Alkotmány, 1903. június (8. évfolyam, 130-154. szám)
1903-06-04 / 132. szám
a Jánil i - i-ill- 6 ALKOTMÁNY. 132. szám. Csütörtök, 1903. június 4. beiratás, 2-án pedig a felvétel. Az összeírás július 1-én reggel 8 órakor kezdődik a papnevelő intézetben és tart déli 1 óráig. A jelentkezők a következő okmányokkal legyenek ellátva: 1. a múlt iskolai évről szóló bizonyítvány; 2.keresztlevél; 3. az illetékes plébános vagy hittanár ajánló levele. A beiratás után orvosi vizsgálat alá vétetnek a jelentkezők. Felvételre csak oly ép testű, egészséges tanulók számíthatnak, akik a gimnázium IV. vagy felsőbb osztályait jó sikerrel végezték és erkölcsi viseletük által ajánltatnak. Kívánatos, hogy a főegyházmegye területén divó nyelvekben jártasak legyenek. A magasabb gimnáziumi osztályokból és különösen érettségi vizsgálattal jelentkezők előnyben részesülnek. Július 2-án reggeli 8 órakor veszi kezdetét a felvételi vizsgálat, amelynek befejezése után azonnal kihirdettetik az eredmény. A felvételi vizsgálat tartama alatt a szegényebb sorsú tanulók ingyenes szállást és ellátást kaphatnak a papnevelő intézetben, ha ez iránt az intézet kormányzói hivatalában előzetesen jelentkeznek. (Negyedmilliós postalopás.) Oly óriási méretű postalopás történt ma este 8 és 9 óra közt a főváros kellő közepén, amely méltán sorakozik a Csombor-féle hírhedt posztkiszli lopáshoz, Tóth Kálmánnak, Papes Emilnek eseteihez. Arról van szó, hogy egy 19 esztendős Micsinai Mihály nevű postakocsis egy 118 ezer korona értékű pénzeslevelet s körülbelül 10 ezer koronányi pénzescsomagot tartalmazó postakocsival kereket oldott. Az esetnek részletei a következők: Esti 8 óra 15 perckor a Csömöri-út és Hernád utca sarkán levő 7. számú postahivatal előtt megállott egy pénzgyűjtő postakocsi, amelyet Micsinai Mihály postakocsis hajtott Erőss István postaaltiszt és kézbesítő ellenőzése mellett. A postakocsi előzőleg az ő. 55. és 6. számú postahivatalokban gyűjtötte össze a mai értékküldeményeket. A hivatal előtt Erőss leszállt a kocsiról, hogy átvegye a hivatalnál ma feladott pénzküldeményeket, amelyeket a már összegyűjtött pénzzel együtt a verseny utcai postakézbesítő és rovatoló osztályhoz kellett volna szállítaniok. Három perc múlva jött ki Erőss az utcára az ellenőrző postatiszt kíséretében, de ekkorra a postakocsinak már csak hűlt helyét találták. A postatiszt nyomban értesítette az óriási lopásról Pavlik rendőrfelügyelőt, aki a keleti pályaudvarnál teljesített ügyeletes szolgálatot. A főfelügyelő nyomban jelentést tett a főkapitányságnak, honnan Peregrinyn kapitány Markovics központi ügyeletes fogalmazó kíséretében kiment a színhelyre. Oda megérkezett Krecsányi Kálmán detektívfőnök Domján detektív főfelügyelő és 40 titkos rendőr kíséretében. A központból azonnal értesítették az összes kerületi kapitányságot s a fővárosból kivezető országutakra ötven lovasrendőrből álló őrjáratot küldtek ki, Erőssnek s a szolgálatot tevő postatisztnek kihallgatásához azonnal hozzáfogott Peregrinyi kapitány. Éjfél után egy órakor egy ember jelentkezett a főkapitányságon, aki 9 órakor a Külső Váci-úton látott egy sánta lova vágtató postakocsit az