Alkotmány, 1903. augusztus (8. évfolyam, 182-205. szám)
1903-08-01 / 182. szám
ALKOTMÁNY. 182. szám. pártok és a magyar kormány is hozzájárult, azt hiszi, hogy a Ház egyhangúlag elfogadja az elnöki indítványt, (általános helyeslés.). Barta Ödön: Javasolja, hogy 8 napra függeszszék csak fel az üléseket. Rakovszky István : Én Barta Ödön indítványának második részéhez, bizonyos megszorítással, hozzájárulok. Nem zárkózom el az elől, hogy veszedelem rejlik abban, hogyha a képviselőház bizonytalan időre el lenne napolva egy bizottság tárgyalása miatt, amelyet a képviselőház maga küldött ki. Én ezt csak azzal akarom pótolni, hogy ezen bizottság működését három nap alatt végezze be. (Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Gaják Géza: Ez a kihallgatásokra sem elég ! Szivák Imre : Három nap nem elég a tanúkihallgatásokra. Rakovszky István : Méltóztassanak kis türelemmel lenni. Én azért kérem a három napot, mert nem akarom az országot ezen izgalomban tovább tartani és mert előre látom, hogy ennek a bizottságnak a működése a teljes célhoz vezetni nem fog. Nem áll ugyanis az a közbeszólás, amit itt egyik képviselőtársam közbevetett, hogy t. A három nap alatt Dienest nem lehet a bizottság elé idézni, mert Dienes Mártont semmiképpen nem lehet akarata ellenére a bizottság elé hozni. (Zajos felkiáltások a szélsőbaloldalon: Miért engedték szökni? Le kellett volna tartóztatni!) Nem lehet őt a bizottság elé állítani. (Zaj a jobboldalon.) Én semmi esetre sem járulhatnék olyan házhatározathoz, amely a parlamenti bizottságnak bírói jogkörbe belevágó hatalmat adna. A bírói jogkör törvényeinkben van megállapítva és kivéve az összeférhetlenségi bizottságot, más bizottsághoz megidézni, megjelenésre kötelezni senkit sem lehet. Ennélfogva én azt hiszem, hogy a közügynek teszünk szolgálatot, ha ezen kíncs ügygyel mielőbb végezünk. Azért tehát csakis három napi időt javasolok. Elnök: írásban is beterjesztette Barta Ödön indítványát. Ezt felolvassa. Polónyi Géza: A bizottság eljárását és hatáskörét szeretné tisztázni. Pichler Győző: A bizottság nyilvánosságának érdekében szólal fel. Beöthy Ákos: Azért szólal fel, hogy ne korlátozzák a bizottságot azzal, hogy időhöz kössék működési idejét. Lovászy Márton: Minthogy az ügy nagyon fontos, kéri, hogy ne csak Pap és Nessi ügyét vizsgálja meg a bizottság, hanem minden ügyet, amelyet hozzá bejelentenek. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Vészi József: Kéri, hogy a bizottság ülései a sajtó részére is nyilvánosak legyenek és gyorsírókat rendeljen ki a Ház a bizottsági ülésre. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Krasznay Ferenc: Indítványozza, hogy a bizottság az összeférhetetlenségi bizottság hatáskörében járjon el Elnök: A bizottság hatáskörét nem tudjuk a törvények és házszabályok rendelkezésein beterjeszteni. Kéri a bizottság gyors megválasztását. Simonyi-Semadam Sándor: Lehetetlennek tartom azt, hogy bírói hatáskört házhatározattal bizottságra ruházzunk, mikor a bírói hatáskört a törvény állapítja meg. Tökéletesen abszurd dolog, ha e bizottságot bírósággá akarnák átalakítani anélkül, hogy azok az urak, akik felett az intézkedni fog, beleegyeznének és csinálnánk egy hamis analógiát és hamis választottbíróságot. Az összeférhetlenségi bizottságnál a vizsgálatra vonatkozó bírói eljárást mindenütt a törvény állapítja meg, törvény határozza meg a garanciákat és a hatáskört. A harmadik indítvány pedig az, hogy nyilvánossá tegyük-e a bizottság tárgyalását? Ez abszurdum. Lehetetlen, hogy hírlapírók oda bemehessenek, mert a házszabályok ezt megtiltják az összes bizottságokra nézve, a mentelmi bizottság ülései pedig a ház tagjaira sem nyilvánosak. A többire nézve mi kivételt nem statuálhatunk és akárhány bizottság kebelén belül merült fel ez a kérdés, a házszabályt mindig szigorúan alkalmaztuk, hogy t. i. a bizottsági ülés senkire, csak a ház tagjaira lehet nyilvános. (Helyeslés a jobboldalon.) Plósz Sándor: Kijelenti, hogy Krasznay indítványához nem járul hozzá. Törvényes rendelkezés nélkül nem lehet az állampolgárokat szankció mellett beidézni és nem lehet megbüntetni. (Helyeslés a jobboldalon.) Kelemen Béla: Akkor nem ér az egész eljárás semmit. Krasznay Ferenc: Kijelenti, hogy ő analógiára szorítkozott. Elnök: Kijelenti, hogy ő hozzájárul Barta indítványához. Felteszi az indítványok felett egyenként a kérdést. A Ház egyhangúlag elfogadja Barta indítványát, amely szerint a parlamenti bizottság tárgyalása alatt, de nem tovább, mint augusztus 10-ig napolja el a Ház ülését. A Ház egyhangúlag elfogadja Lovászy indítványát is. Vészi indítványának,, első részét elveti a Ház. Rakovszky István: Nekünk nincs szükségünk rá. Hozzánk nem jönnek vesztegetni. