Alkotmány, 1904. július (9. évfolyam, 157-183. szám)

1904-07-02 / 158. szám

/MOTMÁNY. 158. szám. 8________________ Szombat, 1904. július 2. heti szövetségnek a városi telekből helyet átengedni. ..A szász szónokok rendkívül melegen és lojálisan­­ nyilatkoztak a magyarok kérésének teljesítése érde­­kében. * Nyilatkozat: P. Márkus Emilia, a Nemzeti­­ Színház tagja, a következő sorok közlésére kért fel­­bennünket: A mai lapokban a kaposvári vendég­játékról különféléket híreszteltek. Magamat védel­mezni nincs szükségem, Nádas igazgatót támadni nem szándékozom, csak Kaposvárról való hirtelen távozásom igazi okát akarom feltárni. Két estén át tele színház előtt játszottam, anélkül, hogy tisztelet­díjamat, amelyet ügynököm levélbeli megállapodása­­szerint mindig az előadás estéjén kellett volna az igazgatónak kifizetnie, megkaptam volna. A hirdetett harmadik előadás napjának reggelén Egri titkár e szavakkal nyitott be hozzám: — Nagy baj van nagyságos asszony. A mai előadást alig lehet meg­tartani, mert csak 5 frt van a kasszában. Én nem­­ értettem a dolgot. De hiszen tegnap és tegnapelőtt nagy ház volt — mondottam. Az csak úgy látszott — mondotta a titkár. Csupa szabadj egyes volt. Ez­után az illetlen és modortalan beszéd után nyugod­tan azt mondottam, hogy én nem akarom az igaz­gató kárát, lemondok a harmadik előadásról és csak a két esti föllépési dijamat kérem. E föllépési dijakra este fél 6 óráig várakoztam, hiába; ezután elment a leányom az igazgatóhoz érte, de eredménytelenül. Az igazgatóval többé nem beszéltem, a fél hat órai vonattal azután Kaposvárról elutaztam. Ez a vendég­­szereplésem bús, de igaz története. * Kertész Ödön szerződtetési ügye. Több lap megírta a napokban, hogy Kertész Ödönt, az Opera­ház tenoristáját a Népszínház szerződtette. Mint most értesülünk, Kertész mégis megmarad az Ope­raház kötelékében, új szerződését ma írta alá. * A tanszerkiállítás megnyitása. A VI. egyete­mes tanítógyűléssel kapcsolatban a fővárosi ipar­csarnokban rendezendő tanszerkiállítást holnap — szombaton — 6 órakor mutatják be a sajtó képvi­selőinek. A kiállítás­­ ünnepélyes megnyitása vasár­nap délelőtt 11 órakor lesz Berzeviczy Albert köz­oktatásügyi miniszter jelenlétében. * A zenepalota építése. Az országos képzőművé­szeti tanács ismételten felülbírálta és véglegesen el­fogadta az új zenepalota terveit, melyeket a terve­zéssel megbízott műépítészek háromszor dolgoztak át. A végleges terveket jóváhagyás végett Berzeviczy Albert közoktatásügyi miniszter elé terjesztették. A jóváhagyás után nyomban megkezdik az építést a­­Király-utca és a Gyár­ utca által határolt telken. A ■ hatalmas palotában, melynek építési költségeire két millió van előirányozva, az országos zeneakadémia helyiségein kívül óriási hangversenycsarnok lesz. A ■ jövőben itt fogják tartani a filharmóniai, vizsgálati és más hangversenyeket. * Religio. Vallás. Szerkeszti Breznay Béla egye­temi tanár. Az 52. (június 29.) szám a következő tartalommal jelent meg: A népoktatásügyi reform. *** Szent Péter­ Pál ünnepe. Protestáns hangok a népoktatási reformtervezetről. Protestáns nyilatkozat a zsidó kerületi elnökök június 6-iki közgyűlésének követeléseiről. Kath. egyesületi élet és köztevékeny­­ség. Vegyesek. EGYESÜLETEK. ** A Stephaneum-dalegylet július hó 3-án — vasárnap — kirándulást rendez Vácra. A kirándulók­­reggel 7 órakor indulnak a Petőfi-térről hajón s 9 órakor érkeznek meg kirándulásuk céljára. A váci Konstantin-terápiumban