Alkotmány, 1905. február (10. évfolyam, 28-51. szám)

1905-02-18 / 43. szám

ALKOTMÁNY 43. szám, 8 _ x A lakosság minden rétegében ismeretes, hogy az orvosi kitűnőségek egyhangú elismerő nyilatko­zata tette a Zoltán-féle kenőcsöt híressé, mert kide­rült a Londonban, Berlinben megejtett vizsgálatok alapján is, hogy a csúz és köszvényes betegek az eredmény biztos reményében használ­ják e kenőcsöt, mely üvegenként 2 koronáért kapható Zoltán B. gyógyszertárában. Budapest, V. kerület, Szabad­ság-tér. Köpesdi gróf Tholn­y, Budapest, február 17. Hi­téte­tl­enül hangzó hírt vettünk arról, hogy Ta­kács Jenő magyar államvasuti főmérnök teljes hite­lességgel kimutatta, miszerint családja egyenes és jogos fiági leszármazója az 1808-b ban Ferenc gróffal fiágon magvaszakadt Köpösdi gróf Tholnay-csaád­­nak. Ezt a hírt még betetőzi az a másik, hogy Takács okmányait a kabinetiroda felülvizsgálta, rendben találta és elismerte Takács jogát a Th­olway névhez, a grófi ranghoz és címerhez! A Tholway-család eredeti nevét Menyő közép­­szolnokmegyei községtől vette és első ismert őse: Tholway Balázs. Igazságos Mátyás királyunk utolsó uralkodási évei alatt szerepelt, vagyis a tizenötödik század utolsó negyedében. A család tehát a régiek közül való. Menyőt Balázs unokái: Simon és János szerezték meg. Ezek egyikének másod vagy harmad, esetleg negyediki unokába Menyői Tholnay Ferenc, Garay Katalin férje. Ennek a Garay Katalinnak azonban semmi igazolható köze nincsen a nagybirű nádor­­családdal, Ferencnek a fia, Tholnay Péter állítólag egy Puchaim leánynak volt a férje. A gróf Puchaim Ferenc Antal ne­ustadti püspökkel 1718 október 18-án fiágon kihalt fényes grófi nemzetségnek valami tizenhat leánytagja szerepel a családfán olyan, aki­nek sorsáról semmit sem tudunk azon kívül, hogy születtek. Ha bizonyítva nincs is, azért éppen nem lehetetlen Lehoczky állítása, hogy Tholnay Péter hitvese Puchaim-leány volt. A Puchaimok ekkor már a Hardegg, Oettingen, Polheim, Dietrichstein, Leiningen, Trautson, Stubenberg, Herberstein-csalá­­dokkal, a római szent birodalom és Ausztria leg­előbbkelő nemzetségeivel lévén összeházasodva Tholway Péternek már nagy úrnak kellett lennie, hogy ilyen házból kapjon feleséget. Tudni — saj­nos! — erről sem tudunk bizonyosat. Menyői Tholway Péter állítólagos fia, Tholway Gábor volt a későbbi grófi család első igazolt őse. ő mint ügyvéd kezdte, de már 1683-ban hadnagy volt a nemesi f­ekelésben. Különben Bécs hive volt, hűséges «labanc», amiért négy évi börtönt is szen­vedett a kumcuktól. Ezt Bécsben javára írták és 1697-ben királyi adományt kapott a szatmármegyei Mező-Terem helységre a Károlyiakkal. Tizenhárom éven át nádori itélőmester volt, majd a kancelláriá­nál szolgált és 1709 ben Köpösdi előnévvel bárói rangra emeltetett. Neje, Jászy Anna két fiúval aján­dékozta meg. Az idősbik Landaunál esett el 1710- ben; az ifjabbik, János 1754-ben gróffá, 1760- ban szeptemvírré és aranysarkantyús vitézzé lett. Neje Nagykéri gróf Kéry Julianna, akiben ez a csa­lád kiveszett, Kéry János gróf főlovászmesternek és gróf Erdödy Juliannának volt a leánya és annak az átkos emlékű Kéry Ferenc grófnak az unokája, akinek nátyi kastélyában 1670 április 16-án Zrínyi Péter gróf és Frangepán Ferenc őrgróf nemzeti vér­tanúink megszálltak és aki még ugyanazon éjfél értesitést küldött a császárnak az összeesküvésről. Az első grófnak, Jánosnak, egyetlen fia volt: Fe­renc gróf, a dunáninneni kerületi tábla elnöke, aki 1808-ban halt meg, mint második és utolsó Köpösdi gróf Tholway. Neje: Somoskeöi báró Péterffy Anna 1804-ben hunyt el, mint családjának szintén utolsó sarja és a somoskeöi uradalom örököse. Csupán két leányuk volt : Tholway Jozefa, Berényi Ferenc gróf neje és Tholway Alojzia gró­nő, a nógrádmegyei So­­moskeő, Somos-A falu, Baglyasallja és a nyitrame­­gyei Köpösd örököse, akinek kezével ezeket a szép birtokokat Starhemberg Antal gróf (1761—1803) nyerte el. Gróf Starhemberg Antalnak egy gyermeke volt csupán, szintén