Alkotmány, 1903. április (8. évfolyam, 78-103. szám)
1903-04-19 / 94. szám
ALKOTMÁNY. 94. szám. 5 Vasárnap, 1903. április 19. A marokkói felkelés. Madrid, április 18. Hír szerint Bu Hamará trónkövetelő a tangeri diplomáciai karhoz üzenetet küld, amelyben felkéri a hatalmakat, hogy ismerjék el őt hadviselő félnek. Venezuela, Caracas, április 18. A felkelőket, akiket Rolando vezetett, a kormány csapatai tíz napi üldözés után teljesen megsemmisítették. A foglyul ejtett felkelők között Martinec tábornok is van. Az állami anyakönyvvezetés és a papság. Budapest, ápr. 18. Az egyházpolitikai törvények életbeléptetése óta többször volt szó e lapok hasábjain az állami anyakönyvvezetés hiányairól, adatainak megbízhatatlanságáról. Ha jól emlékszem, a múlt év derekán az Alkotmány egyik vezércikkében a sárosmegyei anyakönyvek hibás bejegyzéseiről ezrekre szóló statisztikát állított össze a cikkíró. Eltekintve attól, hogy a nagyszámú hibás bejegyzések miatt roppant hátrányok és fennakadások lesznek, különösen akkor, ha az anyakönyvi kivonatok kiadása legnagyobb részben az állami anyakönyvvezetők kezébe megy át, a lelkészkedő papság ezek miatt most is sok zaklatásnak van kitéve. Legérdekesebb a dologban az, hogy az állami anyakönyvek hibáinak kiigazítására tőlünk, felekezeti anyakönyvvezetőktől kivonatokat kérnek. Igaz ugyan, hogy az 1894. évi XXXIII. t.-c. 84. §-a értelmében az 1895. október 1. előtt vezetett felekezeti anyakönyvek közhitelességűek, s azokból hivatalos ügyben díj- és bélyegmentes kivonatokat adni kötelesek vagyunk, de csak az eddigi módozatok mellett, amely a módozatokéban benfoglaltatott az árva-, katonaügy stb., de az állami anyakönyvek kiigazításának ügye semmiesetre sem. Világos ez, ha meggondoljuk, hogy a hivatkozott törvénycikk hozatalakor állami anyakönyvvezetés még nem volt, tehát — mint később életbelépett intézkedés — nem lehetett benn az eddigi módozatokban az állami anyakönyvek kiigazítási ügye sem. Bizonyára más felekezeti anyakönyvvezető is volt már hasonló helyzetben, hogy tőle ily célra anyakönyvi kivonatokat kértek, de — tudomásom szerint — nyilvánosság elé még nem került a dolog. Mellőzve minden legkisebb személyeskedést, tisztán az ügy nyilvánosság elé vitelét akarom, amidőn esetemet leírom. Mindössze azt célzom, hogy a felekezeti anyakönyvvezetők állásfoglalása hasonló esetben ugyanaz legyen. Esetem a következő: A bükkszenterzsébeti állami anyakönyvvezető folyó évi március 20-án kelt 2/akv. 1903. számú átiratában, hivatkozva a pétervásári járási főszolgabíró 34/a 1903. rendeletére öt 62—84 éves elhalt egyén születési anyakönyvi kivonatát kéri hivatalból, anyakönyvi kiigazítási ügyben. A kért kivonatok kiadását lovagiasan megtagadtam. Tettem pedig ezt azon tiszteletteljes kijelentéssel, hogy semmiféle törvénycikk, miniszteri vagy egyházmegyei rendelet ezt kötelességünkké nem teszi, sőt az egyházpolitikai törvények által módosítást szenvedett magyar egyházjogban vezérlő elvül szolgált, hogy mi mint felekezeti anyakönyvvezetők az állami anyakönyveket a magunk számára el nem ismerjük, így tehát nem követelhető tőlünk, hogy azoknak helyes vezetésében, hibáinak kiigazításában szolgailag közreműködjünk. Válaszomat, mint előre gondoltam, a bükszenterzsébeti állami anyakönyvvezető beküldőse a pétervásári föszolgabírói hivatalnak. A válasz a főszolgabiróságot — ugy látszik — gondolkozóba ejtette, mert április 2-án 34/a 1903. szám alatt kelt átiratában a már egyszer kért öt keresztlevelet az «anyakönyvi kiigazítási ügy» jelzésének elhagyásánál, tisztán hivatalos használatra kéri ; hivatkozik az 1894. évi XXXIII. t. c. 94. §-ára, melyről lentebb szólottam. Kétségtelenül bizonyos vagyok afelől, hogy a kivonatok ugyanazon célra kéretnek, mint előbb a bükkszenterzsébeti állami anyakönyvvezető által. Bizonyítja ezt a nevek, valamint a hivatalos szám egyezése is. Ezt a kezemben levő iratokkal igazolni tudván, a főszolgabírói megkeresést egyszerűen ad acta tettem. Óhajtandó volna, hogy a papságot az ilyen zaklatásoktól állandóan megkímélnék s az állami anyakönyvvezetők