Angyalföld felé rohanni. A vakmerő postatolvaj mindössze tizenkilenc éves s a Külső Soroksári-úti lovag Beer- féle postatelepen lakott. Lapunk zártáig a negyedmilliós tolvajt még nem kerítették kézre, bár Budapest összes rendőrsége tűvé teszi ezt a roppant kőrengeteget, hogy elfoghassa. Éjfél után 2 órakor értesülünk, hogy az elrablott postakocsit Rákosfalva határában az útszéli árokba fordulva, megtalálták. A tolvajnak azonban egyelőre nyoma veszett. A rendőrség még az éj folyamán táviratilag rendelte el Micsinai országos körözését. (Szerencsétlenségek a tengeren.) Valparaisoból táviratoztak. Egy tengeri vihar következtében a Fogledale nevű angol bárka hajótörést szenvedett. Tizenkét ember életét vesztette. A Chivilingo nevű chilei bárka, a Holanda nevű kotróhajó és néhány naszád megsérültek. A Pacific Company Arequipa nevű gőzöse is elsülyedt, a víz több hullát vetett a partra. Az Araquipán 80 ember volt A kapitány és neje, a tisztek és a legénység legnagyobb része Odaveszett. '■ víz ' . — (Mailáth püspök Csiksomlyóban.) A csiksomlyói római katholikus főgimnázium Máriakongregációja folyó hó 7-én délután 0 órakor ünnepélyes felvételt tart a «Csodatevő Szűz Mária» templomában. A jelölteket székhelyi Mailáth Gusztáv Károly erdélyi püspök avatja fel. Az ünnepi beszédet Rancz János csikkarefalvi esperes-plébános mondja. A felvétel után a kongregáció főpásztora tiszteletére ünnepélyt rendez, melynek műsora a következő is. Ünnepi nyitány, előadja a gimnáziumi zenekar. 2. Megnyitó, tartja Balog József praeses. 3. «Hozzád jövünk» ... énekli a vegyeskar. 4. «Zengő szobor», irta Mindszenty Gedeon, szavalja Pál Gyula secretárius. 5. Ima Verditől, előadja a zenekar. 6. Felolvas Pap Béla praefectus. 7. «Üdvözlégy Mária» Beleznay Antaltól, énekli Jánki Vilmos IV. o. t., hegedűn kiséri Gábor László VI. o. t. lector, harmoniumon Friedrich Alajos VI. o. t. 1. assistens. 8. «A szentek unokáihoz», irta Mindszenthy, szavalja Gidó Ferenc III. o. t. 9. «Ave Mária» Riszner Józseftől, énekli a vegyeskar. 10. «Isten a viharban» Schuberttől, előadja a zenekar. (Ötvenéves tanári jubileum.) Kiinger István dr. siklósi apát, a budapesti tudományegyetem nyilvános rendes tanára és volt rektora, az idei őszön üli meg főiskolai tanárságának félszázados jubileumát. Kiinger a rozsnyói papnevelő-intézetben kezdte ötven év előtt tanári működését és 1870 óta nyilvános rendes tanára a budapesti tudományegyetemnek, ahol a hittudományi karnak három ízben volt dékánja. A jubiláns jelenleg egészségének helyreállítása végett az Abbázia mellett levő lkán időzik. (A kassai Rákóczi-kiállítás.) A kassai Rákóczierekhje-kiállítás nagybizottsága kedden délután 4 órakor Kassán a vármegyeház nagy dísztermében Takács Menyhért dr. jászóvárosi prépost-prelátus elnöklete alatt gyűlést tartott, amelyen jelen voltak Kassa város társadalmának kitűnőségei, többek között Pedig Zsigmond főispán, és a karzaton Kassa és Abaujmegye előkelő hölgyei foglaltak helyet. A gyűlésen jelen voltak Zichy Jenő gróf és Berzeviczy Albert védnökök is. A rendkívüli népes gyűlést Takács Menyhért dr. prépost-prelátus nyitotta meg. Annak a nagy és magasztos gondolatnak