Alkotmány, 1904. június (9. évfolyam, 131-155. szám)
1904-06-01 / 131. szám
ALKOTMÁNY 131. szám. A szavazás két bizottság előtt történt, Lázár György polgármester és Ivankovics Tegyer elnöklete alatt. A szavazás 20-asával történt s 8 órakor kezdődött. Délelőtt 10 óráig leszavaztak Lázár elnök előtt: Bánffyra 60 Rónayra 60 Becsegre 7 Ivankovics szavazatszedő bizottsági elnök előtt: Rónayra 60 Bánffyra 40 Becseyre 7 Béli 1 órakor a szavazatok aránya ez volt: Rónay 486, Bánffy 476, Becsey 42. Délután t3 órakor: Rónay 550, Bánffy 582, Becsey 42. 1 órakor: Bánffy 720, Rónay 630, Becsey 44. Több polgár, Hock Jánossal az élén, kérte Becseyt, hogy lépjen vissza, hogy a hátralévő függetlenségiek Bánffyra szavazhassanak. Öt órakor Becsey Károly kijelentette, hogy párthíveinek szabad kezet enged, mivel belátja, hogy úgyis nagy kisebbségben marad. A szavazat aránya 6 órakor a következő volt: Bánffy 842, Rónay 712, Becsey 48. Az első kerületben ilyen nagy számban még soha sem szavaztak. A Becsey-pártiak részben Bánffyra szavaznak, részben tartózkodnak a szavazástól Fél 8 órakor: Bánffy 889, Rónay 738, Becsey 48. Elnök kitűzi a zárórát. A választás elnöke este fél 9 órakor hirdette ki a választás eredményét. Eszerint Bánffy Dezső 933, Rónay Jenő 768 és Becsey Károly 50 szavazatot kapott. Bánffy Dezső báró tehát 115 abszolút szavazattöbbséggel képviselővé választatott. Bánffy báró ma éjjel 12 órakor érkezik Szegedre, ahol párthívei fogadják. A mandátumot holnap veszi át. A delegációk, Budapest, május 31 A magyar delegáció egyesült négyes albizottsága ma tárgyalta a megszállott tartományok költségvetését s ezen alkalomból Barsán István báró közös pénzügyminiszter részletesebben kifejtette a boszniai közigazgatást s az adórendszer állapotát s egyúttal a maga programmját. Legfontosabb reform az lesz, hogy a községeket autonómiával fogják ellátni Egyúttal azt is jelezte a pénzügyminiszter, hogy Bosznia költségvetésében a jövőben deficit várható, ha csak az indirekt adók nem fognak szaporodni. Az osztrák delegációban a rendkívüli hiteleket tárgyalták. Többen kemény bírálatban részesítették a közös kormányt, csak úgy, mint Ausztria abszolutisztikus kormányzását. Sustersic pedig nagy részben a magyarokat okozza a nagy katonai követelések miatt, mert — úgymond — a nemzeti «vívmányok» miatt most engedékenyebbek lettek. Mond valamit. A «tigrisek» megszelídültek. A bosnyák költségvetés. A magyar delegáció négy egyesült albizottsága ma délelőtt fél 11 órakor Szápáry Gyula gróf elnöklésével tárgyalta a megszállott területen levő parancsnokságok, csapatok és intézetek 1905 évi rendkívüli szükségletét. Münnich Aurél előadó ismerteti a szükségletet. Az 1905 évi tiszta szükséglet 7.593.000 korona. 1883 óta 10.393.000 koronával keresbedett e szükséglet. A közös pénzügyminiszter Bosznia és Hercegovina költségvetését is előterjeszti, részletes megokolással együtt ezúttal először. Hegedűs Sándor reméli, hogy a költségvetéshez előterjesztett megokolás később bővebb lesz és világos képét fogja adni az országnak ezzel kapcsolatos fejlődéséről is. Óhajtja, hogy a pénzügyminiszter A hadügyi albizottság. A magyar delegáció hadügyi albizottsága ma déli tizenkét órakor Szapáry Gyula gróf elnöklésével hitelesítő ülést tartott. Münnich Aurél előadó felolvasta a hadügyi bizottság jelentését, amelyhez többen hozzászólónak. A jelentést némi jelentéktelen módosítás után hitelesítették s a hadügyi kormányzatnak az előzékeny felvilágosításokért és Münnich Aurélnak a jelentés jeles és alapos szerkesztéséért egyhangúlag köszönetet szavaztak. Az osztrák delegáció. Az osztrák delegáció ma délelőtt tíz órakor teljes ülést tartott, melyen a hadsereg rendkívüli szükségleteit tárgyalta. Schneider delegátus az ülés elején interpellációt adott be a newyorki kivándorlók házának megszüntetése ügyében a külügyminiszterhez. A rendkívüli hadügyi költségvetést Popovszki előadó a költségvetési bizottság nevében elfogadásra ajánlja. Hoffmann delegátus nem szavazza meg a költségvetést. Nem hiszi, hogy a