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) A Ház többsége elfogadja Vészi indítványának második részét. /Felkiáltások a szélsőbaloldalon: A miniszterelnököt leszavaztuk!) Elnök: Kéri, hogy a választásra vonatkozó részét azonnal hitelesítsék a jegyzőkönyvnek. Ha a bizottság augusztus 10-ike előtt fejezné be működését, akkor a Házat rögtön összehívja. A következő ülés napirendje az irományok előterjesztése és az utána jövő ülés napirendjének megállapítása lesz. (Helyeslés.) Khuen-Héderváry. Khuen-Héderváry gróf: Nem szeretné, hogy hoszszú ideig maradna megjegyzés nélkül Kossuth felszólalása. Kijelenti, hogy meg fog jelenni a parlamenti bizottság előtt, konstatálja, hogy Kossuth őt nem gyanúsította. Ami pedig azt illeti, hogy ő elhagyja a miniszterelnöki széket, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) erre megjegyzése az, hogy azzal nem tenne szolgálatot sem magának, sem hazájának. (Helyeslés a szélsőjobboldalon.) Elnök: Az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után Elnök: Elrendeli a választás megejtését. Szünet után Elnök: Kihirdeti a választás eredményét, amely szerint a parlamenti vizsgáló bizottságba Andrássy Gyula (185), Beöthy Ákos (201), Heincz Hugó (202), Ivánka Oszkár (177), Josipovich Géza (197), Kubinyi Géza (177), Mandel Pál (194), Miklós Ödön (199), Nagy Ferenc (202), Polónyi Géza (180),Rátkay László /93/, Rohonyi Gyula (102), Szivák Imre (194), Tóth János (200), Zichy János gróf (195) választottak meg. Ezenkívül Molnár Ákos 76 és Mezősey Béla 27 szavazatot kapott, néhány képviselő pedig egy-egy szavazatot kapott. Kéri, hogy hitelesítsék a jegyzőkönyvnek választásra vonatkozó részét. A jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés fél 4-kor véget ért. Szombat, 1903. augusztus 1. A vesztegetési botrány. Budapest, július 31. Szapáry László gróf szomorú esetének mai fázisait és következményeit az alábbiakban foglaljuk össze: Szapáry László szerepe. Szapáry László gróf több, mint két héttel ezelőtt csaknem egész szolgaszemélyzetével együtt feljött Fiuméből Budapestre. Itt megtettek minden intézkedést, hogy a gróf Karlsbadba utazzék, ahova az orvosok küldötték kúrára. E hónap 15-én azonban egyszerre megváltoztatta az eredeti tervet. Az említett időben két óráig tartó látogatást tett nála Khuen-Héderváry Károly gróf, miután a gróf már többször járt a kormányelnöknél Azóta a gróf csaknem naponkint tett látogatást a miniszterelnöknél, ez is ő nála s azonkívül a Park-klubban is sűrűn együtt voltak. Szápáry László gróf idejének nagyon jelentékeny részét egy belvárosi bérházban töltötte, amely a Szerb utca 6. számú grófi palota közelében, a Kaplony-utca 7. száma alatt van. Ezen idő óta egész sereglevél és távirat érkezett a lakásba. Szápáry László gróf automobilja és magánfogata napjában többször is megállott a néptelen utcában. Az élesebb szemű házbelieknek feltűnt, hogy a legutóbbi hét-nyolc nap alatt több idegen, addig ott nem látott férfi is jár a földszinti 1-es szám alá. Az első idegen, aki beállított. Hegyi Jenő volt, a Fiuméban megjelenő «Magyar Tengerpart» szerkesztője, a gróf régi bizalmas hive. A második a gróf jószágigazgatója volt. Azonkívül gyakran — egy napon belül három alkalommal is — megjelent ott Dienes Márton és Singer Artur. Járt oda azonkívül két ügynök, akinek nevét még nem tudják s egy ügyvéd. A Kaplony utcai lakásban főzték ki az egész tervet s onnan indult ki a rosszul sikerült hadjárat. Még bizonyára szenzációt fog kelteni — írja a P. Napló — a részletesebb firtatása annak, hogy a Kaplony utcai lakás elől két állandóan foglalkoztatott Sáitalpu kocsi a most emlegetett képviselőkön más függetlenségi képviselőkhöz is elvitte Singer Artúrt, illetve Dienes Mártont. Kétségtelen az is, hogy többször — e hónap 27-én délután kétszer — röpítette a kocsi a lakás látogatóit fel a várba. ■ .