megvalósítása — úgymond, — amelyet a Rákóczi-kiállitás rendezősége tűzött maga elé, a nemzet ideális hősének, Rákóczinak nemzeti székhelyén, Kassán, a történeti tudás, a hazaszeretet kiapadhatatlan forrása lesz. Ezután Berzeviczy Albert dr. emelkedett szólásra s többek között ezeket mondotta: A történeti nagy alakokra és nagy korszakokra való visszaemlékezés kétségkívül a lelkesedésnek, a hazafiasságnak, a nemzeti érzésnek kimeríthetetlen forrásai. De ennek a visszaemlékezésnek az illető kor és a kor alakjainak beható és alapos ismeretével kell párosulnia. A nagyközönség, a nép látni, szemlélni akarja maga előtt azt a kort, amelyet csak akkor érthet át teljesen és egészen. Ez a kor erre teljesen alkalmas és méltó. A régi magyar daliás időnek utolsó megjelenése ez történetünk láthatárán. Minden hősiségével, minden romantikájával, minden fényével egy darab hőskor belehelyezve a XVII. és XVIII. század elejére. Egy korszakban sem volt oly dús és színgazdag a nép, költészete, mint ebben a korban. Nemcsak a nép, hanem a nemzet minden szenvedélye nyilvánul meg benne. Rákóczi fényűzése és pompaszeretete a legnemesebb alakban nyilvánul meg. A kurucnak vitézi nyalkasága, a daliák fegyverzete, a katonák viselete, mind oly gyönyörű dolog, hogy még most is csodásnak tűnik fel és jellegzetes különösen azért, mert a magyar fajnak hadviselését ősi motívumokban mutatják be. Tudvalevő, hogy a művészetre is kiterjedt Rákóczi figyelme. Bercsényi ungi várában ritka műélvezettel vette körül magát. Ott látjuk megjelenni a barokk still első nyomait, a festőművészet is megtalálja a maga művelőit Rákóczi udvarán, Kupetzky és Mányoky, mindketten hazánkfiai, a kor kimagasló művészei. Végül ez a kor hozta virágzásba a legsajátosabb magyar nemzeti zenét. Azok a kurucdalok, amelyek elfeledetteknek látszottak és amelyeket a kutatás még most is felszínre hoz, gyönyörködtetnek a tárogató hangjaival. Takács Menyhért dr. indítványozza, hogy a beszédet jegyzőkönyvben örökítsék meg és a bizottság jegyzőkönyvben mondjon érte köszönetet. A gyűlés egyhangúlag magáévá tette ezt az indítványt. Majd felolvassa Apponnyi Albert grófnak Eberhardról kelt levelét, amelyben kimenti távolmaradását. Távolmaradásomat — írja levelében — ne méltóztassanak az ügy iránt való lelkesedés hiányának tekinteni, amelyet lelkem egész melegével magaménak is vallok, mert egyik legdicsőbb nemzeti visszaemlékezésünk kultuszát látom benne megtestesülve. Ezután Hoffmann Arnold theológiai tanár, a kiállítás főtitkára olvasta fel lendületes, mindenre kiterjeszkedő jelentését a kiállítás eddigi munkájáról. A jelentés szerint a kiállítás 1500 ereklyetárgyat tár a közönség elé. Dr. Takács Menyhért ezután a kiállítás megnyitására tesz indítványt. A kiállítást e hó 26-án nyitják meg. (Rektorválasztás az egyetemen.) A budapesti tudományegyetemen az e hó 8-án megejtendő rektorválasztásra az egyes fakultások a következő rektorválasztókat küldötték ki: A hittudományi kar: Bitta Dezső dr., Breznay Béla dr., Kangurszky György dr. és Kiss János doktort. A jog- és államtudományi kar: Mariska Vilmos dr., Concha Győző dr., Balogh Jenő dr. és Szentmiklóssy Márton