Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
DR. KOLOZSVÁRI LAJOS—SZÖLLŐS GÁBOR összefoglalva az elmondottakat: a leírási kulcsokat fel kellene emelni a tényleges elhasználódás mértékéig. A nagyobb és halaszthatatlan rekonstrukciókat pedig külön kellene biztosítani a IV. ötéves terv során. Meg lehetne fontolni a felújítási eszközök és karbantartási előirányzatok összevonását is, mint ahogyan az a vállalatoknál is van. Ezt indokolná a felújítási és karbantartási feladatok hasonlósága is, amit sok esetben el sem lehet határolni. 5. Az első középtávú pénzügyi terv tapasztalatai. Az 1032/1967. (X. 12.) Korm. számú határozat alapján a középtávú pénzügyi tervek kerülnek előtérbe, az éves költségvetés előirányzatait azok keretei határozzák meg. Az első középtávú terv tapasztalatainak külön elemzését indokolja az is, hogy ez évben kerül sor a negyedik ötéves középtávú pénzügyi terv összeállítására. A középtávú pénzügyi tervekre kétségtelenül szükség van. Ez következik a népgazdaság középtávú tervének rendszeréből, másrészt csakis középtávú tervek keretében lehetséges a hosszabb távú feladatok tervezése és megvalósítása. Az elmúlt 2 év tapasztalatait az alábbiakban lehetne összefoglalni. a) A tervezés során a bevételek köre és hányada mellett meg kellene adni a tervezett bevételek abszolút összegét is. Ezzel összefüggésben ugyancsak meg kellene állapítani a kiadási előirányzatok összegét. A tanácsok jelenlegi hatásköre és érdekeltsége ezzel semmit nem csökkenne, változatlanul rendelkeznének a többletbevételekkel úgy a tervezés, mint a végrehajtás során. A költségvetés összeállítása pedig lényegesen egyszerűbb lenne, a központi és tanácsi költségvetés összhangját jobban biztosítani lehetne, csökkenne az eltérés és kevesebb vita keletkezne az egyeztető tárgyalások során. b) Az abszolút bevételi és kiadási számok ismerete lényegesen megkönnyítené az ötéves pénzügyi terv összeállítását is. A bevételeknél csak a stabil és jól tervezhető bevételeket kellene a szabályozás céljára felhasználni, figyelembe véve az egyes bevételek évenkénti növekedési ütemét. A kiadási előirányzatok tervezésénél az eddigi átlagos évenkénti növekedéssel lehetne számolni, figyelembe véve a népgazdasági terv kihatásait, a tervezett jelentősebb fejlesztések belépését. c) Nehezebb feladat az ötéves pénzügyi terv évenkénti bontása, az állami támogatás évenkénti öszegének előre történő pontos meghatározása. Különösen vonatkozik ez a béralaptervezésre, öt éven belül az egyes évek között jelentősebb eltolódások lehetnek az átlagos évi növekedéshez képest, a népgazdaság helyzetének alakulásától függően, továbbá az előre nem látható intézkedések és szervezeti változások következtében. Az ötéves tervidőszak alatt hozott összes központi intézkedések és fejlesztések, valamint átszervezések hatásával az ötéves terv előirányzatának összegét módosítani lenne célszerű. d) Ötéves távlatban számolni kell az árak változásával, ellenkező esetben a kiadási előirányzatok évenkénti tervezett növekedését felemészti az árváltozás hatása. A fejlesztési alapnál az árváltozások jelenleg is olyan jelentősek, hogy a