Alkotmány, 1903. szeptember (8. évfolyam, 206-231. szám)

1903-09-01 / 206. szám

ALKOTMÁNY. 206. szám. 8 . Kedd, 1903. szeptember 1. kám sem kívánja, azt bizonyítja az a tömérdek bu­kás, amin ez a szamárság eddig átment. Egyszer­­már Pozsonyban is előadták egy zártkörű estélyen, jótékony célra és akkor jövedelmezett kerek 10 ko­ronát. Tehát a pozsonyi publikumnak különösen nem kell ez a dolog. Most is élénken tiltakozik ellene az egész közvé­lemény s immár olyan hangokat is hallunk a pozso­nyi lapokban, hogy: «ez hát a magyar művészet és a magyar kultúra hivatása?» Mi is kérdjük: joga van Szendrei úrnak kompromittálni a magyar mű­vészetet, mintha az a külföld elnyűtt szennyesét volna hivatva magára szedni és ebben a kétes tisz­taságú jelmezben botránkoztatni a publikum morális érzékét és művészi ízlését ? Ott van a Szendrei úr ténykedésének veszedelme, hogy Pozsonyban, ezen az exponált német helyen kompromittálja a magyar művészetet, ki tudja, miért: szabadkőmives parancsra, liberális szubvencióhajhá­­szásból vagy korlátoltságból, mindegy, az a lénye­ges, hogy kompromittálja. Az egésznek az lesz a vége, hogy Pozsony túl­­­nyomóan katholikus publikuma megundorodik a ma­gyar művészettől és közvetve magától a magyarság­tól és Szendrei úr kirepül az ősi falak közül. De vele együtt kirepül az a kis magyar szellem is, ami eddig fészket vert Pozsonyban, ez pedig országos kár, akkora kár, hogy Szendrei urat szinte a haza­árulás vádjával lehetne illetni. A Hír szerint a belügyminiszter betiltotta a da­rab magyar előadását, amint már egyszer a né­met előadást betiltotta. Ezt a hírt egy esti lap publikálja s ha igaz, az egész józanul gondol­kodó, jóizlésű publikum helyeselni fogja a bel­ügyminiszter fellépését. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * A Nemzeti Színház szezonja. Holnap Rákosi Jenő Aesopusával megkezdődik a Nemzeti Színház szezonja, amely gazdagabbnak és modernebbnek ígérkezik a tavalyinál. Hazai szerzőink közül Jókai Mór Levente című drámájával lép a nagyközönség elé. Bartók Lajos Mohács után című történeti drámá­ját is csak most adhatja elő a Nemzeti Színház. Ez tudvalevőleg az elhunyt költő utolsó drámai műve. Bérezik Árpád az idén is irt darabot Nemzeti Szín­házunk számára. Címe: Miniszterválság. Az új dara­bok autorainak lis­táján még Werner Gyula, Szo­­mory Dezső, Pekár Gyula, Malonyay Dezső, Ruttkay György, Bosnyák Zoltán, Fényes Samu és Palágyi Lajos neve szerepel. A külföldi darabok között a szezon első újdonsága Brieux, Blanchette (Patyolat-kisasszony) című színműve lesz. Színre kerül továbbá Octave Mirabeau Az üzlet üzlet című drámája. Donnay neve a l’Autre Danger ré­vén ezúttal kerül először színházaink színlap­­jára. A nemzeti Színház ez év folyamán Gorkij: Kisvárosiak, Bartalozzi: Az egoista, Calderon: Két szék közt a pad alatt (Makai Emil fordítása), Maeter­linck: Joyzelle (a szerző legújabb szimbolisztikus rege-drámája), Rostand: A napkeleti királykisasz­­szony, Wilde Oszkár: Az eszményi férj, Ibsen: Rosmersholm és egy Barrie nevű divatos angol író két bájos színművét is előadhatja. Színre kerülnek továbbá Shakespeare