Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
a központi Állami ellenőrzésről (kormány és minisztériumok) és a bírói tevékenységet ellátták. A cár, mint egyedüli szuverén hatalom mellett létrejöttek olyan intézmények is, amelyek e szuverén hatalom teljességének további biztosítékául szolgáltak. E körbe esik a cárnak közvetlenül alárendelt állami ellenőrzési szervezet (Állami Ellenőrzési Hivatal és helyi szervei) létrehozása. E szervezet a költségvetés végrehajtásának ellenőrzési feladatait látta el, ténylegesen azonban inkább a „cár fülének” tekintették. Az 1917. évi februári polgári forradalom, megdöntve a cárizmust, alapjaiban a burzsoá parlamentizmus mintájára igyekezett az államszervezetet kiépíteni. E folyamatban az Állami Ellenőrzési Hivatal is a törvényhozó hatalmat gyakorló Állami Duma alárendeltsége és irányítása alá került, lényegében ugyanazon funkciókat látva el, mint a burzsoá parlamentek mellett szervezett legfőbb állami számvevőszékek. Az Októberi Szocialista Forradalmat követően az államhatalom legfelsőbb szervének funkcióit a Szovjetek Össz-Oroszországi Kongresszusa, az ülésszakok közötti időben pedig annak szűkebb testületét az Össz-Oroszországi Központi Végrehajtó Bizottság (továbbiakban: ÖKVB) látta el. Ennek következtében az átvett Ellenőrzési Hivatal, majd az 1918-ban szervezett Ellenőrzési Kollégium irányítása is az ÖKVB-hoz került. Az ÖKVB és a kormány között kialakult munkamegosztás folyamatában 1918. első felében jön létre az egységes központi állami ellenőrzési funkció s e funkciót megvalósító szervezet a kormány közvetlen irányítása alá kerül, mint a Népbiztosok Tanácsának egyik népbiztossága. Az európai népi demokratikus országokban a népi demokratikus forradalom győzelme előtt az állami mechanizmus — kisebb-nagyobb eltérésekkel ugyan — de lényegében a parlamentizmus elvén épült fel. Ennek megfelelően elsősorban a törvényhozó és a végrehajtó hatalom közötti egyensúly biztosítására a törvényhozó hatalom mellett, annak irányítása és alárendeltsége alatt az állami költségvetés végrehajtása és az állami zárszámadás ellenőrzésére speciális ellenőrzési szervezet, az ún. legfelsőbb állami számvevőszékek működtek. A népi demokratikus forradalom sajátos, a szovjet szocialista forradalomtól eltérő viszonyai között a költségvetés és a zárszámadás ellenőrzésére e szervek továbbra is a törvényhozó hatalom mellett funkcionáltak. Ugyanakkor a kormány funkcióinak alátámasztására, annak alárendelten működve, a gazdálkodási tevékenység ellenőrzésére, speciális ellenőrzési szervek jönnek létre, így pl. Romániában 1947. júniusában Ipari Hivatalokat létesítettek. Ezek feladatát az államosítás alá még nem került tőkés ipari és kereskedelmi vállalatok tevékenysége feletti ellenőrzés képezte. Bulgáriában egyfelől a pénzügyminisztérium ellenőrzési tevékenységét erősítették, másfelől pedig a belső ellenőrzés megvalósítására panaszirodákat szerveztek. Hazánkban, mint ismeretes, a Jóvátételi Hivatal kapott ilyen jellegű feladatokat. Majd kifejezetten a gazdálkodási tevékenység ellenőrzésére 1948-ban az Állami Ellenőrzési Központot hozzák létre, stb. A népi demokratikus országokban, amikor a szocialista forradalom megvalósítása folyamatában az állami mechanizmus felépítésének alapelvévé az államhatalom egysége válik s az államszervezet az állami szervtípusok közötti munkamegosztás alapján épül fel és a kormány lesz az állami, gazdasági, társadalmi élet központi és közvetlen szervezője, e tevékenység alátámasztására .központi általános állami ellenőrzési funkció és szervezet is kiépül a kormány közvetlen irányítása alatt. Ennek egyenes következménye volt azután a legfelsőbb államhatalmi szervek mellett működő speciális szakellenőrzési szervek felszámolása. E folyamat az