Balkán vagy Oroszország miatt kell fegyverkeznünk, s valószínűbbnek tartja, hogy csupán a kelet-ázsiai háború adott okot a fegyverkezésre. Megszavazná a költségvetést, de ezt nem teheti mindaddig, míg a hadügyi kormány a néppel, szemben több figyelmet nem tanúsít Ebenhach a költségvetést megszavazza, de a hazafias szellem erősebb ápolására hívja fel a kormányt Stransky doktor azt magyarázza, hogy Ausztriában az abszolutizmus uralkodik, csakis így lehetséges, hogy ily óriási terhet rak a hadügyi kormány a népre. A kormány lekenyerez egyes pártokat s így a parlamentarizmus látszatának fentartásával intézheti az állam ügyeit. Szóló attól tart hogy még a mostani követelések sem lesznek elegendők. Az óriási követelésekért szóló egyrészt a baloldali többséget okolja, másrészt pedig azt, hogy a magyaroknak megadták a nemzeti követeléseket és azok most engedékenyebbek. A kölcsön felvételére kijelenti, hogy a parlament megszavazása nélkül az meg nem történhetik és az alkotmánynak legsúlyosabb megsértése. Az ülést erre délután 3 óráig felfüggesztik. A délutáni ülésen elsőnek Duleba (lengyel) beszél, aki a lengyel delegátusok nevében kijelenti, hogy a rendkívüli költségvetést megszavazza. Sustersic hosszabb beszédben a politikai helyzettel foglalkozik. Azután a rendkivüli hitelekről és kapcsolatban a kvótakérdésről beszél. A hiteleket nem szavazza meg. 3 Szerda, 1904. junius 1. világosítsa fel az albizottságot az ott folyó adminisztracionális intézkedésekről. Burián István báró közös pénzügyminiszter. Ami azt a kívánságot illeti, hogy a megszállott tartományok fejlődéséről részletesebb jelentések terjesztessenek elő, kijelenti, hogy magának is szándéka ez. Ami a jövedelmek fejlődését illeti, jövedelmeink nem valami rugalmasak. A fogyasztási adók már a múlt esztendőben emelkedtek és nincs kilátás, hogy jövőre emeltessenek. A megszálláskor a tartományokban a török rendszert találták a maga egész terjedelmében. Ez a török rendszer visszaélésen alapult, sokszor a tizedből kilenced, sőt nyolcad is lett. Mikor a kormány észrevette ennek káros következéseit, segíteni törekedett e bajon és segített is, amennyiben igazságosabb és méltányosabb alapra helyezte az adók beszedését, aminek megint kedvezőtlen következménye volt az, hogy a jövedelem megcsappant. Ami azt a megjegyzést illeti, hogy a megszállott tartományok közigazgatása terra inkognita traktáltatik, kijelenti, hogy ezentúl Bosznia nyitva és zárva áll mindenki előtt. Mikor mi Boszniát átvettük, az ottani gazdálkodás nagyon természetesen katonai alapon kezdődött és lassan kint ment át a polgári alapra, hanem szabályszerűen eljárni nem lehetett. Mikor én a közigazgatást átvettem, mondhatom, bámulatosan lelkiismeretesnek találtam. A panaszoknak nem volt útjük a teljes nyilvánosság elé, de meg volt a vezető fórum elé és boldogult elődöm behozta azt a nagyon hathatós módot, amelyet én szándékoztam folytatni, hogy mikor ő maga bement a megszállott tartományokba, úgyszólván a fa alá ült és boldognak-boldogtalannak meghallgatta a panaszát és törekedett azt elintézni. Hosszabban szól ezután a reformokról és különösen a községi autonómiáról, amelyre Bosznia népét alkalmasnak tartja. A költségvetés tételes letárgyalását nem tartaná helyesnek, mert ez ellenkeznék a delegáció hatáskörével, különben is kész minden felvilágosításra. A fizetésjavítás dolgában a bosnyák kormányzat pragmatice fokrólfokra járt el és pedig magyar mintára. Gondoskodás történt most a tanítók helyzetének javításáról is. Münnich Aurél és Hegedűs Sándor kérdésére a felvilágosítás megadatván, a részletes tárgyalás következett és az albizottság az összes címeket megszavazta. A hitelesítő ülést pénteken délben tartják meg. A magyar delegáció tengerészeti albizottsága holnap, június 1-én délelőtt 10 órakor a jelentés hitelesítése végett ülést tart . Június 4-én délelőtt 10 órakor a magyar delegáció teljes ülést tart, amelynek napirendjére a pénzügyi és a hadügyi költségvetésről szóló jelentéseket tűzték ki. A népoktatási ankét, Budapest, május 