Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
sául is szolgál. Ezazonban szintén csak a kormány pénzügyi, gazdasági és nem egész tevékenységével kapcsolatban mondható el. Ezzel szemben érvként felhozható, hogy a kormánynak alárendelten működő általános állami ellenőrzési szervek gyakorlatilag ugyancsak a kormány gazdasági, pénzügyi tevékenységét segítik elsősorban. Ez igaz ugyan, de a lényeg nem is ebben van, hanem abban, hogy a legfelsőbb államhatalmi szerv általi közvetlen irányítás, beleértve a feladatok meghatározását is, lehetővé teszi-e egyfelől a kormány gazdasági, pénzügyi hatásköréből folyó, sajátos szempontok ellenőrzésének megvalósítását, másfelől a kormány e körülmények között érvényesíteni tudja-e ezen túlmenően egyéb feladatok ellenőrzését. Végső konklúzióként megállapítható, hogy az a típusú általános állami ellenőrzési tevékenység és szervezet, amely a kormány funkcióinak alátámasztására alakult ki és amelynek objektív léte ma is szükségszerű, véleményünk szerint a szocialista országokban, napjainkban csak a szocialista országok egy részében funkcionál. Ezekben sem azonos szervezeti jogi keretek között. Ezek az eltérések, differenciák azonban nem olyan mérvűek, hogy a funkció tartalmát tekintve közöttük elvi különbséget lehetne tenni. c) Eddigi fejtegetéseink során több oldalról bizonyítottuk, hogy a központi általános állami ellenőrzési funkció a kormánynak az államigazgatás legfelsőbb szintű vezetésével és a kormányzati tevékenységben való közreműködésével kapcsolatos feladatok alátámasztásául szolgál. E megállapításból egyenesen következik, hogy e funkciót ellátó szervezet működtetése objektíve ott célszerű és eredményes, ahol a tevékenység egészének vagy döntő részének ellátása történik. Így jutottunk arra az elvi megállapításra, hogy azokban a szocialista országokban, ahol az államigazgatás legfelsőbb vezetését a legfelső végrehajtó rendelkező szerv, a kormány végzi és közreműködik a kormányzati tevékenységben, ott e szerv közvetlen irányítása és alárendeltsége szükségszerű. Ezzel összefüggésben azonban nem hagyhatók figyelmen kívül a szocialista állami mechanizmus demokratizálása terén az utóbbi években elért eredmények. Az állami mechanizmus demokratizálásának folyamata mindegyik szocialista országban fokozta ugyanis a legfelsőbb államhatalmi szervek szerepét, jelentőségét az állami, a társadalmi stb. élet közvetlen irányításában és vezetésében. Ennek egyik eredményeként értékelhetők lényegében azok a törekvések, amelyek kapcsán a kormány közvetlen irányítása és alárendeltsége alatt működő központi általános hatáskörű állami ellenőrzési szervezet az államhatalom legfelsőbb szerveihez is szorosabban kapcsolódik. Ebben az irányban az első lépést a népi ellenőrzésről szóló 1957. évi VII. törvény tette meg, de a jogi szabályozás síkján kétségtelenül legtovább az 1967., majd az 1968. évi csehszlovák szabályozás jutott. A népi ellenőrzésről 1968-ban alkotott új törvény az eddigi szabályozáshoz csupán annyi újat adott, hogy a KNEB elnökét kötelezte, hogy a népi ellenőrzés munkájáról az Országgyűlésnek is számoljon be. A népi ellenőrzési törvények ez a rendelkezése egyébként is az 1968. tavaszán létesített államtitkári intézményből folyik. A központi állami ellenőrzési szervezetnek szorosabb vagy tágabb szervezetijogi kapcsolása az államhatalom legfelsőbb szerveihez tehát alapjaiban annak függvénye, hogy milyen szerepet tölt be egy adott szocialista országban az 1968. évi 5. sz. tvr. az államtitkári tisztségről.