Alkotmány, 1905. április (10. évfolyam, 79-104. szám)
1905-04-01 / 79. szám
ALKOTMÁNY, 79. szám jára lőttek, Livádiában kastélyait felperzselték. Nem számíthatnak Oroszország segítségére, de nem is félnek tőle. A keleti politikának legnagyobb tényezője a számításból kiesik. Azt olvassuk ma egy párisi lapban, hogy Lamsdorff gróf, az orosz külügyminiszter előterjesztést tett a cárnak, hogy kössön békét Japánnal, mert valószínűleg bonyodalmak lesznek Macedóniában. Nem zörög a haraszt, ha szél nem fúj. Nem is utazik a német császár a Földközi tengeren ok nélkül. Mi most annyira el vagyunk foglalva a válsággal, hogy észre sem veszszük annak összefüggését a keleti bonyodalmakkal. Pedig ez az összefüggés létezik és nem kis oka lehet annak, hogy a király Budapesten oly nagy súlyt helyez a magyar nemzettel való egyetértés helyreállítására. Mert lehetetlen be nem látni, hogy keleti politikát folytatni Magyarország nélkül nem lehet és ha katonai beavatkozás válnék szükségessé, akkor pénz és katona kell a delegációnak és a magyar országgyűlésnek támogatása. Ha itt nincs szilárd kormány, ha a hadsereg a magyar nemzet pártolásában nem részesül, hogyan lehessen nagyhatalmi politikát csinálni és felhasználni a jó alkalmat, melyet Oroszország tehetetlensége kínál a Habsburgoknak ? Volt-e ily tervekről tudomása Tiszának ez év elején vagy sem, azt nem tudhatjuk, de akkor miért mondotta, hogy a súlypontot át kell helyezni Magyarországra ? Budapest, március 31. tásé iránt, mely a magyarországi udvarnagy alatt fog állani. Az uj hivatalt, mely közbenső hatóság lesz, az első főudvarmesteri hivatal és a cs. és kir. várkapitányság, azaz a budapesti és gödöllői udvari kertészeti igazgatóság közt, május 1-én léptetik életbe. A győri választás. Győrből írják, hogy a szabadelvű párt, miután Fischer Sándor dr. a neki felajánlott jelöltséget nem fogadta el, ma Németh Károly dr. takarékpénztári ügyészt jelölte pártonkívüli programmal. A függetlenségi pártnak jelöltje Hilberth Károly, akivel szemben újabban ugyancsak ellenzéki programmal Vargyas Endre volt győri kit. tanfelügyelő fog fellépni. A választás április 4-én lesz. Megtámadott mandátumok. A Kúria első választási tanácsa, Paiss Andor elnöklésével ma folytatta a széki mandátum dolgában a minap megakadt tárgyalást. Az ülés megnyitása után Hoffer Aladár dr. ismertette az ellenkérvényt, amely szerint nem Révai, hanem Szemere pártja vesztegetett, etetett s itatott. Szemere, aki különben a választáskor visszalépett, mindössze harmincegy szavazatot kapott. Révaira pedig, ha le is vonnák az állítólagos megfertőzött szavazatokat, még mindig jutna itt abszolút többség. Utána Farkas János, a peticionálók megbízottja igyekezett megcáfolni az ellenkérvényben fölhozottakat. Határozatát holnap délután kettedfél órakor hirdeti ki a Kúria. Az alsó-árpási kerületben képviselővé választott Serbán Miklós dr. mandátumát szintén kérvénynyel támadta meg a legyőzött Vaszu Oktáv román nemzetiségi jelölt pártja. A petíciót Vavrik Béla vezetésével ma tárgyalta a Kúria második választási tanácsa. A kérvényezőket Babes Titusz dr. fővárosi ügyvéd képviselte, a megtámadott képviselőt Okolicsányi Géza dr. védte. Babes dr. két abszolút okra támaszkodva, kérte a választást érvénytelennek kimondani. Szerinte Serban dr. a választás előtt bejárta a választókerület községeit s mindenütt kisebbnagyobb összegeket deponált, feltételül kötvén ki, hogy rá szavazzanak. A második abszolút érvénytelenségi ok gyanánt Szabó Károly fogarasi ménesuradalmi intéző viselkedését hozta fel, aki a választásnak elnöke volt s a szavazást, a törvény világos rendelete ellenére, két órán túl függőben hagyta, mivel Serban dr. emberei nem érkeztek meg s igy feltűnő