Antal, aki 1851-ben halt meg, mint Des Fours-Walderode Borbála grófnő (1789—1869) férje. F uk. gróf Starhemberg István (1817 — 1900) szintén magyar leánt vett feleségül 1863-ban, Bajsai Vojnits Vilmát (1841 — 1873). Ezeknek fiai: Guidó gróf (született 1864) és István gróf (született 1870), aki 1898-ban Flesch Alexandrinát vette el, de már 1902 óta özvegy és csak egy leánya van, az 1898-ban született gróf Starhemberg Margit Amália. A vázoltak tényállásból az következik, hogy bár a menyei Tholwayok akárhány hágón virágozhatnak, a Köpösdi gró­fbolnaroknak egyáltalában nem lehet senki a fiági ivadéka. És ebből nem enredünk ! Antonides. MULATSÁGOK Imre táncest­ély. Az egyetemi hallgatók Szent Imre­ Körének e hó 23-án tartandó Imre táncestélyére a rendezőség ma küldötte szé­kel a meghívó­it, akik tévedésből nem kaptak, forduljanak a rendező­­ségi irodában. (Ulbi­ út 22., I. em.) A táncestélyt hangverseny előzi meg, melyen közreműködik Roemer Karola operaénekesnő, Kovács Mihály a Népszínház tagja és a kör zenekara. Belépőjegyek hétfőtől na­ponta 10—1 és 5 — 8 órák között a rendezőségi irodában, a mulatság napján a pénztárnál kaphatók. A Budapest-József­városi Kathotikus Kör saját helyiségében (VII . Mária Terézia­ tér 1. sz. I. em.) február l11-én, este 7 órakor szinielőadást rendez. Színre kerül a Bígár kendője. Népszínmű dalokkal, 4 szakaszban. Irta: Abonyi Lajos. SZÍNHÁZ és művészet. * A «János vitéz» századszor. Virágeső, tomboló tapsorkánok, csillogó szemek, ulcázások, ajándék­özön közepette folyt le a János vitéz századik elő­adása. Ezzel el van érve a Bob herceg országos rikordja s következik ezután a rekord megdöntése a 125 és 150-as sorozattal, ami bizonyára meg is lesz, mert s János vitéz sikerének megvan a maga artisztikus biztosítéka a Fedák Sári művészeté­ben. A mai ovációk nagyrészben neki szóltak, de a többi szereplő, az igazgató, sőt a szerzők is vindikálhatnak maguknak több-kevesebb jo­got az ünnepeltetésre. Fedák kapott egy ügyes szobrot (Kallós Ede műve), amely huszárruhá­ban, festményt, amely csillárjelmezben ábrázolja, kapott más mindenfélét, de mindenek között leg­többet érő ajándék volt maga a siker, amely vég­képpen leszereli a zseniális leány legkételkedőbb kritikusait is. A nézőközönség töméntelen virággal halmozta Fedák Sárit megjelenésekor és az első felvonás után. Mi nem szerelünk le, mert mindig toronymagasságban láttuk Fedákot a mai operetthölgyek ficánkoló gárdája felett és et­től a nagy sikertől függetlenül és hiszszük azt, hogy tisztán művészfeladatok megoldására is kiváló­képpen hivatott. Papp Mihályról ugyanezeket mond­hatjuk el, ő is abból az érző és gondolkodó művész­­fajtából való, akit csak azért nem irigylünk az ope­rettől, mert ott különösen nagy szükség van művé­szekre, különben végképpen elszaporodnak a prima­donnával töltött trikók és kövér bonvivansok. Fedák Sárit a felvonások között szívélyesen ünnepelték Király­ szính­ázbeli kollégái, előadás után pedig a többi színházak művészei. A közönséget azzal lepte meg Beöthy László, hogy minden látogatónak egy képes levelezőlapgyűjteményt nyuglatott át, amelyek a János vitéz legjobb jeleneteit ábrázolják, temésze­­tesen mindegyik Fedák Sárival. * Auguszta főhercegasszony két képkiállításon. Auguszta főhercegasszony tegnap délután udvar­hölgyének, Zichy Erzsébet grófnak kíséretében megnézte a városligeti Műcsarnokban a Lotz-kiálli­­tást. A fenséges asszony ho­sszasan időzött a kiállí­táson és nagy elragadtatással gyönyörködött a mes­teri alkotásokban, amelyek közül különösen tetszet­tek neki az allegorikus tárgyú képek. Sokáig időzött az oszlopcsarnokban kifüggesztett operai kartonok előtt az arcképes termekben és az enterieus okban, a művész családtagjainak képei között. A főherceg­asszony távozásakor elismerését fejezte ki a látottak fölött s megígér­te, hogy még többször el fog láto­gatni a kiállításra. A kiállításon tegnap tartották meg az első sétahangversenyt, melyen a honvéd­­zenekar működőn közre s ezentúl, a kiállítás egész tartama alatt minden csütörtökön este lesz sétahang­verseny. Vasárnap délután egy órától öt óráig a belépődíj ötven fillér. — Ma délután 4 órakor a fő­­hercegasszony férje, József Ágost főherceg kíséreté­ben megtekintette Szikszaij Ferenc kiállítását, mely nagyon megnyerte a magas látogatók tetszését. * Francia műv­ezék Budapesten. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat ezidei tavaszi nemzetközi kiállításán, mely a Műcsarnokban ápri­lisban nyílik meg, az angol és francia művészek tekintélyes számban jelennek meg. Karlovszky Ber­talan festőmű­vész, aki a társulat megbízásából Párisban járt, most számolt be küldetése sikeréről. Párisban Khevenhüller gróf osztrák-magyar nagy­követ maga szólította föl a részvételre a francia művészeket, akik közül ötvennél többen helyezték kilátásba, hogy képeket és szobrokat küldenek a budapesti kiállításra. * Kamarazene. A Grünfeld-Sopronyi-Berkovits- Bürger négyes VIII-ik s ez idén utolsó hangverse­nye vasárnap, február 19 én dolmén 4 és fél órakor lesz a Royal termében Adler Vilma zongoramű­vésznő és Bondy Nelli énekesnő közreműködésével. Műsora: 1. Siklós vonós hatos (először), II. brácsa: Jaulusz II. gordonka: Schütz; 2. a) Brahms «Sap­­phische Ode», b) Schumann «Ich grolle nicht», énekli Bendy Nelli, kiséri Anubal Vilmos; 8. Brahms zongora négyes C moll; 4. a) Nemes «Est», b) Schuman «Waldesgespräch», énekli Bendy N­* Szinyei-M­rse Pál kiállítása a Nemzeti Sza­lonban még csak vasárnap estéiig marad nyitva. A jövő héten már hozzáfog az igazgatóság Olgyay Ferenc kollekciv kiállításának rendezéséhez, amely a jövő vasárnap, 26-án nyílik meg. * A szerző köszönete. A Mulató istenek őszinte, nagy sikere alkalmából Lehár Ferenc a Magyar Színház igazgatósága utján meleghangú köszönő sorokat intézett a színház művészszemélyzetéhez, amely ezt a darabját minden külföldi előadást meg­haladó hatással juttatta diadalra. Szombat, 1905. február 18. EGYESÜLETEK. ** Az Országos Pázmány-Egyesület feb­ruár 25-iki közgyűlését, mint megírtuk, a «Vi­­rágbokréta a vendéglőben társasvacsora követi. Ezen a vacsorán a Pázmány-serleggel kezében Vitradíj Á. Lipót választott püspök, miniszteri tanácsos mondja az ünnepi beszédet. ** Az Országos Magyar Gyorsíró­ Egyesület folyó hó 18-án, szombat este fél 6 órakor a képviselőház helyiségében Vikár Béla elnöklete alatt választmányi, majd pedig felolvasó ülést tart, melynek tárgysoro­­zata a következő: Forrai Soma: «A gyorsírás köte­lező tantárgyként való behozatala a kereskedelmi iskolákba» és Hónai Károly dr. «Ikonem­ber 19-ike és az országgyűlési gyorsírók». A felolvasás iránt nagy érdeklődés mutatkozik. Vendégeket szívesen lát az egyesület. TUDOMÁNY és IRODALOM. * Az Akadémia tagsági helyei Szily Kálmán, a Tud. Akadémia főtitkára újból emlékezteti az Aka­démia tagjait, hogy az 190.­-ik évi választásra a tag­­ajánlások e hó 28-ig küldendők be a főtitkári hiva­talhoz. Az első osztály nyelvtudományi alosztályá­ban két levelező tag, a széptudományi alosztályban egy levelező tag, a második osztály történelmi és társadalmi alosztályában hat levelező tag, történet­tudományi alosztályában egy rendes és három leve­lező tag, a harmadik osztályban egy tiszteleti tag s ugyanez osztály matematikai és fizikai alosztályában egy rendes és öt levelező tag, természetrajzi alosz­tályában pedig egy rendes és két levelező tag vá­lasztható legfeljebb. * A «Jó Pásztor», e jelesen szerkesztett egyház* szónokiad falvóirat most megjelent 1905. Ill.IV. füzete a következő tartalommal jelent meg: 27. Hat­­vanadvasárnapra. Isten igéje összehasonlittatik: I. a vetőmaggal; II. a harmattal és esővel; MII. a min­dennapi kenyérrel. Sípos­ István, a budapest-ferenc­­városi káplán. Vázlat: Miért nem hallgatják a hívek isten igéjét. 28. Ötvenedvasárnapra. Kik az istenes élet ellenségei, mi leszen egykor büntetésük? T. Pe­likán Krizsó, szerkesztő. Vázlat: Merre tekintsünk? 29. Hamvazószerdára. (Vázlat.) A hamvazás figyel­

Next