Giesswein Sándor dr. misét mond, melyet a kirándulók meghallgatnak, majd hajón a Váccal szemben levő szentendrei szigetre mennek. Déli egy órakor lesz az ebéd. Délután meg­tekintik a kirándulók a vidéket s hasznos szórako­zásokkal töltik az időt esti 9 óráig, amikor is vissza­térnek a fővárosba. A kirándulást előreláthatólag nagy siker fogja kisérni. ** Az Erdélyi Római Katholikus Tanítóegyesü­letek Szövetsége évi közgyűlését Csíksomlyón, a tanítóképző gyakorló iskolájában július 11-én fogja­­megtartani. A tárgysorozat 11 pontja közül ezeket emeljük ki: «Ki tanítja a hittant a népiskolában?» Előadó Gyurcsovetz Károly tilkei tanító. — A nép­oktatási törvényjavaslat ismertetése. Előadja Tódor István csatószegi tanító. — «A gazdasági is­métlő iskola beillesztése iskoláink életébe.» Előadja Both Ferenc szárhegyi tanító. — «Az egyházi ének tanítása a népiskolában.» Előadja Dományáncz Péter tanitóképzőintézeti tanár. — «Katholikus ifjú­sági egyesületek állítása és fentartása.» Előadja Antal Árpád kerelőszentpáli tanító. — Az erdélyi római katholikus népiskolák tanítóinak anyagi hely­zete. Előadja Józsa Sándor ditrai tanító. A közgyű­lésen Imets F. Jákó apátkanonok fog elnökölni. SPORT.­­ Magi lóversenyek. Rossz napjuk volt ma a favoritoknak. A hat ver­senyben végig a második vagy harmadsorban foga­dott lovak jutottak győzelemhez, amivel azonban nem mondjuk azt, hogy nagy kvóták voltak a nap történetében. Angolnát leverte a szintén fogadott Ez­az, Generalist Win, Lottót Futótűz és így végig. Két jelentősebb verseny volt a programmon. Az egyik a Nyári dij, melyben Futótűz abszolút magas súlyával is nagyon szép stílben győzött s ezzel meg­erősítette azok véleményét, kik a Szent István-dij nyerőjét benne látják; a másik a Szentendrei gát­verseny volt, melyben a klasszis Bizi-Bazi aratott diadalt Sommerfrische és néhány jobbképességü Steepler felett. A többi versenyekben általában sok ló indult s igy a nap sport szempontjából is elég értékes volt. Közönség nagy számban nyüzsgött mind a két helyen. A versenyek részletes eredménye a következő. 1. Hároméves nyeretlenek versenye. Dij 1800 korona. Távolság 1600 méter. Gróf Pejacsevich A. Ez az-ja (lov. Pretzner) első. Angolna második Szónok harmadik- Tot 10 : 60. Helyre 50 : 84 és 64. II. Eladók handicapja. Dij 1800 korona. Távol­ság 1400 méter. Mr. Alb. Wood Win-je (lov. Pretz­ner) első, Moloch második, Oci harmadik. Tot. 10 : 69. Helyre 50 : 122, 268 és 250. III. Nyári dij. Dij 4000 korona. Táv 1600 méter. Degenfeld I. Futótűz­je (lov. Janek) első, Lotto má­sodik, Kozák harmadik. Tot. 10 : 34. Helyre 50:62, 66 és 118. IV. Szentendrei gátv­rseny. Dij 5000 korona. Táv 2400 méter. Blaskovich É. tíszi-Buzi­ja (lov. Csompora) első, Sommerfrische második. Kínos harmadik. Tot. 10 : 26. Helyre 50 : 72 és 70. V. Nyeretten kétévesek eladóversenye. Dij 1800 korona. Táv 1000 méter. Krausz L Foglaló-ja (lov. Vajda) első, Önkéntes úr második. Mind­re harma­dik. Tot 10 : 69. Helyre 50 : 88, 168 és 66. VI. Tétényi handicap. Dij 1800 korona. Táv 1200 méter. Wenckheim D. gr. Amami­ja (lov. Martinkovics) első, András második, Walkemvard harmadik. Tot 10 : 35. Helyre 50 : 74, 78 és 152.