Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

sául is szolgál. Ez­­azonban szintén csak a kormány pénzügyi, gazdasági és nem egész tevékenységével kapcsolatban mondható el. Ezzel szemben érvként fel­hozható, hogy a kormánynak alárendelten működő általános állami ellenőrzési szervek gyakorlatilag ugyancsak a kormány gazdasági, pénzügyi tevékenységét segítik elsősorban. Ez igaz ugyan, de a lényeg nem is ebben van, hanem abban, hogy a legfelsőbb államhatalmi szerv általi közvetlen irányítás, beleértve a fel­adatok meghatározását is, lehetővé teszi-e egyfelől a kormány gazdasági, pénzügyi hatásköréből folyó, sajátos szempontok ellenőrzésének megvalósítását, másfelől a kormány e körülmények között érvényesíteni tudja-e ezen túlmenően egyéb feladatok ellenőrzését. Végső konklúzióként megállapítható, hogy az a típusú általános állami ellenőrzési tevékenység és szervezet, amely a kormány funkcióinak alátámasz­tására alakult ki és amelynek objektív léte ma is szükségszerű, véleményünk szerint a szocialista országokban, napjainkban csak a szocialista országok egy részében funkcionál. Ezekben sem azonos szervezeti jogi keretek között. Ezek az eltérések, differenciák azonban nem olyan mérvűek, hogy a funkció tartal­mát tekintve közöttük elvi különbséget lehetne tenni. c) Eddigi fejtegetéseink során több oldalról bizonyítottuk, hogy a központi általános állami ellenőrzési funkció a kormánynak az államigazgatás legfelsőbb szintű vezetésével és a kormányzati tevékenységben való közreműködésével kap­csolatos feladatok alátámasztásául szolgál. E megállapításból egyenesen követ­kezik, hogy e funkciót ellátó szervezet működtetése objektíve ott célszerű és eredményes, ahol a tevékenység egészének vagy döntő részének ellátása törté­nik. Így jutottunk arra az elvi megállapításra, hogy azokban a szocialista orszá­gokban, ahol az államigazgatás legfelsőbb vezetését a legfelső végrehajtó­ ren­delkező szerv, a kormány végzi és közreműködik a kormányzati tevékenység­ben, ott e szerv közvetlen irányítása és alárendeltsége szükségszerű. Ezzel össze­függésben azonban nem hagyhatók figyelmen kívül a szocialista állami mecha­nizmus demokratizálása terén az utóbbi években elért eredmények. Az állami mechanizmus demokratizálásának folyamata mindegyik szocialista országban fokozta ugyanis a legfelsőbb államhatalmi szervek szerepét, jelentőségét az állami, a társadalmi stb. élet közvetlen irányításában és vezetésében. Ennek egyik eredményeként értékelhetők lényegében azok a törekvések, amelyek kap­csán a kormány közvetlen irányítása és alárendeltsége alatt működő központi általános hatáskörű állami ellenőrzési szervezet az államhatalom legfelsőbb szerveihez is szorosabban kapcsolódik. Ebben az irányban az első lépést a népi ellenőrzésről szóló 1957. évi VII. törvény tette meg, de a jogi szabályozás síkján kétségtelenül legtovább az 1967., majd az 1968. évi csehszlovák szabályozás jutott. A népi ellenőrzésről 1968-ban alkotott új törvény az eddigi szabályozás­hoz csupán annyi újat adott, hogy a KNEB elnökét kötelezte, hogy a népi ellen­őrzés munkájáról az Országgyűlésnek is számoljon be. A népi ellenőrzési tör­vények ez a rendelkezése egyébként is az 1968. tavaszán létesített államtitkári intézményből folyik.­ A központi állami ellenőrzési szervezetnek szorosabb vagy tágabb szervezeti­jogi kapcsolása az államhatalom legfelsőbb szerveihez tehát alapjaiban annak függvénye, hogy milyen szerepet tölt be egy adott szocialista országban az­ ­ 1968. évi 5. sz. tvr. az államtitkári tisztségről.

Next