Alkotmány, 1904. november (9. évfolyam, 262-287. szám)

1904-11-01 / 262. szám

ALKOTMÁNY. 262. szám. 7­ 1. Kedd, 1904. november X. — (Jótékonyság.) A lapunk október 29-iki szá­mának ujdonsági rovatában említett Ludassy Mária részére «Flóra» 10 koronát küldött. — (Keresztény szociális népgyülések.) Teg­nap ismét két fényesen sikerült gyűlést rendez­tek a keresztény munkások Budapesten és Pápán. A fővárosi egyesületben a vas- és fémmunkások szakosztálya gyülésezett és a heti összejövetelen Szalánczy Andor beszélt nagy hatással. Többek hozzászólása után a legnagyobb rendben folyt le a gyűlés. Pápán Huszár Károly és Szeift István beszéltek közel kétezer ember előtt. Leír­­hatatlan hatása volt a népgyűlésnek. A jelen­levő szociáldemokratákat felhívták arra, hogy az elhangzott beszédekre tegyék meg kifogásaikat, de erre nem mert vállalkozni senki sem. A fő­vezér, Muli István kért szót csak s az is elisme­réssel nyilatkozott Huszár beszédéről. Este az egyletben ünnepély és utánna táncmulatság volt. A népgyűlésen a vidékiek is igen szép számmal voltak képviselve.­­ (Asztalossegédek gyűlése.) A belügyminiszter az asztalossegédek szakegyesületét bezáratta. Ebben a tárgyban vasárnap délután a Baross­ utca 45. számú ház kertjében mintegy ötezer asztalossegéd jött össze, hogy a rajtuk esett sérelemnek hangot adjanak. A gyűlés elnökké Klárik Ferencet válasz­totta meg. Ezután Pelczéder Ágoston állott az emel­vényre s a kormány jogtalan eljárását birálgatja. Akárhogy is részletezzük a dolgot, — mondta — a kormány eljárásának okát másban keresni nem lehet, mint abban a hajszában, amelyet az új kormány a munkások ellen újabb időkben megindított. Ajánlja a kormánynak, hogy sérelmes intézkedését vonja vissza s úgy vegye elejét annak az elkeseredésnek, mely ez intézkedés nyomán a munkások ezrei kö­zött a hatalom ellen fakadt. Klárik Ferenc a bel­ügyminiszternek a sztrájkra vonatkozó újabb rende­letét ismertette s annak hibáit sorolta fel. A gyűlés derültséggel kísérte az ismertetést. Az ilyen rendele­tek megszületésének az az oka, mert a munkás­viszonyokat teljesen ignoráló kontárok szerkesztik meg. Végül a bel- és külföldi szervezetektől érkezett táviratokat olvasták fel és ezután a résztvevők szét­szóródtak.­­ (Orgona-megrendelés.) A zemplén-bolyki tem­plom részére szükséges új orgona készítésével Országh Sándor rákospalotai (Budapest mellett) or­gonagyáros cég lett megbízva. A mű ízléses külsejű és a legjobb szerkezet szerint készül.­­ (Családi dráma Bécsben.) Ma délben Brückner vasúti hivatalnok, aki attól tartott, hogy gégetuberkulózisa következtében elveszti állását, agyonlőtte nejét és három éves leányát, azután öngyilkos lett.­­ (Apponyi amerikai diadala.) Kossuth Lajos óta oly nagy ovációban még egy magyar államférfi sem részesült külföldön, mint Apponyi. De bizvást elmondhatjuk, hogy azóta sem hozott még valaki oly dicsőséget a magyar névre, mint ő. Mindenütt rendkívüli bámulatot keltett nagy szónoki tehetsé­gével, olyannyira, hogy több angolnak az a jó ötlete támadt, hogy a remek angol beszédet — melyért Apponyinak 5000 koronát ajánlottak fel az ameri­kaiak — nem hagyják nyomtalanul eltűnni, hanem megörökíti az Edison hangművésze, a fonográf által. Nem csekély mértékben fognak örülni az ame­rikai magyarok ennek az ötletnek, mert most már az utódaik is végig hallgathatják otthonukban a remek magyar szónokot. De hallhatjuk mi is, még pedig szó szerint úgy, ahogy Apponyi gróf a messze távolban, Amerikában elmondta, úgy értesülünk ugyanis, hogy a felvételi hengereket az Edison-társa­­ság magyarországi képviselője, Sternberg Armin és Testvére cs. és kir. üdv. hangszergyáros-cég be fogja szerezni s azt bárki meghallgathatja majd a kere­­pesi­ uti fonográf-osztályában.