Machbet-jét, IV. Henrik­ét és Makrancos hölgy­ét, Rákosi Aesopus-át, Teleki László Kegyenc-ét, Szigligeti Valeria-ját, Csiky Ellenállha­­tatlan-ját és Dóczi Csók-ját és Moliére Képzelt be­­teg-jét, Dandin-ját és Tartuffe-jét (e két utóbbit új fordításban) említjük meg. E programm kiegészítése­képpen az Ember tragédiájá-nak ez idei előadásait is újból rendezteti Somló igazgató s Madách remek­műve még a tél folyamán e ragyogó milieu-ben ke­rül színre a Nemzeti Színház színpadán. * A Magyar Színház újjá átalakított nézőtere. Kellemes meglepetésben volt részük azoknak, akik ma délután megtekinthették a Magyar Színház újjá alakított nézőterét. A korábbi dekorációk lármás, nyers színei helyett nyugodt, derűs elegancia, arany és fehér harmóniák enyhe bensősége fogadja az em­bert. Magyar iparosok, a Gelb kárpitos cég és a Steiner—Szimper cég végezték ezt a munkát a nyár folyamán s munkájukat ötletesség és a sablonoktól való irtózás jellemzi. Az egész nézőtér tónusa más diszkrét sárga, a falakat és a páholyok belsejét se­lyem kárpit, az ülőhelyeket préselt plüss borítja, mind abban a kellemes, szokatlan hatású világos sárga színben tartva. A színház belső falait, mennye­zetét, csillárját, a színpad homlokzatát és oldalfalait a régi piros-sárga-kék szín helyett h­omok­ba hajló fehér színre festették és a plastikus díszítéseket dú­san aranyozták. Az ülések összes fakeretei, az osz­lopok, a páholyok faváza, ajtók és tükrök mahagóni pácolást kaptak. A világító testek közül teljesen újjá­­szerelték a nagy csillárt, amelyet három kör villany­lámpával és rózsával erősítettek, ugyannyira, hogy a hatalmas világító test valóságos nappali fénynyel áraszthatja el a holnapi szezon-megnyitó előadás publikumát. * A magyar történelmi társulat szeptember 3-án (csütörtökön) délután 5 órakor a m. tud. Aka­démia I. emeleti üléstermében választmányi ülést tart, melynek tárgyai: 1. Tagajánlások. 2. Pénztári kimutatás, 3. Jelentések. * Budavári emlékmúzeum. A budavári koronázó Mátyás templom újjáépítése és környékének rendezése közben a régi templom és várbástya fölásott alépít­ményeiből tömérdek emléktárgy, sírkő, faragvány, fegyver, ékszer, vas- és bronztárgy került napvi­lágra. Ezek egy részét a nemzeti múzeum régiség­tárában helyezték el. Az újabb leletek azonban Bu­dán maradnak. Most ugyanis, hogy a Mátyás-lépcső fölött középkori várszerű építményt emeltek, ennek belső helyiségeiben emlékmúzeumot rendeztek be. Itt helyezik el a bástya aljából kikerült történelmi ereklyéket. Ez a legújabb emlékmúzeum valószínű­leg a Mátyás-múzeum elnevezést kapja és már leg­közelebb megnyílik a nagyközönség számára. * Apostolok naptára. A jövő évre szóló­ naptárak közül a Mehalai «Isteni Üdvözítő Társasága» által kiadott Apostolok naptára jutott el elsőnek hozzánk. A tartalmas naptárt ajánljuk a keresztény népnek; jó is, olcsó is. Ára 60 fillér, kapható Mehalán (Temesmegye) és minden keresztény könyvkereske­désben. A kereskedők minden példány után 10 fillért kapnak. * Mária-Radna és a kegykép története. Magyary Pál arad-szent-már­toni plébános «Mária-Radna és a Boldogságos szent Szűz kegyelmes