ugy járnának el hivatalukban, mintha felekezeti anyakönyv rájuk nézve nem volna a világon. Bükkszenterzsébeten, 1903. ápril 18-án. Csanády László, anyakönyvvezető, káplán. NAPIHÍREK. Az áprilisi tél. Budapest, április 18. Télapó ugy látszik nincs megelégedve azzal a három hónappal, melyet a kalendáriumcsinálók neki kiszabtak, megengedvén, hogy e három hó alatt kedvére kitombolja magát, hanem kapja magát, betör a virsgfakasztó tavasz birodalmába s kegyetlenül megboszulja magát az emberiségen, mely annyira örült már távozásán. Az öreg Télapó ravasz kópé. Február elején szép csendben visszavonult s átengedte helyét a tavasznak. Engedi őrülni az embereket, csicseregni a madárkákat és nyílni a virágokat s amikor már javában verselnek a fűzfapoéták a virágfakasztó tavaszról, amikor mindenki a zálogba csapta immár fölöslegessé vált téli bundáját, amikor a gyümölcsfák szép virágos ruhát öltenek a tavasz tiszteletére. Télapó egyszerre csak elkezd nagyokat fújni, megrázza havas szakállát s váratlanul lecsap az örvendezők közé. Vihart hoz, hideget és havat! A csicsergő madárkák elhallgatnak s dideregve bújnak össze a dühöngő tél elől. A poéták abbahagyják a bűvös-bájos időszak megéneklését s rohannak kiváltani (már aki tudja) a télikabátot. A szegény gyümölcsfák pedig, melyek oly könnyen hittek a verőfényes tavaszi napnak, elhullatják virágaikat s szomorúan, fenyegetve rázzák lombtalan ágaikat a süvöltő szélben. Virágvasárnapján követte el Tél apó ezt a pucscsot, de nekünk fővárosiaknak mindeddig csak egy kis eső jutott belőle s szinte fejcsóválva olvastuk a lapok Tél apó rakoncátlankodására vonatkozó híreit és nyugodtan bizakodtunk abban, hogy a jó vidéken feltámadt télhez a fővárosban nem lesz szerencsénk. Hiú reménység volt. Ma délelőtt ránk szakadt az ítéletidő. Reggel még csak hűvös szellő lengedezett az utcákon. Ugy tiz óra tájban egyszerre óriási szél keletkezett s hullani kezdett a hóval kevert eső. A szél, mely délfelé már valóságos orkánná fajult, óriási erővel rázott meg mindent az ember arcába csapta a havat, kicsavarta az esernyőt a kézből, födél alá kergetett mindenkit s aztán üvöltve és kacagva rohant végig a házak közön és mulatott rajta, hogyan menekülnek előle a megriadt emberek. A visszetérő tél stációit elfagyott gyümölcsök, leszakadó háztetők, széllel küzködő, hóban elakadó vonatok jelzik minden elé A budapesti pályaházakba nagy késéssel cammognak be a vonatok és olyik utas ijesztő részletekkel tarthatna bennünket az utazás gyönyörűségeiről. Egy úriember, aki ma érkezett meg Berlinből a zsolnai gyorsvonaton, beszéd, mily ijedelem borzongatta meg e vonat utasait. Zsolna és Tardoskedd között iszonyú szélvihar támadt. A gyorsvonat belekerült a sodrába és mármár úgy látszott, mintha az egész hosszú vasalkotmány, mint valami könnyű teher, leröstülne a töltéssül. Az utasok szívét nagy aggodalom szorongatta. Mind vadabbul, mind ijesztőbben süvített a szél. Egyszerre hatalmas roppanás hallatszott, mely az utasokban megdermesztette a vért. A sziláján nyargaló szélvihar kitépett két hatalmas táviróoszlopot és rádöntötte a lokomotivra, melynek kéményére kuszán rátekerődztek a drótok. Szerencse, hogy a vonatot, mely amúgy is nehezen vánszorgott előre a térdig érő hóban, azonnal meg tudták állítani és így elejét vették egy katasztrófának. Az óriási viharok különben igen sok helyütt tettek óriási károkat a táviró és telefonösszeköthetésben, melyről a budapesti posta- és táviróigazgatóság a következő kommünikét adta ki: A múlt éjjel dühöngött vihar Magyarország északnyugati és dunántúli részeiben, valamint Ausztria egyes részeiben is, a távirda- és távbeszélő-vonalakat nagymérvben megrongálta, sőt sok helyen hosszú távirdaoszlopsorokat teljesen kidöntött. Ennek folytán a távirda- és távbeszélő-forgalom Magyarország fent említett részein, továbbá Ausztria legfontosabb városaival (Bécs, Grác, Trieszt), valamint az egész nyugati külfölddel bizonytalan ideig szünetel. Az időjárás viszontagságairól a következő vidéki híreket kaptuk: Pécs: Az éjjel itt erősen télire fordult az idő. Az