­­ (A brémai rendőrség baklövése.) Rég foglal­koztatta oly szenzációs fordulatokban bővelkedő bűntény a rendőrséget s a nyilvánosságot, mint a minapi postarablás. Csak tegnapelőtt keltett általá­nos szenzációt Kapatics Mihály öngyilkossá lett leányának azon vallomása, hogy ő rabolta meg atyját s ő adta át az ékszereket Pap Ferencnek, aki házassággal hitegette. E nagy feltűnést keltő fordulathoz ma egy újabb járult: a brémai rendőrség ma délelőtt táviratban tudatta a rendőr­séggel, hogy letartóztatott egy fiatal párt, mely fel­tűnően hasonlított a budapesti rendőrség által körö­zött párhoz, de miután sem ékszereket, sem nagyobb summát nem találtak náluk , szabadon bocsá­tották őket. A rendőrségen általános feltűnést kel­tett a brémai rendőrség távirata. Nyomban vissza­táviratozott Brémába, kérve, hogy Pap Feren­cet a Iimrédy Pálnél azonnal tartóztassák le. A rendőrségen nagy megbotránkozással tárgyalják a brémai baklövést s most már nem igen bizakodnak abban, hogy a szökevények kézrekerülnek. Különö­sen az a körülmény teszi a szökevények további menekvését könnyűvé, hogy a brémai letartóztatás már szombaton történt s csak ma értesítették a dologról a budapesti főkapitányságot. A rablás sze­rencsétlen áldozatát, Kapatics Annát, miután az ön­­gyilkosság minden kétséget kizáróan megállapíttatott, boncolás nélkül, ma este hét órakor a farkasvölgyi temetőben végső pihenőre helyezték.­­ (Meglopta az apját.) A kolozsvári rendőrség táviratban tudatta a budapesti rendőrséggel, hogy Virág Rezső 17 éves­­kereskedőtanonc egy őrizetlen pillanatban feltörte atyja lakását s 1100 koronát elrabolva megszökött. A korán rossz útra tért fiú nyúlánk, szőke, gyenge testalkatú. Az ottani rendőr­ség szerint a fiú Budapest felé vette útját. A rend­őrség a kézrekeritésére megtette a kellő intézke­déseket.­­ (Egy százados szerencsétlensége.) Súlyos bal­eset érte ma este hét óra tájban Konkoly-Thege Elek honvédhuszár-századost. Konkoly-Thege Elek egyike a honvédség legképzettebb katonáinak, s Deb­recenben, ahol ezrede állomásozik, általános szere­tetnek örvend. A százados ma érkezett meg Debre­cenből s itt a törzstiszti tanfolyamot akarta látogatni. Konkoly-Thege Elek az Üllői-út 113. számú ház második emeletén bérelt lakást, hová az egész dél­előtt folyamán hordták a százados bútorait. A mun­kások egyik szekrénynyel nekimentek az előszoba gázcsillárjának, melynek látszólag semmi baja sem történt. A nap folyamán nem is vettek észre semmi különöset. Este azonban, mikor már félig-meddig rendbe voltak, az ajtót bezárták, úgy hat óra tájban egyik munkás asszony panaszkodni kezdett, hogy igen fáj a feje s nehéz gázszagot érez. Kon­koly is meghallotta a munkásasszony szavait, azonban ő nem érezvén a gázkiömlést, nem hitt az asszonynak. Hogy feleségét megnyug­tassa, létrát hozatott elő s arra fellépve, vizsgálgatni kezdte a csillárt. Azonban meglehetős sötét lévén, nem vett észre semmi rendellenességet. Hogy telje­sen nyugodt lehessen, gyufával akarta megnézni a csőt. Alig lobbant azonban lángra a gyufa, irtózatos dörrenés hallatszott, majd egy hatalmas lángnyelv vette körül a századost, aki a következő­­pil­lanatban égő hajjal s ruhával terült el a földön. A szerencsétlen embernek még volt annyi ereje, hogy fel tudott emelkedni s kitá­­molygott a folyosóra, hol azután eszméletlenül ro­gyott az utcára siető tisztiszolgája karja közé. Az eszméletlen kapitányt azután visszavitték lakásába s mig nagysokára megérkezett a meglehetős távol eső István-kórház egyik orvosa, felesége ápolgatta. A kapitány arcán s kezén szenvedett súlyos sérülése­ket. Megsérült még a kapitány szolgája s egy Horvát nevű munkás asszony. Hogy mily roppant erős volt a robbanás, mi sem bizonyítja jobban, hogy a lakás összes ablakai betörtek s az előszoba ajtót össze­vissza szaggatva ledobta a földszintre.­­ (Kirabolt szabóüzlet.) Vakmerő betörés történt az éjjel a fővárosban. Eddig ismeretlen tolvajok álkulcscsal behatoltak Link­a Ignác Király­ utca 20. szám alatti fiuruha-kereskedésébe s onnan mintegy kétszáz darab ruhát vittek el ezer korona értékben. Hogy a betörők mily merészséggel működtek, mi sem mutatja jobban, hogy kocsikat állítottak az üzlet elé. Felhívás előfizetésre. 1906. november hó 1-ével új előfizetést nyitunk. Előfizetési ár a magyar korona országaiba, Ausztriába és a megszállott tartományokba: Kor. Kor. Egész évre . . . 28.~­­Negyed évre . . 7.— Félévre.............14.— Egy bóra .... 