­­ A kariszbádi meeting. A csehországi világfür­dőben, Kariszbádban, vasárnap kezdődik a lóver­seny. A karlszbadi meetinghez fűzött várakozás eddig egy esztendőben sem teljesült. Tavaly össze is szorították a meetinget egy hétre, de ez sem használt s az idén megint azzal próbálkoznak, hogy a versenynapok számát megszaporították. Azonban ez a próbálkozás is aligha fog beválni. Erre vall legalább az első nap programmja, amely a legsze­rényebb várakozást is alig elégítheti ki. Főfutása, a Sprudel-kandikap is igen gyenge sportesemény lesz, másik két jobban dotált versenye, a Domtzi­­gátverseny és a Franzensbach-díj pedig pláne alig egy-két ló részvétele mellett fognak lefolyni. A tré­nerek egy része, így Metcar, Vivian, Ball, Mravik, egyáltalán nem küld lovat s Németországból sem jön számbavehető anyag. Ily körülmények közt a hétnapos meeting megint csak kudarccal fog végződni. X olimpiai mozgalmak. Július hónap nagy részét az úgynevezett olimpiai mozgalmak fogják lefoglalni. A saint-louisi kiállítással kapcsolatban ugyanis az idén tartják meg a harmadik újkori olimpiai játékot, amely nagyszabásúnak ígérkezik. Az egész magyar sportközönség készülődik a nagy eseményre. Az olimpiai mozgalmak első nagyobbszabású eseménye július 10-én (vasárnap) lesz, amikor az athleták próbaversenyt tartanak a csömöri­ úti versenypályán. E viadalon az összes számottevő magyar athleták részt fognak venni s miután mindenkinek rekordra kell dolgoznia, bizonyosan több fényes eredmény lesz. E viadal eredménye alapján fogja a Magyar Olimpiai Bizottság megállapítani, hogy kit érjen a kiküldetés dicsősége.­­ Magyar atléták sikerei Prágában. Prágából írják lapunknak, hogy ott a­­Sportovni Klub Slavías által június hó 29-én rendezett nemzetközi atlétikai versenyen az egy angol mértföldes távgyaloglást Sorgó Miklós, a Budapesti (budai) Torna-Egylet tagja nyerte meg 7 perc 34­ h mp. alatt. Hajdú Bertalan, az Eperjesi Torna- és Vívó-Egylet tagja a füleslabda­­hajításban második lett, de így is túldobta a világ­rekordot (47*20 m.), miután 50-30 m.-t dobott. Első Dörr németországi atléta volt, aki győzelmével új­­világrekordot állított fel, 52­50 métert dobván.­­ A Magyar Aero­ Klub kapitánya, Král Sándor tüzérfőhadnagy a szerdáról csütörtökre virradó éjje­len tette meg " az első éjszakai felszállást a klub «Turul» léghajóján; utitársai Keller István dr. és Kramer Ernő 4. tüzérezredbeli hadnagy voltak. A felszállás pontban éjfélkor gyönyörű holdvilágnál történt s a kései idő ellenére is nagy közönség nézte végig. A legnagyobb magasság, melyet a Turul elért, 1800 méter volt, a legalacsonyabb hőmérséklet 0 fok­­. A leszállás reggeli fél kilenckor,simán ment végbe Szeged mellett. . . TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — A bíróság köréből. A király Olchváry Zoltán debreceni Ítélőtáblás elnöki titkárt ezen Ítélőtáblához bíróvá kinevezte.­­ A felsőbíróságok szüneti tanácsai. A kir. Kúrián a törvénykezési szünet alatt a tanácsülések mindig 10 órakor kezdődnek. Hétfőn rendesen a polgári tanács ülésezik az I. polgári tanács termé­ben, kedden és szerdán pedig a büntetőtanács tart ülést a II. büntetőtanács termében. — A budapesti kir. isélőtábla szüneti tanácsa kedden, szerdán és pénteken fogja üléseit tartani, mindenkor az L pol­gári tanács termében. — Rablás az utcán. Míg sok ezer ember munka nélkül bolyong a fővárosban, Torma Ernőnek szép keresete volt a Beck és Gergely cég gépgyárában. Hetenkint harminc koronát keresett, amiből egy család is megélhetett volna, de Torma nem becsülte meg magát s a keresetét minden szombaton azon melegiben az utolsó fillérig elitta. Ilyen körülmé­nyek közt egész héten át koplalnia kellett. Csakhogy az éhes embernek nem jól esik a munka. Ez év február havában