-»r I'S- • Szápáry László gróf maga állítja, hogy ő maga is áldozat. Őt is befonták, egy bűnszövetkezet áldozatává lett és Khuen-Héderváry grófnak semmi köze a megvesztegetéshez, amelyet a gróf a maga szakállára, a közbenjárókkal végeztetett. Andrássy Gyula elbeszélése. Andrássy Gyula gróf tegnap este a nemzeti kaszinóban szem- és fültanuja volt annak, mikor Szápáry László megvallotta tettét és beadta lemondását. Egy bécsi lap Andrássy meghatalmazása alapján így írja le ezt a jelenetet: «Szapáry gróf odalépett a miniszterelnökhöz, aki éppen Andrássy Gyula gróffal beszélgetett. Sírva fakadt és zokogva mondta el a miniszterelnöknek, hogy mit cselekedett. Ő a legjobb szándékkal és saját elhatározásából tette ezt a lépést. A legmélyebben sajnálja, hogy erre ragadtatta magát. Bocsánatot kért a miniszterelnöktől, hogy ebbe a fatális helyzetbe sodorta, amelyből ő maga személyére levon minden konzekvenciát. Khuen gróf a legnagyobb mértékben megdöbbent, átvette az írásbeli lemondást és nyomban kijelentette, hogy a fiumei kormányzó lemondását elfogadja és Szápáry grófot hivatalától felmentik Hire jár, hogy a miniszterelnök még tegnap este jelentést tett az esetről a királynak. A mágnásokszerepei Ultraszabadelvü és demokrata körökben nagy gaudiummal regisztrálják és regisztrálják Kossuthpárti lapokban is, hogy egyes mágnás-képviselők, nevezetesen kaszinótagok is tudtak Szápáry László gróf vállalkozásáról és azt támogatták, így például felhányják, hogy szabadelvűpárti mágnásképviselők rendkívüli megvetéssel nyilatkoznak az obstrukciót folytató ellenzéki képviselőkről. Az egyik ezt mondta: " Az egész obstrukció arra való, hogy ezután azok kapjanak pénzt, akik eddig nem kaptak. Még tegnapelőtt is, amikor Pap Zoltán a tízezer koronát a Ház asztalára letette, Andrássy Tivadar gróf odakiáltotta: — A Sándor Pál ötszáz forintjáról beszéljen! Ez célzás, akart lenni arra, hogy Pap Zoltán Sándor Páltól a Kossuth-jubileumra ötszáz forintot kapott s ezt a pénzt állítólag aFüggetlen Magyarországi vállalat céljaira fordította. Kiszimatolták továbbá azt is, hogy Singer Arthur tegnap korán reggel Bánfffy Miklós gróf országgyűlési képviselőnél járt, majd a Nemzeti Kaszinóba hajtatott, ahol Bánffy grófot kereste. Délután a Nemzeti Kaszinóban Bánffy Miklós grófot és Szápáry László grófot kereste, akik azonban nem fogadták, amire Singer boszosan azt mondotta németül: — No most már mindannyiatokra fütyülök! Belekeverik az ügybe Károlyi Mihály gróf nevét is. Mindezen demokrata állításokkal szemben Bánffy Miklós gróf ma előadta a képviselőház folyosóján, hogy ő Szápáry Pál gróf ifjúkori barátja és évek óta benső barátja Szápáry László grófnak is. Mikor ő, Bánffy, emlegetni hallotta Ritter Imre nevét, akiről tudta, hogy Szápáry László grófnak titkára, elment ez utóbbihoz, hogy megtudja, vájjon Szápárynak van-e valami köze a Pap Zoltán-ügyhöz. Ekkor Szápáry gróf előadta neki a valódi tényállást és arra kérte, menjen Dieneshez és tudja meg, mit akar ez csinálni. Ő, Bánffy, meg is tette Szápárynak ezt a baráti szívességet. Dienes Márton éppen megfogalmazott egy nyilatkozatot. Bánffy gróf elhozta ezt Szápárynak és mikor ez utóbbi ezt a nyilatkozatot nem fogadta megnyugvással, Bánffy még egyszer elment Dieneshez, hogy ezt vele közölje. Ennyiben áll Bánffy gróf szerepe ebben az ügyben, amelyről tegnapelőttig tudomása nem volt. Megzsarolták Szapáryt. A képviselőház mai ülése alatt a folyosókon azt beszélték, hogy a képviselők vesztegetésére összeállott banda tagjai a leleplezés napjának délutánján beállítottak Szápáry László grófhoz s tudtára adták, hogy komoly veszedelem következett be s most már csak arról van szó, hogy a sajtót is el kellene hallgattatni. Erre a célra ötvenezer koronát szántak a vesztegetők és