Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

590 DR. TÖRÖK LAJOS eldöntése után kísérelhető csak meg a központi állami ellenőrzési szervezet államszervezetben elfoglalt helyének, jogállásának elvi tisztázása. aj A szocialista országokban a központi állami ellenőrzési tevékenység és szervezet kialakulása és fejlődése alapvetően az államhatalom legfelsőbb szerve és az államigazgatás legfelsőbb szerve funkcióinak, feladatainak kialakulásával és fejlődésével függ össze. Mind a Szovjetunióban, mind az európai népi demok­ratikus országokban a legfelsőbb államhatalmi és államigazgatási tevékenység és szervezet fokozatos kialakulása menetében — a szervek közötti egyszerű munkamegosztás alapján — az államigazgatás legfelsőbb szerve, a kormány válik az államhatalom legfelsőbb végrehajtó-rendelkező szervévé, az állami, a gazdasági, kulturális élet központi szervezőjévé és közvetlen irányítójává. E folyamatban a kormány tevékenységének megvalósítására az államigazgatás ágazati szervei mellett különböző funkcionális feladatokat ellátó szervek jönnek létre, amelyek elsődlegesen a kormány eredményes és hatékony működését van­nak hivatva alátámasztani. Mindenekelőtt a megnövekedett gazdasági feladatok vitelére alakulnak meg a népgazdaság központi irányítását és tervezését végző főhatóságok, (népgazdasági tanácsok, tervezőbizottságok, stb.) a nyilvántartás és a statisztika feladatainak egységes vitelére a különböző központi statisztikai hivatalok. E körbe esik lényegében a központi állami ellenőrzési tevékenység és szervezet kiépítése is. A kormány funkcióinak, feladatainak szélesedésével fokozatosan bővül e szervezet funkciója. A kezdetben zömében gazdasági jellegű ellenőrzési feladatok helyébe a kormány egész tevékenységét segítő általános jellegű (igazgatási, gazdasági, pénzügyi, törvényességi stb.) ellenőrzési funkció alakul ki. Ez az ellenőrzési funkció — tartalmát tekintve — kettős. Egyrészt az állami, gazdasági, kulturális stb. apparátus működésének állandó és folyamatos figyelemmel kísérése, másrészt az apparátus eredményes működésének megjaví­tására irányuló javaslatok kidolgozása. Ezzel összefüggésben nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a kormány tevékenységét alátámasztó ellenőrzési funkció kialakulásának és szükségszerűsé­gének szervezéselméleti megalapozását az első világháború után virágzásnak indult „générale administration” koncepciójában is­ megtaláljuk.­ Az, hogy az egységes központi állami ellenőrzési tevékenység a kormány eredményes működésének segítésére alakult ki, objektíve meghatározta állam­­szervezetben elfoglalt helyét, jogállását. Emellett a központi állami ellenőrzési szervezet kormány alá rendelését és közvetlen irányítását indokolta az állami szervezetnek a politikai mechanizmusban elfoglalt helye is. A politikai mecha­nizmust, amelynek része az állami mechanizmus is, irányító és ellenőrző marxista-leninista párt legfelsőbb irányító, ellenőrző tevékenysége az állami mechanizmus vonatkozásában elsősorban a kormányon keresztül realizálódott. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezzel összefüggésben azokat az államszervezeti megoldásokat sem, amelyek a Szovjetunióban, illetve az euró­pai népi demokratikus országokban korábban a szocialista forradalom előtti időszakban kialakultak. A cári Oroszországban — mint ismeretes — parlamen­táris állami berendezkedés nem volt. A cár testesítette meg végső soron a tör­vényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalmat. A cárnak közvetlenül alárendelten épültek ki azok az állami szervek, amelyek a törvényhozó (duma), a végrehajtó 3 Vö. Magyary Zoltán: Közigazgatási vezérkar, Budapest, 1938, 21—22. p.

Next