képének törté­nete» című értékes művet újra kiadta. A katholikus hívek sok épüléssel olvashatják a ferencrendi szer­zetesek hősies kitartását, amelylyel a török hatósá­gok ellenséges magatartása ellenében is megvetették a radnai egyház alapját s megnyugodva vigasztalást lelhetnek az isteni jóságban, amely a derék munka jutalmául csodás kegyelemmel ruházta fel a kar­­m­el­hegyi Boldogasszony egyszerű képét. Komoly, tiszta áhítattal van az egész könyv megírva s füg­gelékül imakönyv van hozzá mellékelve, bensőséges, szép imákkal. Arab­y Katholikus Szemle. (Szerkeszti Mihály fi Ákos.) A hetedik füzet megjelent a következő gazdag tartalommal: Az egyház gyásza és vi­gasza. Mihály fi Ákos dr. — II. Rákóczi Ferenc fejedelem vallomásai. Karácsonyi János dr. — Szűz Mária Dante Divina Commediájában. Alle­­ram Gyula.— Az individualizmus csődje a gazda­ságban. III. Szilvek Lajos dr. — A keresztény vi­lág legnagyobb egyházi szónokai. HL Rézbányai József dr. — Masolino. Regény Zsigmond király korából. VII. Tarczai György. — Szent Christo­­forus. Legenda. Fordította Gyulai Ágost. — Nagy rózsafa nyilt. Költemény. Patyi István. — Rákóczi a török történetírásban. Karácson Imre dr. — Könyvismertetések és bírálatok. Adolph Franz: Die Messe im deutschen Mittelalter. Ism. Huszár Elemér dr. — Némethy: Vergilius élete és művei. Ism. Lakatos Vincze dr. — A vesz­prémi püspökség római oklevéltára. Ism. Srs. — Németh Béla: Szigetvár története. Ism. Srs. —• Prónai: Dugonics András életrajza. Ism. b. j.— Az esztergomi főegyházmegyei könyvtár ex-Lib­­ris könyveinek lajstroma. Ism. g. Mayer Béla: Újabb alkalmi beszédek. Ism. Színek Izidor. Frey János: A természetjog vagy észjog léte. Ism.—i. A Katholikus Szemle a Szent-István-Társulat el­nökségének felügyelete alatt s ugyanazon Társu­lat költségén adatik ki, mint a társulati tagok évi illetményének egy része. Nem-tagok számára előfizetési ára 10 korona. Megjelenik a nyári szünidő (július-augusztus) kivételével havonkint, összesen tehát tízszer, hatéves füzetekben. Tag­díjak, előfizetések és reklamációk a Szent­ István­, Társulat titkári hivatalára címezve küldendők, , * Deák Antal Egyháztörténelme a népiskolák V. és VI. osztálya, valamint polgári iskolák számára a szerzőnél kapható. (Drégelypalánk, Hontmegye.) Ára 24 fillér. * Magyar Sión. (Szerkesztik Kereszti­ Viktor dr. és Prohászka Ottokár dr. Esztergom.) A VIII. füzet vezércikke «XIII. Leo — X. Pius» cím alatt foglal­kozik a legújabb idők nagy eseményeivel. Rézbányai József dr. folytatja az «Egyházi szónoklat egyetemes története» cimű nagy tanulmányát s Andermann Miklós érdekes keleti levelekkel gazdagítja a tartal­mat. Az irodalmi és művészeti kritikák között Pet­hő dr. ismerteti a könyvpiac újabb érdekes ter­mékeit. * Házfelügyelők naptára. Ilyen című szaknaptár kiadására vállalkozott a «Budapesti Házfelügyelők és Kapusok Rokkant és Nyugdíj Egyesületé»-nek vezetősége. A naptár 1904. évre szólva, már ez év őszén meg fog jelenni és minden iránta érdeklődő házfelügyelő és háztulajdonos teljesen díjtalanul fogják ezt kapni, ha eziránti óhajukat legkésőbb ez évi szeptember hó 