doktort. Az orvostudományi kar : Klug Nándor dr., Réczey Imre dr., Bókay Árpád dr. és Bársony János doktort. A bölcsészettudományi kar: Than Károly dr., báró Eötvös Loránd dr., Török Aurél dr. és Pasteiner Gyula doktort. — (Torontálmegye) az igazi nábobok megyéje. Nagykiterjedésü uradalmak József főherceg tiszaszentmiklósi, Róbert pármai herceg tóbai, a zágrábi érsekség sándorházai, a zágrábi káptalan módosi, az orániai perjelség jegyezi, a kincstár többhelybeli, San Marco hercegnő kisvitézi, herceg Odescalchy Gézáné, Zichy Ágoston gróf kis-oroszii, Csekonics Endre gróf zsombolyai, Szápáry Pál gróf gyálai, Pejacsevich Péter gróf örök. tordai, Wimpffen Simon gróf óbébai, Sina Simon báró örök. kocsorházi, Karácsonyi Aladár gróf beodrai, Karácsonyi Jenő bánlaki, Karácsonyi Kamilló gróf zichyfalvi, Nákó Sándor gróf nagyszentmiklósi, Harnoncour Félix gróf ócskái, Batthyány László gróf oroszlámosi, Gerliczy Ferenc báró deszki, Nikolics Fedor báró örök. rudnai, Dániel Ernő báró nagy-gáji, Csávossy Béla csávosi, Csávossy Gyula bobdai, Balch Iván báró bocsári, Dungyerszky Lázár istvánvölgyi, Lederer Arthur és Károly csókái uradalmai. Zsidó bérlő van 49 közül 18 a megyében 20.000 holddal, mig tiz év előtt volt 45 közül 12 zsidó 15.000 holddal. Zsidó birtokos van most 74, összesen 62.000 holddal, mig tiz év előtt nem volt csak 23 zsidó birtokos 12.000 holddal. —■ (Gyászrovat.) Verzár István nyíregyházai alesperes plébános junius hó elsején, életének 78-ik, áldozópapsága 54-ik évében elhunyt. A megboldogult tetemeit ma helyezték nyugalomra. (Budapest küldöttsége Szentpétervárott.) A szentpétervári nagy ünnepségekre a törvényhatóság közgyűlése tndvalevőleg kiküldte Márkus főpolgármestert és Rémsi főjegyzőt. A küldöttség szerepléséről most a a következőket jelentik: A jubileum azzal kezdődött, hogy a sok érdekes, messze földről jött vendéget megvendégelte a város. A duma, Szentpétervár községháza, ragyogó társaságot látott vendégül csütörtökön este s a házigazdák is igen illusztris emberek voltak: Pléve belügyminiszter, Kleigelsz rendőrfőnök, a cár tábornok-adjutánsa, Leljanov polgármester. Mintegy nyolcvan külföldi nagyváros vezetősége volt jelen az estén. Márkus főpolgármester alakja mindenkinek féltünk, amint a vele egyarányú fehérhajúal évével különhúzódtak beszélgetni. A pénteki ünnep egyik momentuma volt a hidavatás. Budapest küldöttsége néhány perccel a cár megérkezése előtt érkezett meg s hintája ott haladt el a felállított tribünök, a cári sátor és a diplomáciai kar csoportja előtt. Márkus József főpolgármester és Rényi Dezső főjegyző pompázó diszmagyarban szállottak le a hintóról és a főváros huszárja, festői viseletben, amint lesegitette őket, valóságos keleti fejedelmek hatását tették a fényes társaságra. Elkáprázott tőle az idegenek szeme s kíváncsian kérdezősködtek: — Kik ezek? Honnan jönnek? Miféle a ruházatuk ? Kár, hogy az ünnepséget egy kis nemzeti sérelem megzavarta. A küldöttségek rendjében ugyanis Budapest városa Belgrád és Bukarest után következett Az illetékes tényezők igyekeztek ugyan a tévedést eltussolni, de azért az mindenesetre szépséghiba marad az ünnepély fényében.