Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

A VÁLASZTÓJOGI törvény módosítása elé szavazatok értékelésére vonatkozó szabályok kivételezett helyzetet teremtettek az első helyen szereplő jelölt számára. Az érintetlenül, változtatás nélkül bedo­bott szavazólap ugyanis az első számú jelöltre leadott érvényes szavazatnak számított. Ez a módszer különösen a népesebb választókerületekben a többi jelölt reális esélyeit lényegesen csökkentette, és a választópolgárokat sem kész­tette aktív szavazásra, vagyis a jelöltek valóságos összehasonlítására és az érté­kelésüknek megfelelő véleménynyilvánításra. Ezért a javasolt személyek közül többen már eleve nem vállalták a második vagy harmadik helyen történő jelö­lést, vagy ha vállalták is, később visszaléptek. E probléma megszüntetése érdekében, kettős vagy többes jelölés esetében célszerű a jelöltek sorrendjét megszüntetni és a szavazásnak olyan módját kiala­kítani, amely a választópolgárok aktív szavazását, határozott véleménynyilvání­tását igényli. Legyen követelmény: több jelölt esetén jelölje meg a választó, hogy kire szavaz, mert ellenkező esetben szavazatát érvénytelennek minősítik. Ala­pos a feltételezés, hogy ilyen szabályozás esetén növekedni fog azoknak a választókerületeknek a száma, amelyekben egynél több jelölt indul. Figyelmet érdemel az a körülmény, hogy ilyen szabályozás esetén feltehe­tően valamelyest emelkedni fog az érvénytelen szavazatok száma. A választó­­polgárok ugyanis hozzászoktak a szavazásnak ahhoz a korábbi módjához, hogy a Hazafias Népfrontra, illetőleg a Népfront jelöltjeire a szavazólap változtatás nélküli bedobásával lehet szavazni. Ezért a választások előkészületei során figyelmet kell fordítani a szavazás új módjának alapos ismertetésére, továbbá a szavazatszedő bizottságok tevékenységére. Ez fontos előfeltétele annak, hogy a választópolgárok legjobb meggyőződésük szerint, érvényesen szavazzanak az általuk minden tekintetben legalkalmasabbnak tartott jelöltre. III. 1. Az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztésére irányuló — hosszabb idő óta folyamatban levő — előkészítő munkálatok keretében fontos helyet foglalt el a tanácsok és szerveik fejlesztésének témaköre. A tanácsok két évtize­des tevékenységének és a jelenlegi helyzetnek az elemzése arra utal, hogy a járási tanácsok szerepe, funkciója jelentősen módosult az utóbbi 4-5 évben, és a várható fejlődés következtében a jövőben is számottevő funkcióváltozással kell számolni. A járási tanácsok, mint képviseleti szervek tevékenységében egyre több a formális vonás, felesleges párhuzamosság tapasztalható egyfelől a járási és a megyei, másfelől a járási és a községi tanácsok feladat- és hatásköre, valamint tevékenysége között. Ebből az értékelésből ered az a következtetés, hogy a jelenlegi helyzet meg­változtatása, a felesleges párhuzamosságok és a formális elemek megszüntetése a tanácsok, mint képviseleti szervek tevékenységében mindenképpen időszerű feladat számunkra.­ E problémák megoldásának egyik lehetséges módja az lehetne, ha a jövő­ben a járásokban nem működne tanács és végrehajtó bizottság, s az e szinten . Dr. Kovács Tibor: Új vonások a tanácsok tevékenységében. (Állam és Igazgatás, 1960. évi 6. szám.)

Next