Alkotmány, 1904. április (9. évfolyam, 79-104. szám)
1904-04-01 / 79. szám
ALKOTMÁNY 79. szám: 3 államnál szolgál s ha van, miért nem a vasutasokét is? A vasutasok mozgalma érthető. Mi szegény adófizetők azonban nem a vasutasokra gondolunk, midőn azt kérdezzük, honnan kerül ki az a sok millió? Az állami hivatalnokoknak 17, a megyei tisztviselőknek 6, a vasutasoknak is 6, a községi jegyzőknek, orvosoknak és anyakönyvvezetőknek szintén több millió összeadva ez szép summa. Kicsoda emeli fel a szegény földmíves jövedelmeit, a mesteremberét, iparosét és a többi adófizető polgárét ? Az állam semmiesetre. Rendeletek az adóhátralékokról. Budapest, március 31. A hivatalos lap mai száma közli az indemnitásról szóló törvényjavaslatnak szentesítését, amely véget vet a múlt év május hónapja óta tartó ex-lex-állapotnak. Megkezdődnek tehát az adóbehajtások, melyeknek hosszas szünetelése azonban a fölhalmozódott adóhátralék miatt most kivételes intézkedéseket tesz szükségesekké. Az indemnitási törvényjavaslat képviselőházi tárgyalása folyamán az ellenzék, nevezetesen a néppárt részéről erélyesen követelték az adóhátralékosok számára a legkedvezőbb fizetési feltételeket s a kormány kénytelen volt kötelező ígéretet tenni, hogy a fennálló törvények keretén belül az adóbehajtásoknál tekintettel lesz az adófizetők helyzetére. A kormány, szakítva hagyományaival, ez egyszer beváltotta ígéretét s a pénzügyminisztérium két rendeletet bocsátott ki, melyekről szívesörömest elismerjük, hogy azok az adófizetők javára lényeges kedvezményeket tartalmaznak. Az első rendelet intézkedik az indemnitási törvény hatályba lépése következtében az adó-, illeték és egyéb, a közadók módjára behajtandó kincstári követelések esedékességéről, a második rendelet pedig azokat a módokat tárgyalja, melyek mellett e tartozásokra kamatmentes részletfizetést nyerhetni. Mint mondottuk, elismerjük a rendeletek kedvezményeit, de egyáltalán nem vagyunk hajlandók részt venni abban a kormánydicsérettel hangos örömrivalgásban, mely a kormányujságok hasábjain harsog a két rendelet megjelenésének okából. Eltekintve attól, hogy a kormány az indemniti-javaslat gyors letárgyalása érdekében kénytelen volt az ellenzék határozott kívánságait kötelező ígérettel megnyugtatni: már a legelemibb kortespolitika szabályai is azt parancsolták a kormánynak, hogy szigorú adóbehajtásokkal maga ellen ne ingerelje az egész országot. Márpedig a Tisza-kormány eddigi rövid országlásával is bebizonyította, hogy a kortespolitikának nemcsak elemi szabályaihoz ért, hanem megüti e szempontból az egyetemi grádust is. Végül pedig a legridegebb önzés is parancsolta az «adózó-alanyok» kíméletét: a tehenet is csak úgy lehet másodszor megfejteni, ha az első fejes után időt engedünk neki a második fejesig. A két rendelet, mely mindenesetre a nagyközönség elsőrangú érdeklődésére tarthat számot, a következő: I. Az 1904. év hat első hónapjában viselendő közterhek és fedezendő állami kiadásokról szóló 1904. évi IV. törvénycikk a mai napon hatályba lépett. Ezzel megszűnt az az akadály, amely a közadók és az azok módjára beszedendő tartozásoknak behajtását az 1903. évi május 1-je napjától kezdve gátolta. Az 1903. évi április hó 27-én 1786. P. M. és 1787. P. M. számok alatt kiadott rendeleteim hatályon kívül helyezésével, tudomásvétel és szigorú alkalmazkodás végett a következőkről értesítem az igazgatóságot: a) Azok a közadók és illetékegyenértékek, amelyek törvény szerint az 1903. év második, harmadik és negyedik negyedében, továbbá az 1904. év első negyedében lettek volna esedékesekké és az 1904. évi IV. t.