Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
Új külföldi jogi szakkönyvek V. M. LESZNOJ: Szocialiszticseszkaja revoljucija i goszudarsztvenniij apparat. Moszkva, Izdatelsztvo Moszkovszkogo Universziteta, 1968. 301 p. MTA ÁJI 24 775 A marxizmus—leninizmus klasszikusainak a szocialista forradalomra vonatkozó egyik leginkább alapvető tétele, mint ismeretes, a régi államapparátus szétzúzásának s egy új, egy szocialista államapparátus kialakításának szükségességét foglalja magában. A jelen monográfia a klasszikusok, mindenekelőtt Lenin gondolatainak kifejtését s a szocialista forradalmi gyakorlat tényeivel való igényes szembesítését tartalmazza. Ennek megfelelően a könyv első fejezete az Októberi Szocialista Forradalom közegében kutatja az államapparátus kiépítésének problémáját, figyelemmel a forradalomnak a parlamentarizmushoz való elvi viszonyára s a gazdasági és kulturális igazgatás kérdésére egyaránt. A második fejezet a népi demokratikus forradalom körülményei között vizsgálja az új államapparátus létesítésének történelmi gyakorlatát, a harmadik fejezet a témakör specifikus mozzanatait a kubai társadalmi átalakulás viszonyai között tárgyalja, az utolsó két fejezet pedig részben a forradalomnak a joghoz való viszonya, részben pedig a forradalomnak a jelenkori polgári államokhoz való viszonya megközelítésére tesz érdekes kísérletet. N. R. MIRONOV: Ukreplénie zakonnoszti г pravoporjádka v obscsenarodnom goszudarsztve — programmnaja zadácsa partii. Moszkva, Izd. „Juridicseszkaja Literature”, 1969. 239 p. MTA AJI 24 670 A P. Szabajev bevezetésével megjelent munkában az 1964-ben, egy légi katasztrófa során elhunyt szerző, aki élete utolsó két évtizedében részben a területi pártszerveknél, majd az állambiztonsági szerveknél, végül pedig az SZKP Központi Bizottságában igen jelentős párttevékenységet fejtett ki, az állami, a párt- és a társadalmi szervek és szervezetek funkcionálásának egészét szemlélve vizsgálja a szovjet szocialista jogrend megerősítésének kérdését a pártprogramokban foglalt követelményekkel összefüggésben. A tárgyalás menetében a lenini eszmekörből kiindulva, az állambiztonsági munka szerepét is érintve átfogóan, a társadalmasítás követelményeire is figyelemmel elemzi a szocialista törvényesség biztosításának további lehetőségeit, foglalkozik a kényszer s a meggyőződés viszonyával, a kérdéskör profilaktikus oldalával, a bűnözés elleni küzdelemmel, a tudomány s a gyakorlat kapcsolatának fokozásával és a dolgozók jogi nevelésének tökéletesítésével egyaránt, végezetül pedig a pártvezetés súlyának és minőségének további erősítését és fejlesztését érintő aktuális feladatokat vizsgálja. JOVICIC, Miodrag: Odgovornost nosilaca javnih funkcija — Uporednopravna studija. Beograd, 1968. 214 p. (Institut za Uporedno Pravo — Monografije No 33.) MTA ÁJI 24 446 A közfunkciót viselő személyek felelősségének kérdése az államtudományok egyik igen jelentőségteljes problémája, mely a Jugoszláviában folyamatban levő állandó fejlesztési törekvések során különösen aktuális témaként jelenik meg. A belgrádi Összehasonlító Jogi Intézetben készült J. Djordjevic professzor előszavával kiadott feldolgozása az összehasonlító módszer és a szociológiai-politikai elemzés szempontjainak az egyesítéséből fakadó követelményeket érvényesítve tárgyalja a közfunkciók címzettjeit terhelő felelősség kérdéskörének jogi és politikai vetületeit egyaránt. Szerzői önálló fejezetekben tárja fel a politikai, a büntetőjogi, a polgári jogi s a fegyelmi felelősség leginkább lényeges és jellemző vonásait, külön vizsgálva e felelősségi formák összehasonlító fogalmát és jogi tartalmát, valamint az államfő, a miniszterek, a magasrangú közfunkcionáriusok és a parlamenti képviselők személyére vetített következményeit. A különböző felelősségi típusokat érintő jugoszláv megoldás bemutatását külön pont, a javaslatokat is megfogalmazó összefoglalást pedig a záró fejezet tartalmazza.