgát-területen nem tartanak. — Ujvidék : Tegnapra virradó éjjel itt erős fagy volt, amely a szőlőkben, gyümölcsösökben és kerti vete­­ményekben igen nagy kárt okozott. Ma erős szél és hideg van A vonatok késve érkeznek.— Veszprém: Veszprémben és környékén hajnal óta nagy szél­viharban erősen havazik. A vonatok közlekedése minden irányban megakadt. A Bakonyból térdig érő havat jelentenek. A gyümölcsösök elpusztulnak. A szőlőkben óriási kárt tett a rossz időjárás. Az orkán kocsikat dönt fel. Veszprémből saját tudósítónk írja lapunknak: Tíz napi szakadatlan esőzés után ma hajnalban bo­rzasztó hózivatar tört ki. A zirci vonat két kilométerre futás fölött, a kiscell pedig Herend­­nél akadt meg. Három óra után a havazás kissé csilla­pult. Fagy nem volt. — Komárom : Tegnap dél óta esik az eső. Az éjjel rettenetes vihar volt, amely fákat tört ketté és háztetőket sodort le. Hajnal óta hava­zik. A vetések tönkremennek. Fél centiméter víz van rajtuk. A szőlő és gyümölcs elfagy. A vonatok a ha­vazás miatt késnek. A hóvihar még folyton dühöng.— Eszek : Tizennyolc óra óta erős szélvész dühöng, amely a szabadban való tartózkodást lehetetlenné teszi. A telefon- és távirdavonalak el vannak rontva. A tavaszi gyümölcs nagyon szenvedett. A megye minden részéből árvizet jelentenek. Cadjavica mel­lett a hasonnevű patak áttörte a gátat. — Zólyom : Több napi hűvös, esős időjárás után ma egész dél­előtt nagy havazás volt. — Barcs : Barcs és kör­nyékét vastag hóréteg borit­a. A hózivatar folyton dühöng. — Hatvan : Az éjjel a hőmérő zérus­z alá szállt. Az egész járásból fagyokat jelentenek. Ma reggel óta orkánszerű vihar dühöng, havazik. — Leim: A kora reggel óta tartó hóvihar a városban a közlekedést majdnem megakasztotta. Délben a szél orkán­szerű jelleget öltött. A hó, miután a hőmérő a fagypont alatt áll, néhány centiméter magasságban bontja az utat. toló: Az egész Szepességben teg­nap óta szakadatlanul havazik. Az egész vidéket vastag hóréteg borítja. Ágik­a és környékén hajnal óta óriási szélvihar mellett havazik. A gyümölcs lefagyott. Aranyos­­maróthon hajnal óta erősen havazik s igen vastag hóréteg bori ha a földeket. A fagy a korai gyümöl­csöket tönkretette. Ram­várak­on egész napi óriási szélvihar dühöng teste elé havas eső állott be. Ászél nagy rombolást tett, leszakította az apácák­ tornyá­ról a keresztet, sokhelyütt a kerítést és háztetőt, több utcán a forgalmat elzárták. Esztergomban a derült tavaszi időjárás után ma egész nap orkán­­szerű hó­ivás állott be. Mi­sorból vasúti akadályokat jelentenek a hófúvás miatt. Debrecenben egész nap nagy vihar volt. Este­felé tíz percig tartó jégeső vonult végig a városon. Este sűrűn esik a hó­metsző hideg széllel. Lapunk legközelebbi száma kedden reggel jelenik meg.­­ (Időjárás.) A magas nyomás északnyugaton maradt, alig a felső-olaszországi depresszió­­Magyar­­ország fölé került. A hiányosan érkező adatokból ki­tűnik, hogy Európában az idő igen hűvös, csapadé­kos és főleg Olaszországban m­ég Ausztriában vi­haros. Hazánkban az idő nagy mértékben csapadékos, az ország nyugati felében, ahol eső és hó vegyest esik, a csapadék többnyire meghaladta a 20 mm­-t és legnagyobb volt Komárom vidékén (40 mm fölött). A hóréteg számos helyen több centiméter vastag, emellett főleg a nyugati vidékeken viharos szelek

Next