-cikk életbelépése napjáig be nem fizettettek, valamint a közadók módjára beszedendő tartozások is ezen a napon válnak esedékesekké és az ezt a napot követő tizenötödik napon befizetendők. Ennek a befizetési határidőnek elmulasztása esetén a késedelmi kamat az 1904. évi IV. törvénycikk hatálybaléptének napjától kezdve jár. Hogy ettől az utóbbi szabálytól a hátralékos egyenesadók tekintetében mikor lehet eltérésnek helye, azt egyidejűleg 1053 P. M. sz. a. kiadott körrendeletem állapítja meg. b) Azok az illetékek, amelyekre nézve a fizetési meghagyások 1903. évi március 31-ike után lettek kézbesítve, de nem fizettettek, az 1904. évi IV. törvénycikk életbelépése napjától számított harmincadik napon befizetendők és a késedelmi kamat ezen harmincadik nap után következő naptól kezdve számítandó. c) Avégből, hogy az a) és b) alatt megnevezett tartozásokkal hátralékban levők ezen rendelkezésem felől biztosan és mielőbb tudomást szerezhessenek, utasítom a királyi pénzügyigazgatóságot, hogy ezen rendeletemnek egy-egy másolati példányát a kerületében levő valamennyi város és község elöljáróságának azonnali kihirdetés végett a legsürgősebben küldje meg. II. Az 1904. év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1904. évi IV. t.cikk 4. § a felhatalmazta a m. kir. pénzügyminisztert, hogy az 1903. évi második, harmadik és negyedik, valamint az 1904. év első negyedéből származó adóhátralékok törlesztésére oly adókötelesek, akik fizetési halasztás engedélyezése iránt folyamodnak, e halasztást a késedelmi kamat teljes elengedése mellett adhassák meg. A törvényhozásnak e kivételes kedvezmény engedélyezésénél az volt a szándéka, hogy azok az adózók, kiknek állami egyenesadó s egyéb az egyenesadók módjára behajtandó köztartozása a költségvetésen kívüli időszak,tartama alatt annyira felszaporodott, hogy azokat fizetési képességük tönkretétele nélkül egyszerre beszolgáltatni nem bírnák, egyfelől vagyoni megromlásuktól megóvassanak, másfelől a létező adóalap a lehetőségig épségben maradjon. Ennek a célnak elérésére, valamint a követendő eljárás egyszerűsítése és könnyítése végett a következőkben rendelkezem. Felhatalmazom a kir. pénzügyigazgatóságokat, hogy mindazok az adózók, akik azt a folyó évi szeptember hó 1-ig kérik, fia reájuk nézve a fentebb részletezett körülmények fenforognak s a követelés veszélyeztetve nincs, az 1903. évi május hó 1-től a folyó 1904. évi április hó 1-ig terjedő időből származó egyenesadó tartozásaikra ,úgyszintén azokra a hátralékos köztartozásokra is, melyek a pénzügyi hatóságok felügyelete alatt hajtatnak be, a jelen rendeletben meghatározott korlátokon belül fizetési halasztást engedélyezhessen-A halasztás részletfizetések engedélyezésével adandó meg, úgy azonban, hogy az utolsó részlet esedékességi ideje 1903 évi szeptember hó végén túl nem állapítható meg. A részletek mértékét, azok befizetési idejét a pénzügyigazgatóság a körülményeknek gondos mérlegelésével fogja meghatározni. A halasztás az egyenesadó-hátralékokra kamatmentesen adható, oly világos kikötéssel és figyelmeztetéssel azonban, hogy ez a halasztás már az 1904. évi április hó 1-én és azután esedékes folyó tartozásokra ki nem terjed, azok tehát esedékességük szerint, illetőleg a befizetésre az 1983. évi XLIV..cikkben megállapított határidőkben pontosan beszolgáltatandók, továbbá, hogy úgy a folyó tartozás, valamint bármely hátralékos részlet befizetésének elmulasztása a kedvezmény elvesztését vonja maga után, minélfogva ily esetekben az egész tartozás egyszerre esedékessé válik s törvényes járulékaival együtt behajtandó lesz. Abban az esetben, ha a halasztást kérő adózónak még az 1903. évi május hó első napját megelőző időből is volna hátraléka, a halasztás engedélyezése határozottan ahhoz a feltételhez kötendő, hogy az ily régi hátralék rövid záros határidő alatt befizettessék. Csakis a szó teljes értelmében rendkívüli méltányosságra számot tartó esetekben van felhatalmazva a pénzügyigazgatóság arra is, hogy az 1903. évi május hó 1. napját megelőző időből származó hátralékokra a részletekben való fizetés kedvezményét engedélyezhesse. Ezekre a hátralékokra a kamatmentesség kedvezménye nem terjedvén ki, a törvényes késedelmi kamat számítandó. Ha — ami alig tehető fel — valamely királyi pénzügyigazgatóság a kérelmezésre általánosságban folyó évi szeptember hó 1-ig terjedő határidő kiterjesztését valamely rendkívüli körülménynél fogva szükségesnek tartaná, az iránt köteles lesz hozzám külön indokolt jelentést tenni. 