erős hófúvás következtében a háztetőket és földeket 3—4 centiméteres hóréteg borítja. A hideg időjárás a veteményekben és szőlőkben már igen jelentékeny kárt okozott. E vidék déli fekvésénél ennyire abnormális időjárásra a legöregebb emberek sem emlékeznek. — Álpár: A tegnapi nagy esőzés után hajnal óta itt erősen havazik. — Szegzárd: Tegnap villámlás és mennydördés között órákig tartó záporeső szakadt. Ma reggelre nagy havazás állott be. Az eddigi időjárás a gyümölcsben nagy kárt okozott. — Selmecbánya : Két nap óta sűrűn havazik és nagy szélvihar van. — Paks: Reggel hat órától iszonyú szélvész mellett erősen havazik. A táj egészen fehér. Tegnap este villámlott és mennydörgött. A levegő nagyon lehűlt. Az alacsonyabb helyeken a vetések, szőlők vízben állanak. A Duna erősen árad, de veszélytől a védgát-területen nem tartanak. — Ujvidék : Tegnapra virradó éjjel itt erős fagy volt, amely a szőlőkben, gyümölcsösökben és kerti veteményekben igen nagy kárt okozott. Ma erős szél és hideg van A vonatok késve érkeznek.— Veszprém: Veszprémben és környékén hajnal óta nagy szélviharban erősen havazik. A vonatok közlekedése minden irányban megakadt. A Bakonyból térdig érő havat jelentenek. A gyümölcsösök elpusztulnak. A szőlőkben óriási kárt tett a rossz időjárás. Az orkán kocsikat dönt fel. Veszprémből saját tudósítónk írja lapunknak: Tíz napi szakadatlan esőzés után ma hajnalban borzasztó hózivatar tört ki. A zirci vonat két kilométerre futás fölött, a kiscell pedig Herendnél akadt meg. Három óra után a havazás kissé csillapult. Fagy nem volt. — Komárom : Tegnap dél óta esik az eső. Az éjjel rettenetes vihar volt, amely fákat tört ketté és háztetőket sodort le. Hajnal óta havazik. A vetések tönkremennek. Fél centiméter víz van rajtuk. A szőlő és gyümölcs elfagy. A vonatok a havazás miatt késnek. A hóvihar még folyton dühöng.— Eszek : Tizennyolc óra óta erős szélvész dühöng, amely a szabadban való tartózkodást lehetetlenné teszi. A telefon- és távirdavonalak el vannak rontva. A tavaszi gyümölcs nagyon szenvedett. A megye minden részéből árvizet jelentenek. Cadjavica mellett a hasonnevű patak áttörte a gátat. — Zólyom : Több napi hűvös, esős időjárás után ma egész délelőtt nagy havazás volt. — Barcs : Barcs és környékét vastag hóréteg borita. A hózivatar folyton dühöng. — Hatvan : Az éjjel a hőmérő zérusz alá szállt. Az egész járásból fagyokat jelentenek. Ma reggel óta orkánszerű vihar dühöng, havazik. — Leim: A kora reggel óta tartó hóvihar a városban a közlekedést majdnem megakasztotta. Délben a szél orkánszerű jelleget öltött. A hó, miután a hőmérő a fagypont alatt áll, néhány centiméter magasságban bontja az utat. toló: Az egész Szepességben tegnap óta szakadatlanul havazik. Az egész vidéket vastag hóréteg borítja. Ágika és környékén hajnal óta óriási szélvihar mellett havazik. A gyümölcs lefagyott. Aranyosmaróthon hajnal óta erősen havazik s igen vastag hóréteg bori ha a földeket. A fagy a korai gyümölcsöket tönkretette. Ramvárakon egész napi óriási szélvihar dühöng teste elé havas eső állott be. Ászél nagy rombolást tett, leszakította az apácák tornyáról a keresztet, sokhelyütt a kerítést és háztetőt, több utcán a forgalmat elzárták. Esztergomban a derült tavaszi időjárás után ma egész nap orkánszerű hóivás állott be. Misorból vasúti akadályokat jelentenek a hófúvás miatt. Debrecenben egész nap nagy vihar volt. Estefelé tíz percig tartó jégeső vonult végig a városon. Este sűrűn esik a hómetsző hideg széllel. Lapunk legközelebbi száma kedden reggel jelenik meg. (Időjárás.) A magas nyomás északnyugaton maradt, alig a felső-olaszországi depresszióMagyarország fölé került. A hiányosan érkező adatokból kitűnik, hogy Európában az idő igen hűvös, csapadékos és főleg Olaszországban még Ausztriában viharos. Hazánkban az idő nagy mértékben csapadékos, az ország nyugati felében, ahol eső és hó vegyest esik, a csapadék többnyire meghaladta a 20 mm-t és legnagyobb volt Komárom vidékén (40 mm fölött). A hóréteg számos helyen több centiméter vastag, emellett főleg a nyugati vidékeken viharos szelek