Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
592 DR. TÖRÖK LAJOS európai népi demokratikus országok többségében 1947—1952 közötti években megy végbe. Ettől eltérés csak Jugoszláviában található, ahol a szocialista forradalom megvalósítása alapjaiban a szovjet fejlődéshez volt hasonló. A legfelsőbb államhatalmi szervezet mellett egyébként a speciális ellenőrzési szerv legtovább Lengyelországban működött (1952). Bármennyire is törekedtek azonban szervezeti-működési kérdéseinek szabályozásával funkcióit szélesíteni s a többi szocialista országokhoz hasonló általános állami ellenőrzési intézménnyé tenni, ténylegesen mindvégig a szejm-nek a költségvetést, zárszámadást ellenőrző speciális, szakellenőrzési szerve maradt. Az európai szocialista országokban az SZKP XX. kongresszusát követően a szocialista demokratizmus kibontakoztatása — az állami élet demokratizálásának tökéletesítését illetően — elsősorban az államhatalmi szervek, ezen belül is döntően az államhatalom legfelsőbb szervei szerepének, jelentőségének tényleges növelése irányában indult el. Ez a folyamat erősítette ugyan a kormányoknak a legfelsőbb képviseleti szervek irányában fennálló felelősségét, azonban alapvetően nem változtatta meg azok funkcióit az állami élet legfelsőbb vezetésében és irányításában, valamint a kormányzati tevékenységben való közreműködésben."* E vonatkozásban csak Jugoszlávia fejlődése tér el. Jugoszláviában a Szövetségi Végrehajtó Tanács a Szövetségi Szkupstina politikai végrehajtó szervévé vált.45 Ezen túlmenően nem történt változás a politikai mechanizmus irányításában és vezetésében sem. Vagyis a kommunista és munkáspártok az egyes szocialista országokban az állami mechanizmus feletti politikai irányító-ellenőrző funkciókat továbbra is elsősorban a kormányon keresztül valósítják meg. Abból, hogy Jugoszlávia kivételével az európai szocialista országokban a legfelsőbb végrehajtó rendelkező szervek funkciója, illetőleg a politikai és az állami mechanizmusban elfoglalt helye nem változott, jelzi egyrészt a központi általános állami ellenőrzési tevékenység létezésének további szükségességét a kormány működésének alátámasztására, másrészt az e tevékenységet ellátó szerveknek közvetlenül a kormány irányítása és alárendeltsége alatti működtetését. E következtetés elvi helyességén nem változtat az a tény, hogy Romániában és Jugoszláviában e funkciót és az azt ellátó szervezetet megszüntették és helyébe az állami és a társadalmi felügyelőségek differenciált hálózatot építették ki. Aligha vitatható ugyanis, hogy Jugoszlávia és Románia szocialista fejlődésének jelenlegi szakaszán az állami és társadalmi felügyelőségek tevékenysége nem helyettesít egy általános állami ellenőrzési funkciót. E felügyelőségek mindegyike egy-egy szakellenőrzési feladatot lát el, s az tartalmát tekintve általában csak törvényességi. Továbbá: nem a kormány, hanem rendszerint az ágazati igazgatás központi szerveinek irányítása alatt működnek, azok tevékenységét támasztják alá köz- 4 A kormányzati tevékenység tartalmát 1. részletesen Beér—Kovács—Számos: Magyar államjog, Egyetemi tankönyv. Bp. 1960 . 326—327. p. 5 Jugoszláviában a szkupstinai — parlamenti — kormányzás rendszerének erősödésével a Szövetségi Végrehajtó Tanács kormányzási funkciói szűkülnek, ideértve a jogalkotást is. Ez a folyamat már az 1953. évi alkotmánytörvényben is kifejezésre jutott. Határozott formát azonban az 1963. évi alkotmányban kapott. Az 1967. évi alkotmánymódosítás a Szövetségi Végrehajtó Tanácsot a szkupstina politikai végrehajtó szervévé tette. Ezzel az aktussal a szövetségi szkupstina politikai súlya és hatásköre nagymértékben megnőtt. Ezt követően a Szövetségi Végrehajtó Tanács jogszabályt csak törvényben kapott felhatalmazás alapján konkrét törvény végrehajtására adhat ki és országos hatáskörű, valamint önálló szövetségi szerveket sem létesíthet. A Szövetségi Végrehajtó Tanács összetétele pedig a korábbi, erőteljesen ,,hivatalnoki” jelleg helyett politikai irányban tolódott el. (Vö.: Toldi Ferenc: A jugoszláv alkotmánytörténet áttekintése, Állam- és Jogtudomány, 1967. 1. sz.) — Az 1967. évi 21. sz. törvény a szövetségi igazgatásról, 16. §, Sluzbeni List, 1967. máj. 21.