kisebbségben volt. — Serbán Miklós, mondotta a peticonálók megbízottja, a mandátumra nézve alkudozott Born Frigyes báróval s ha visszalép, ötvenezer korona volt kikötve. Ennek illusztrálásául . . . — Abszolúte nem tartozik ide! — vágott szavába Vavrik elnök. — Az ilyfajta illusztrálásoknak itt nincs helye, nem reflektálunk rá. Irabes Titus ezután elmondotta, hogy a választási elnök nagy zavarban volt, amikor délután négy óra negyvenöt perckor Serbán lemondását átnyújnem úgyszólván csupa leány, fiatal, 14—20 éves hajadon leányok ? Hogyan fognak ezek a gyámoltalan teremtések magukon segíteni és nem kell-e inkább attól félni, hogy egy új, ismeretlen világ ezer veszélye között elbuknak és elvesznek a magyarságra, katholicizmusra, és az egész örökkévalóságra ? A passaici magyar leányok megmutatták, hogy nem kell félni. Egészen véletlenül, esetlegesen úgy fordult, hogy csupa olyan gyárat alapítottak a városban, amihez csak női munkáskéz kellett; a csipke, cérna és zsebkendő gyárak igen jól alkalmazhatták munkásnőnek a fiatal leányt, férfi alig kellett egy-kettő. És tódult is a leánynépség a városba, fiatal, tapasztalatlan lelkek, 14 évestől fölfelé, akik azzal jöttek ki, hogy egy kis pénzre tegyenek szert, azt megtakarítják, hazaküldik, azután hazamennek maguk is. Ámde szegények roppantul magukra voltak hagyatva, se templomuk, se semmiféle szervezetük nem volt, tizéves-huszával laktak együtt és mindenki azt gondolta, hogy vállalkozásuknak szomorú vége lesz, hogy néhány év múlva mint testi-lelki roncsok fognak visszakerülni az elhagyott hazába. És mégsem így történt. A szabad Amerika jellemeket nevelő levegője, a struggle for life és a rendületlen erős keresztény érzés rövidesen úgy megedzette ezeket a fiatal lelkeket, hogy nemcsak hogy el nem romlottak, hanem összegyűltek, elhatározták, hogy nekik templom és külön magyar egyházközség kell és amit kimondottak, azt a legrövidebb idő alatt —igazi amerikánus gyorsasággal —tetté is váltották. Templomi egyesületükben gyűjtöttek, amíg papjuk nem volt, rózsafüzéregylelükben közösen imádUdvarnagyi hivatal Budapesten. Bécsből táviratozzák nekünk. Illetékes forrásból jelenthetem, hogy Budapesten Apponyi Lajos gróf udvarnagy vezetésével legközelebb udvarnagyi hivatalt létesítenek. Az uj hivatal az első főudvarmesteri hivatalnak lesz alárendelve. Bécsből táviratozzák továbbá: A Corr. Wilhelm azt jelenti Budapestről, hogy ő felsége intézkedett a magyarországi udvarnagyi hivatal létesviszonyú ötlések-botlások között tanulják a nekik olyan szörnyen idegen idiómát, de valóságos magyar papot kapni, az nagyon nehéz. Végre megint akad itthon egy lelkes ember, aki rászánja magát arra, hogy misszionárius életében való fáradtságok között, életének jó részét vasúton, a többit pedig gyóntató székben, templomban töltse, éjjel építési terveket gyártva, mindent a semmiből megteremtve mentse meg az elveszéstől amerikai magyar véreinek lelkét és kimegy az újvilágba. A clevelandi «Magyarok Vasárnapja» ünnepi számban hirdeti, hogy megjött a hazából az uj pap, a nép megváltójaként fogadja és valóságra válik sok imádságnak, önmegtagadásnak, gyülésezésnek, fohászkodásnak álma, vágya: egy uj magyar hitközség a messze Amerikában! Ez, nagyjából, egy magyar hitközség születésének processusa az Egyesült Államokban. Megható ez is, ha elgondoljuk, hogy maga a nép az, amely kezdeményez; kegyúrnak hite sincs, a püspök nem sokat tehet, legfeljebb jótáll és a nevét adja oda a váltóra (és ezt szívesen megteszi), az állam pedig — szabad Egyház lévén a szabad államban — készségesen elismeri, hogy a katholikus Egyház tiszteletreméltó erkölcsi testület és semmi akadályt nem rak útjába, semmi ügyébe bele nem avatkozik, de nem is segíti semmivel «Help yourself!» Segíts magadon ! ez a yankee jelszó és bár kezdetben nehéz ezt az itthoni kényelmes állapotokból odaszakadt papnak és népnek megértenie, később mégis csak beletalálja magát és valóban segít is magán. Ám ezek legalább férfiak. De mit szóljunk akkor, ha véletlenül olyan magyar község verődik össze, amelyben férfi, asszony alig van, ha 2 Szombat, 1905. április 1. tetták neki. Felfüggesztette a szavazást, csak akkor folytatta, amikor két óra öt perc múlva a központból utasításokat kapott. A kérvényezők képviselője azzal a kéréssel fejezte be előadását, hogy a Kúria rendelje el a vizsgálatot s ennek eredményéhez képest mondja ki, hogy Serbán Miklós dr. képviselő megválasztása érvénytelen. Okolicsányi Géza dr., a képviselő védője, a petícióban felhozott állításokat valótlanoknak bélyegzi s állítja, hogy amit a kérvény vesztegetésnek akar feltüntetni, a törvény által megengedett fuvardíj volt. A választási elnök szintén korrektül járt el. Kéri az alaptalan petíció elutasítását. Az elnök a Kúria határozatát holnap délelőtt tizenegy órakor hirdeti ki. • A válság, Budapest, március 31. A válságban lényeges fordulat állott be. A király hajlandó elfogadni a katonai kérdések kikapcsolását két évre. Ami annyit tesz, hogy az ellenzék függőben hagyja a magyar vezényszóra, magyar címerre és zászlókra vonatkozó követelését s a király ezen időn belül nem kér sem több újoncot, sem újabb pénzáldozatot. Andrássy Gyula gróf állítólag úgy nyilatkozott, hogy ha ezen az alapon követelik tőle a kormányalakítást, akkor, bár nem szívesen, de kénytelen elvállalni a kormányalakítást. A koalíció programmjának lobbi pontjai, melyek a belügyi reformokra, az önálló vámra, a nemzeti bankra vonatkoznak, természetesen sértetlenül megmaradnának, de a katonai kérdésben ilyen kétéves kompromisszumra lépnének. Szó sincs róla, hogy ez a megoldás ideális volna. Annyira magán hordja a tökéletlenség és ideiglenesség jellegét, hogy nem csoda, ha sokan aggódnak, hogy egyáltalán lehet-e ilyen viszonyok között érdemleges s nagyobb változásokat eszközölni más dolgokban is. De úgy látszik, az ellenzék egyrészt mégis a kényszerhelyzetben Andrássy mellé szándékozik állani s nem fogja engedni, hogy Andrássy hoztak; nem ejtette őket kétségbe az sem, hogy a lengyel templom pincéjébe, melyet isteni tiszteletre ideiglenesen kibéreltek, egyszer betört az árvíz és vagy ezer dollár kárt okozott. Megindító áldozatkészséggel pótolták a kárt, gyarapították a tőkét, összehordták az utolsó centjeiket is — és másfél év múlva készen állt a magyar templom! Szép, félig góth, félig román ízlésű kőtemplom , joggal mondhatni, az egész város legszebb temploma. Szent István királyról van elnevezve és az ő napján volt felszentelése. «Haec est rerem ecclesia filialis.» — No ez igazán leányegyház, mondotta a felszentelő newarki püspök, John O’ Connor, mikor maga előtt látta az örömben úszó, ünneplő gyülekezetet. És pedig hős leányoké! gondoltam magamban én, mikor a szószékről végig tekintettem rajtuk és elgondoltam, hogy mennyi temérdek apró és nagy áldozatba, kis hiúságok legyőzésébe, egy-egy hőn kívánt új ruha vagy kendő elhagyásába került minden egyes téglája ennek a templomnak. De az eredmény dicsőséges, egy megbecsülhetetlen mentsvára a magyarságnak és a kereszténységnek a passaici új templom és még egyéb is: nem sok idő múlva egy angol lap már Gretna- Grenhez hasonlította Passaicot, annyi házasságot kötnek az új magyar templomban és a magyarországi tótoknál, a Rév. Haitinger Imre templomában, amelyet a magyar után néhány hónappal, december 8-án szenteltek fel, így lett a derék leányok kitartó buzgósága sok fiatal pár boldogságának alapvetője, dicsőség nekik a messze távolból is! Sebők Imre.