2. A fentiek szerint halasztást engedélyezhetnek a királyi pénzügy igazgatóságok mindazoknak, akiknek egy évi adótartozásuk 503 koronát meg nem halad. Az ennél nagyobb adófizetők folyamodásai hozzám terjesztendők fel. A közvetlen adófizetők hátralékai általában, a községnél fizetők hátralékai pedig abban az esetben, ha egyébként veszélyeztetve volnának, az 1883. évi XLIV. törvénycikkben meghatározott módon biztositandók. 3. Az adózók a részletfizetés engedélyezésére irányuló kérelmeket külön-külön vagy együttesen nemcsak írásban nyújhatják be, de szóbelileg is előterjeszthetik és pedig nemcsak a királyi pénzfgyigazgatóságoknál, hanem a pénzügyigazgatóságok által megfelelően utasítandó királyi adóhivataloknál is. A királyi adóhivatalok a náluk benyújtott vagy jegyzőkönyvbe vett kérelmeket kötelesek fölötte a pénzügyigazgatóságaiknak haladéktalanul beküldeni. A fizetési halasztások engedélyezésére irányuló kérelmek (folyamodások) a bélyeg- és illetéki díjjegyzék 14. tételszám p. pontja alapján bélyegmentesen fogadandók el. 4. Felhatalmazom a kir. pénzügyigazgatóságosat, hogy ha valamely tisztviselőjük kiküldetésben, vagy az 1889. évi XXVIII. törvénycikk 11. §-a alapján teljesitendő ellenőrzés céljából olyan községben működnek, melynek lakosai közül nagyobb szájában vannak oly adózók, kik a részletes fizetés kedvezményét a fentebb előadottak szerint igényelhetik, az ily adózókat és azok tartozásait az illető tisztviselő által — a község elöljáróságának közbejöttével — jegyzékbe foglalhassák s azok részére további külön kérelmezés nélkül adhassák meg a fizetéshalasztást. 5. Azok a körülmények, melyeket a részletes fizetési kedvezmény engedélyezésének feltételeiként fentebb részleteztem, de különösen a folyamodik időleges fizetési képtelensége és az, hogy a követelés náluk veszélyeztetve nincs, az illetékes községi (városi) elöljárók által igazolandó s a községi elöljáróságok (városi adóhivatalok) a halasztások engedélyezésével egyidejűleg szigorúan utasítandók, hogy a részleteket pontosan szedjék be s azokat —az állami adóra s egyéb köztartozásokra — a fennálló szabályok és törvényes kulcs szerint számolják el. * A községi elöljáróságok (városi adóhivatalok) ezen eljárását a kir. pénzügyigazgatóságok mindig vizsgáltassák meg, valahányszor valamely tisztviselőjük az illető helyen hivatalos teendőt teljesít és ha mulasztás vagy visszaélés merülne föl, a szigorú megtorlás iránt okvetlenül intézkedjenek. 6. Ez a rendelet nem terjed ki a filoxera által elpusztított szőlők felújítására az 1896. évi V. törvénycikk alapján engedélyezett kölcsönökre, továbbá a kincstár készkiadásából származó téritményekre ésa királyi közjegyzők részére hagyatéki tárgyalásokért biróilag megállapított, azonban közadók módjára behajtandó díjakra, úgyszintén az országos tanítói nyugdíjalapot illető járulékokra sem. Ezek a tartozások tehát haladék nélkül beszedendőkk. Elvárom, hogy a királyi pénzügyigazgatóságok e rendeletevi végrehajtásánál úgy az adózók, mint az államkincstár érdekeire kiváló figyelmet fordítsanak s eljárásuk alapos, körültekintő, kifogástalan és minden irányban megnyugtató legyen. Lukács s. k. Péntek, 1904. áprilisi: A háború. Budapest, március 31. A Gsöngesunál lefolyt ütközetről az első jelentés téves volt, mert nem az oroszok győztek, hanem a japánok. És pedig dacára nehezebb helyzetüknek, fényesen visszaverték a kozáklovasságot. Az ellenséget kiűzték elfoglalt helyzetükből és megfutamították. Így tehát az első jelentékenyebb szárazföldi összeütközés a japánok győzelmével végződött. A japánok vesztesége 8 halott és sebesült. A szárazföldi harctérről, London, március 31. Söuli magántáviratok jelentik, hogy az ütközet Csöngcsu mellett több órahosszat tartott, noha az orosz sereg számra nézve sokkal kisebb volt, mint a japán. Az orosz csapatok északnyugat felé menekültek, magukkal vive halottaikat és sebesülteiket. A japánok megszállották a várost. A japánok részén csak néhányan estek el. A városban tíz orosz katona holttestét találták. London, márc. 31. A japánok Észak-Koreában gyorsan nyomulnak előre. A múlt hétfőn a Csongcsu mellett vívott harc után a japán előőrsök a Csöngcsutól északra három mértfölnyire lévő Koakszánig nyomultak előre, Pingjongben, amely a japánoknak hadművele