31. A mai ankéten a részletes tárgyalás megkezdése előtt Berzeviczy Albert miniszter válaszolt hosszú beszédben az általános vita alkalmával elhangzott beszédekre. Beszédje főbb pontjait alább adjuk. Látható belőle, hogy a miniszter sok módosítást már nem fog eszközölni a javaslaton, azon a pontokon pedig éppen semmit, melyet Városy püspök s Steinberger kanonok a katholikus egyház jogainak megcsorbítása szempontjából legfőképpen elítéltek. A képesítés állami lesz, a felekezeti tanítók fizetése kisebb marad, az állami felügyelet egészen megsemmisíti az egyházhatóság autonóm jogait s mindezért a hitvallásos iskolák fejlesztésére a kedv teljesen meg fog csappanni. A képezdékben a magyar nyelven való tanítást s a képesítő vizsgának kizárólag magyar nyelven való letételét szintén nem fogja a miniszter a javaslatba belehozni, tehát a legtöbb felszólaló eme kívánságát sem fogja teljesíteni. Csak az ismétlő iskolákban hozza talán be a kizárólagos magyar nyelvet. Egyszóval bármely oldalról nézzük is az ankét eddigi lefolyását, illetve a miniszter kijelentéseit, azt kell látnunk, hogy a hatalom nálunk mindent keresztül tud vinni. Úgy a szakkörökben, mint a hitfelekezetek körében s a katholikus tanácsban mennyire tiltakoztak a javaslat ellen, az ankéten azonban jóformán minden hullám elült s a kormány az államosítást anéhében hordó javaslattal vígan partra jut. A mai ülés délelőtt 10 órakor kezdődött a képviselőház helyiségében dr. Berzeviczy Albert vallás és közoktatási miniszter elnöklete alatt. Nedeczey János ismerteti a felvidéki viszonyokat. A görög katolikusok körében semmi panasza sincs amiatt, hogy a magyar nyelvű oktatást minden iskolafentartó be ne hozta volna. A javaslatot örömmel üdvözli. Kívánja azonban, hogy az állami elemi iskolákban a népoktatás teljesen ingyenesen történjék. Továbbá 1000 korona alapfizetés és 6, 100—100 koronás 5 éves korpótlékban kell részesíteni a tanítókat. A tanítóképzés csak magyar nyelven történjék. Végre óhajtja, hogy a kisdedóvás a népoktatással szoros kapcsolatba hozassák s az óvóintézetek játéknyelve feltétlenül magyar legyen. (Helyeslés.) Beöthy Zsolt meg van győződve arról, hogyha a most tervezett intézkedéseket kellőképpen foganatosítjuk, a továbbmenő lépésre nem lesz szükség. Egyébként sohasem volt a népoktatás teljes államosítása mellett, mégpedig egyenesen állami és közművelődési érdekekből. A kulturális munka formáinak és irányának szabadságát meg kell őrizni, hogy az üdvös verseny kifejlődhessék és hogy fentartsuk a kapcsot az állam és a felekezetek tevékenysége között. (Élénk helyeslés.) A tanítók képesítésére nézve feltétlenül megköveteli, hogy a vizsgálat kizárólag magyar nyelven tartassék. De ekkor a tanítóképzést is magyarrá kell tenni. A liturgiák nyelve iránt tett engedményt egyrészről veszélyesnek, másrészről szükségtelennek tartja. A vallásoktatás sikere — szerinte — nem függ az anyanyelven való tanítástól. A tankönyvek ellenőrzésére nézve nem elég, hogy az államellenezeseket kiküszöböljük, az ismeretanyag enélkül is lehet káros. Ne tartalmazzanak olyan tételeket se, amelyek a magyar haza iránti kötelességérzet megrontását célozzák. Ugyanezen szempontból szoros ellenőrzés alá veendők az iskolai könyvtárak is. A tanítófizetések dolgában az államnak el kell menni a legszélső határig, ameddig csak az ország pénzügyi helyzete megengedi. Nyegre László a legmelegebben üdvözli a tervezetet. Bogdánovics azt hozta fel, hogy mindössze 52 iskola van a görög keleti szerbeknél, ahol a magyar nyelv nem tanulatik kellő sikerrel,de minthogy összesen 150 iskolájuk van, az arány mégis nagyon kedvezőtlen. A törvényben garanciális intézkedéseket is kíván arra nézve, hogy minden tanítójelölt elsajátíthassa a magyar nyelvet. A törvény hatálya csak azon esetben fog biztosítva lenni, ha a tanképesítésnél törvényes intézkedések lesznek a magyar nyelv teljes tudása iránt. Az igazságügyminiszter képviseletében jelen levő Lányi Bertalan miniszteri tanácsos fejtette ki ezután nézeteit arra vonatkozólag, hogy mennyiben