a munkavezető valami olyan mun­kát adott neki, amely nem volt ínyére. Torma elká­­romkodta magát, majd lecsapta a kalapácsot s ki­jelentette, hogy ő nem dolgozik. Vette is a kabátját s búcsút mondott a műhelynek. Munka nélkül lévén, még nyomasztóbb lett a sorsa, gyorsan perdült le a lejtőn s csakhamar gaztettre határozta el magát. Tudta, hogy a munkások bérét a városi iro­dából viszi ki a gyárba minden szombaton egy tisztviselő. Torma elhatározta, hogy ezt az embert megöli és kirabolja. Revolverrel fölfegyverkezve február tizenharmadikán a Lomb­­utcában lesbe állt. Öt óra tájban arra felé jött Zeis­­ler Andor gyári tisztviselő, aki a pénzt bőrtáskában vitte. Torma eléje ugrott. Egyik kezével megragadta a táskát, a másikkal pedig mellbe lőtte a tisztviselőt s a zsákmánynyal, ezernyolcszáz koronával elmene­kült. A Zeisler sérülése szerencsére nem volt súlyos. A golyót felfogta a zsebtárcája s Zeisler nyolc nap alatt felgyógyult. Az utonállót pedig harmadnap le­tartóztatták s ma a budapesti esküdtbiróság gyilkos­ság kísérletéért és rablásért ült fölötte törvényt. A vádlott, aki a rendőrségen töredelmes vallomást tett, ma kijelentette, hogy nem emlékszik az esetre. A letartóztatásakor — úgymond — úgy összeverték, hogy az emlékezőtehetségét teljesen elvesztette s beszélni is alig tud. Végre annyit mégis megvallott, hogy Zeislertől el akarta venni a pénzt, esze ágában sem volt azonban megölni, csak rá akart ijeszteni. Ezután a tanuk kihallgatása következett. A tanúki­hallgatások után a törvényszék a vád és védelem­ előterjesztését meghallgatva, visszavonult, hogy az ítéletet meghozza. A királyi törvényszék Torma Ernőt ötévi fegyházra ítélte. — Elitélt szocialista izgató. A fehértemplomi törvényszék tudvalevőleg másfélévi fogházra ítélte Zsivanovics Gábor ismert szocialistát, aki Ba­­ranistén egy népgyűlésen lázító beszédet tartott. Mint temesvári tudósítónk jelenti, tegnap tárgyalta ezt az ügyet a temesvári Ítélőtábla és az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. KÖZGAZDASÁG. Vasutasok nyugbére. Hiernymi Károly kereske­delmi miniszternek a vasutasok nyugpénztárára vo­natkozó rendelete ma lépett életbe. Az államvasutak munkásainak évtizedes vágya teljesült ezzel a ren­delettel. A pénztár célja tulajdonképpen ugyanaz, ami a nyugdíjintézeté: keresetképtelen alkalmazottak, vagy elhunyt alkalmazottak özvegyei, árvái számára alkal­mas anyagi biztosítás statuálása. A nyugdérpénztár kötelékébe csak azok a munkások és bármi néven alkalmazottak vehetők fel, akik a m. kir. államvasutak bármely szolgálati ágánál vagy ipari vállalatánál napi, heti, havi bér, vagy évi fizetés mellett legalább há­rom éven át folytonosan alkalmazásban állottak, 25-ik életévüket már betöltötték, de 35-ik életévüket még nem haladták meg és munkaképességüket igazol­ják. Akiknél azonban ez a kvalifikáció megvan, azok kötelesek is a pénztár tagjai közé lépni, kivé­­vén, ha évi fizetésük a 2400 koronát meghaladja, amely esetben úgy is az államvasúti alkalmazottak nyugdíjintézetéhez tartoznak. A most alkalmazásban levők — nehogy velük szemben méltánytalanság történjék — 55 éves korukig felvétetnek, természe­tesen korhoz mért különféle utánfizetés mellett A nyugdérpénztári tagság megszűnik: a) a szolgálatból való önkéntes kilépés; b) a szolgálatból való végle­ges felmentés, vagy a végleges elbocsátás; c) a magyar királyi államvasutak hivatalnokai, altisztjei és szolgálati nyugdíjintézetébe való átlépés; d) az

Next