2.40 Portótöbblet a külföldre: Németországba és Szer­biába negyedévre 1 korona 60 fillér. A többi országba negyedévre 3 korona 10 fillér. Előfizetőinket, kiknek előfizetése szeptember hó végével, vagy már előbb lejárt, tisztelettel felkér­jük, hogy előfizetéseiket lehetőleg mielőbb megújítani szíveskedjenek. Lakóhelyváltozás esetén arra kérjük tisz­telt előfizetőinket, hogy új címüket idejeko­rán közöljék velünk. Minden erre vonatkozó bejelentéshez szüksége van a kiadóhivatal­nak egyúttal arra a címszalagra is, amely­­lyel az előfizetett példány a legutolsó tar­tózkodás helyére ment. Külföldre való köl­tözködés esetén kérjük a portókülönbözet megtérítését is. Az­­Alkotmányit megismerés céljából 8 napig készséggel küldjük mutatványképpen Előfizetéseket mindennap elfogad Az «Alkotmány» kiadóhivatala, Budapest, VIH kér Szentkirályi­ utca 28a. Roszdesztvenszki admirális Budapest, október 31. (A hulli esetet úgy magyarázzák, hogy Roszdeszt­­venszki admirális japán torpedónak nézte saját két torpedónaszádját és ezekre lövetett. Ezek viszont japán csatahajóknak nézték a saját flottájukat és visszalőttek. Ezért vannak megsérülve a Vígéba ér­kezett orosz hajók.) A flottához mellékelt saját külön tudósítóink a kö­vetkező táviratokat küldi a balti hajóra­ további útjáról. Gibraltár, november 20. A múlt éjjel az orosz admirális hajó heves tüze­lést indított három, ugyancsak orosz páncélos ellen, amelyeket japán csatahajóknak nézett Roszdeszt­venszki tengernagy. Az egyik hajó elsülyedt, a má­sik kettő ellenben egymást nézte japán hajónak és addig tüzeltek egymásra, míg a muníciójuk ki nem fogyott. Közben egy eddig meg nem nevezett orosz páncélos hajó parancsnoka az egész orosz flottát japán flottának nézte és a nagy túlerő elől ismeret­len irányba elmenekült. A tetemesen meggyöngült flotta folytatja útját Port-Said felé. Budapest, december 3. Az orosz flotta egy semleges földközi tengeri kikötőben javítja sérüléseit. Roszdesztvenszki ad­mirális ezalatt felrándult Budapestre, hogy meg­ismerje a lovagias magyar nemzetet és kipihenje a viszontagságos út fáradalmait. Az admirálisnak itt kellemetlen kalandban volt része. Ugyanis a nagy Kristófot Togo admirálisnak nézte és igy keletkezett izgatottságában japán hadihajóknak nézett egy pár kalucsnit, amelyek fenyegetően fénylettek egy japánképű úr lábain. Miután egy pár lövést tett a nevezett dolgokra, tovább sétált és a Deák Ferenc­ téren egy z­öld házikót pillantott meg, amelyet Port­ Arthurnak nézett. Azonnal el­határozta, hogy fölmenti az erősséget, de amint kivont karddal egy pár japán lekaszabolása után (akikről utóbb kitűnt, hogy hordárok a három Dob­ utcából) az épület belsejébe jutott, egy tisz­­teskorú nő 10 fillért követelt tőle és az intelligens katona azonnal belátta tévedését. Tisza István gróf miniszterelnök sietve fejezte ki sajnálkozását az illusztris vendéget ért kellemetlen incidensek fölött. Aden, 1905 január 5. Roszdesztvenszki tengernagy a tegnapi ködös éjjel végzetes tévedés áldozata lett. Az egész flottáját japán flottának nézte és aknákkal felrobbantotta, így a balti flottából csak az admirális hajó maradt meg, amely folytatja útját a japán vizek felé. Calcutta, 1906 február 15. Az itteni színházban a publikum oldalnyilalást kapott egy operettől, amelyet J. M. C. H. Archer írt Roszdesztvenszki tengernagyról. A tengernagy, aki egy német postagőzösön érkezett ide, mert útközben egyetlen hajóját ismét japán hajónak nézte és el­­sülyesztette, jelen volt a premieren és mosolyogva fogadta a publikum ovációját. A tengernagy igen jó­kedvű, amióta megszabadult a flottájától és egy újságírónak kijelentette, hogy immár bizonyos, hogy a japánok egyetlen orosz hajót sem lesznek képesek elsülyeszteni. Port-Arthur, 1907 március 1. Roszdesztvenszki admirális egy kínai dzsunkán ide érkezett és azonnal a japánok fogságába került. Egy végzetes tévedés folytán ugyanis a balti flottá­nak nézte a japán flottátt és felmászott az admirális hajóra. Itt rá akart gyújtani egy torpedóra, melyet trabukkónak nézett. A robbanás következtében a tengernagy súlyosan megsebesült. Állapota aggasztó. Port-Arthur, 1908 március 5. Roszdesztvenszki admirális ma este borotválkozás közben tükörbe pillantva, izgatottságában önmagát japán altisztnek nézte, aki borotvával el akarja vágni az ő torkát. Az aljas támadástól fölingerelt admirális

Next