Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
A VÁLASZTÓJOGI törvény módosítása elé szavazatok értékelésére vonatkozó szabályok kivételezett helyzetet teremtettek az első helyen szereplő jelölt számára. Az érintetlenül, változtatás nélkül bedobott szavazólap ugyanis az első számú jelöltre leadott érvényes szavazatnak számított. Ez a módszer különösen a népesebb választókerületekben a többi jelölt reális esélyeit lényegesen csökkentette, és a választópolgárokat sem késztette aktív szavazásra, vagyis a jelöltek valóságos összehasonlítására és az értékelésüknek megfelelő véleménynyilvánításra. Ezért a javasolt személyek közül többen már eleve nem vállalták a második vagy harmadik helyen történő jelölést, vagy ha vállalták is, később visszaléptek. E probléma megszüntetése érdekében, kettős vagy többes jelölés esetében célszerű a jelöltek sorrendjét megszüntetni és a szavazásnak olyan módját kialakítani, amely a választópolgárok aktív szavazását, határozott véleménynyilvánítását igényli. Legyen követelmény: több jelölt esetén jelölje meg a választó, hogy kire szavaz, mert ellenkező esetben szavazatát érvénytelennek minősítik. Alapos a feltételezés, hogy ilyen szabályozás esetén növekedni fog azoknak a választókerületeknek a száma, amelyekben egynél több jelölt indul. Figyelmet érdemel az a körülmény, hogy ilyen szabályozás esetén feltehetően valamelyest emelkedni fog az érvénytelen szavazatok száma. A választópolgárok ugyanis hozzászoktak a szavazásnak ahhoz a korábbi módjához, hogy a Hazafias Népfrontra, illetőleg a Népfront jelöltjeire a szavazólap változtatás nélküli bedobásával lehet szavazni. Ezért a választások előkészületei során figyelmet kell fordítani a szavazás új módjának alapos ismertetésére, továbbá a szavazatszedő bizottságok tevékenységére. Ez fontos előfeltétele annak, hogy a választópolgárok legjobb meggyőződésük szerint, érvényesen szavazzanak az általuk minden tekintetben legalkalmasabbnak tartott jelöltre. III. 1. Az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztésére irányuló — hosszabb idő óta folyamatban levő — előkészítő munkálatok keretében fontos helyet foglalt el a tanácsok és szerveik fejlesztésének témaköre. A tanácsok két évtizedes tevékenységének és a jelenlegi helyzetnek az elemzése arra utal, hogy a járási tanácsok szerepe, funkciója jelentősen módosult az utóbbi 4-5 évben, és a várható fejlődés következtében a jövőben is számottevő funkcióváltozással kell számolni. A járási tanácsok, mint képviseleti szervek tevékenységében egyre több a formális vonás, felesleges párhuzamosság tapasztalható egyfelől a járási és a megyei, másfelől a járási és a községi tanácsok feladat- és hatásköre, valamint tevékenysége között. Ebből az értékelésből ered az a következtetés, hogy a jelenlegi helyzet megváltoztatása, a felesleges párhuzamosságok és a formális elemek megszüntetése a tanácsok, mint képviseleti szervek tevékenységében mindenképpen időszerű feladat számunkra. E problémák megoldásának egyik lehetséges módja az lehetne, ha a jövőben a járásokban nem működne tanács és végrehajtó bizottság, s az e szinten . Dr. Kovács Tibor: Új vonások a tanácsok tevékenységében. (Állam és Igazgatás, 1960. évi 6. szám.)