Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

DR. HORVATH PÁL végre racionális közelségbe került egymáshoz, melynek talaján napirendre került az egyetemi ifjúság kari és egyetemi képviseletének megoldása is.31 Az 1848/49. évi reformok sokat tettek a korábbi, hagyományosan laza okta­tási formák leküzdése érdekében. A szervezett egyetemi hallgatók tanáraikkal együtt léptek fel a „mezeizés” káros hagyatékai ellen. Az új szellemű tan­anyagok kiadását és terjesztését is az egyetemi hallgatók szervezete látta el,32 felszámolva ezáltal a silány értékű, kompendiumokat terjesztő, külső „szana­tóriumok” tevékenységét. A szocialista egyetem lényeges tartalmi elemeinek előkészítését jelentette a fizetett tanszéki segédszemélyzet gyors ütemű ki­építése is e korban. A hallgatóság összetételének megváltozását pedig az egye­temi felvételi rendszer bevezetése szolgálta.33 34 A szocialista egyetem létrehozását célzó átalakulás első fázisát követik az 1950—1953. közt jelentkező reformok. A kormányzat hármas célkitűzése a kü­lönböző képzési formák marxista tartalmának és minőségi színvonalának eme­lése, ill. a túlterhelés kiküszöbölése volt. Az összetett törekvés logikus követ­kezménye volt az előző évek során szerzett tapasztalatoknak. Az elért ered­mények ugyanis újabb megoldatlan problémák felszínre kerülésével párosul­tak.3,1 A szocialista jellegű egyetemi munka kiteljesedését nem lehetett már az egymást követő részletintézkedésektől várni. Megértek a feltételei az egyete­mek strukturális átrendezésének, amit az új egyetemi szervezeti szabályzat 35 . és az egyetemi tanárok helyzetét lerögzítő 1951. évi 26. tvr. foglalt magában. Olyan változások eredői ezek egyetemeink életében, amelyek a korábbi idők megoldhatatlannak tűnő problémáit rendezték. A karok, egész tanszakok át­szervezésének nagy ügye az operatív feladatok gyors végrehajtására alkalmas egyetemi vezetést követelt. Ezért az új szervezeti szabályzat az egyszemélyes felelős vezetés elvét helyezte előtérbe.30 Az új egyetemi szervezeti szabályzat alapján hatékony intézkedések szület­tek a polgári világból örökölt korszerűtlenségek felszámolása érdekében. A vonatkozó kormányrendelet az ifjúsági szervezet képviselőit és a szakszerve­zetet is bevonta az operatív munka előkészítésébe és egyben elvárta e szervek aktív támogatását a döntések végrehajtásában. Gyökeresen új és modern érte­lemben ma is érvényes racionális magja e reformoknak az a törekvés, hogy az egyetemi oktatást a gyakorlati, konkrét társadalmi igényeknek megfelelően alakítsa. Ezt és általa az oktató-nevelő munka színvonalának emelését szolgálta a gyakorlati foglalkozások bevezetése. A pusztán prelegáló jellegű oktatás el­avult formája e korban tört meg először és óraszámában — esetenként némi 31 L. 1033/1948—49. sz. rektori ügyirat, ELTE E. T. 1948/49. évi jegyzőkönyvei 23—25., Eme változás haladó hagyományait, ismét a Tanácsköztársaság korában látjuk. Vö. Ladányi A., i. m. II. FŐSZ. XIII. évf. (1969) 4. SZ. 211. p. 32 Helyi MEFESZ Sokszorosító Üzemek létesültek, amelyek az új tananyagokat a hallgatók kezébe juttaták. Vö. Világhy M. i. m. 160. p. 33 L. 7870/1948. Korm. sz. rendelet, amely a dolgozó osztályok gyermekeinek felemelését szolgálta. Vö. Vigh J., i. m. (1958) 27. p. 34 Túlzottan megnövelt vizsgakövetelmények, korszerűtlen tanszakok, polgári eszme­­áramlatok továbbélése stb. 33 L. 274/1950. (XI. 23.) M. T. sz. rendelet. 30 Vö. ELTE E. T. 1950. dec. II. rendes ülés anyaga. L. E. T. 1950/51. jegyzőkönyv, 8—10. Vö. Vigh J., i. m. 29., 47. A karok átrendeződését jelentő további kihatásokat illetően. L. ELTE E. T. 1951/52. jegyzőkönyvei. Uo. 1953. VI. r. ül. anyaga (1953. II. 27.) a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által elfogadott 1953. ápr. 21-i 7. sz. törvényerejű rendelet végrehajtását (Új karok ki­alakítása, illetően 1. uo. 1954. júl. 9. VII. r. ül. anyaga, uö. ELTE E. T. jegyzőkönyvei 1953/54. 167—169. stb.

Next