15-ig, VII., Szerepesi­ út 60. I. 24. alatt bejelentik. Hivatalos idő 9-től 12-ig, d. u. 3-tól 7 óráig. * Timon Ákos Magyar alkotmány- és jog­története. Timon Ákosnak, a budapesti tudo­mányegyetem nagynevű tanárának Magyar al­kotmány- és jogtörténet című, éppen egy év előtt megjelent nagyszabású munkája immár második kiadását éli meg. Szinte páratlanul áll a magyar tudományos könyvirodalomban, hogy alig hat hónap alatt az első kiadás teljesen el­fogyjon, úgy hogy abból példányok már hónapok óta egyáltalán nem kaphatók. Nem lehet azonban csodálkozni e siker fölött azon általános elisme­rés után, amely a tudományos világ és a nagy­közönség egyaránt fogadta e munkát, mint első olyat, mely a magyar nemzeti jogfejlő­désnek tudományos rendszerét megalkotja, amelyben egész jogunk és alkotmányunk törté­nete rendszeresen tárgyaltaik; amelyben a szerző mélyreható forrástanulmányok alapján kimutatja az alkotmányunkban és jogintézmé­nyeinkben mindenkor mutatkozó sajátos nem­zeti etemet és esszel meghonosítja a nemzeties jogtörténeti irányt úgy a jog tudományos műve­lésénél, mint a jogi oktatás terén. E nagybecsű munka, mely alkotmányunk és jogintézmé­nyeink múltját, eredetét és fejlődési menetét a magyar nemzet őskorától a XVII. század közepéig tárgyalja, három korszakra osz­lik : u. m., az ősi magyar államszervezet, a Szent István létesítette államszervezet és a szent korona államszervezet korára. Tüzetesen előadja nemcsak a közjogi, hanem a magán-, büntető és perjogi intézményeket is. Senki az­előtt oly alaposan nem fejtette ki a szent korona elméletét, a vármegyék, városok alakulását és önkormányzatuk kialakulását. Bár első­sorban tankönyvnek készült e munka, mégis szinte nél­külözhetetlen minden politikusnak, bírónak és közigazgatási tisztviselőnek. Miként egyik kri­tikusa találóan megjegyzi: odavaló ez a könyv a törvénytár első kötete elé, mert törvényeink le­származó nemzetség­ tábláját írja meg; odavaló a hatóságok asztalára, mert nem képzelhetünk el berendezett közigazgatási könyvtárt e könyv nélkül­. Kellően méltányolni fogják e könyv be­csét bizonyára nemcsak hazánkban, hanem a külföldön is, ha olvassák azt német kiadásban, mely ugyancsak most jelenik meg a hírneves berlini Puttkammer és Mühlbrecht cégnél. A második bővített kiadás, mely az erdélyi fejede­lemség kifejlődésének, valamint Szlavónia, Hor­vátország, Dalmácia közjogi kapcsolatának alkot­mánytörténetét is magában foglalja, ma jelent meg. A szolidan kiállított könyv bolti ára 14 korona. Megjelent Hornyánszky Viktornál, de kapható bármely hazai könyvkereskedésben is. * Egy magyar tudós műve franciául. Re­wi/h Dezső terjedelmes tanulmányt írt Gleopatráról, szigorúan a történetíró szemével nézve a nagy kvalitású uralko­dónőt s ami romantikus elem van az érdekes asz­­szony históriájában, a Caesarral való szerelm­e, azt megragadó színekkel, szinte költői erővel állítja be a történelmi pragmatikus előadás keretébe. Ez a mű itthon nagy figyelmet keltett s most Szemere Miklós lefordittatta André Lévai által franciára s remélhe­tőleg a jó fordítás a külföldön is megérdemelt sike­reket hoz a tudós szerzőnek.

Next