Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

592 DR. TÖRÖK LAJOS európai népi demokratikus országok többségében 1947—1952 közötti években megy végbe. Ettől eltérés csak Jugoszláviában található, ahol a szocialista forra­dalom megvalósítása alapjaiban a szovjet fejlődéshez volt hasonló. A legfelsőbb államhatalmi szervezet mellett egyébként a speciális ellenőrzési szerv legtovább Lengyelországban működött (1952). Bármennyire is törekedtek azonban szerve­zeti-működési kérdéseinek szabályozásával funkcióit szélesíteni s a többi szocia­lista országokhoz hasonló általános állami ellenőrzési intézménnyé tenni, tény­legesen mindvégig a szejm-nek a költségvetést, zárszámadást ellenőrző speciális, szakellenőrzési szerve maradt. Az európai szocialista országokban az SZKP XX. kongresszusát követően a szocialista demokratizmus kibontakoztatása — az állami élet demokratizálásának tökéletesítését illetően — elsősorban az államhatalmi szervek, ezen belül is dön­tően az államhatalom legfelsőbb szervei szerepének, jelentőségének tényleges növelése irányában indult el. Ez a folyamat erősítette ugyan a kormányoknak a legfelsőbb képviseleti szervek irányában fennálló felelősségét, azonban alap­vetően nem változtatta meg azok funkcióit az állami élet legfelsőbb vezetésében és irányításában, valamint a kormányzati tevékenységben való közreműködés­ben."* E vonatkozásban csak Jugoszlávia fejlődése tér el. Jugoszláviában a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács a Szövetségi Szkupstina politikai végrehajtó szervévé vált.4­5 Ezen túlmenően nem történt változás a politikai mechanizmus irányítá­sában és vezetésében sem. Vagyis a kommunista és munkáspártok az egyes szocialista országokban az állami mechanizmus feletti politikai irányító-ellen­őrző funkciókat továbbra is elsősorban a kormányon keresztül valósítják meg. Abból, hogy Jugoszlávia kivételével az európai szocialista országokban a leg­felsőbb végrehajtó­ rendelkező szervek funkciója, illetőleg a politikai és az állami mechanizmusban elfoglalt helye nem változott, jelzi egyrészt a központi általá­nos állami ellenőrzési tevékenység létezésének további szükségességét a kormány működésének alátámasztására, másrészt az e tevékenységet ellátó szerveknek közvetlenül a kormány irányítása és alárendeltsége alatti működtetését. E követ­keztetés elvi helyességén nem változtat az a tény, hogy Romániában és Jugosz­láviában e funkciót és az azt ellátó szervezetet megszüntették és helyébe az állami és a társadalmi felügyelőségek differenciált hálózatot építették ki. Aligha vitatható ugyanis, hogy Jugoszlávia és Románia szocialista fejlődésének jelenlegi szakaszán az állami és társadalmi felügyelőségek tevékenysége nem helyettesít egy általános állami ellenőrzési funkciót. E felügyelőségek mindegyike egy-egy szakellenőrzési feladatot lát el, s az tartalmát tekintve általában csak törvényes­ségi. Továbbá: nem a kormány, hanem rendszerint az ágazati igazgatás központi szerveinek irányítása alatt működnek, azok tevékenységét támasztják alá köz- 4 A kormányzati tevékenység tartalmát 1. részletesen Beér—Kovács—Számos: Magyar állam­jog, Egyetemi tankönyv. Bp. 1960 . 326—327. p. 5 Jugoszláviában a szkupstinai — parlamenti — kormányzás rendszerének erősödésével a Szövetségi Végrehajtó Tanács kormányzási funkciói szűkülnek, ideértve a jogalkotást is. Ez a folyamat már az 1953. évi alkotmánytörvényben is kifejezésre jutott. Határozott formát azon­ban az 1963. évi alkotmányban kapott. Az 1967. évi alkotmány­módosítás a Szövetségi Végre­hajtó Tanácsot a szkupstina politikai­ végrehajtó szervévé tette. Ezzel az aktussal a szövetségi szkupstina politikai súlya és hatásköre nagymértékben megnőtt. Ezt követően a Szövetségi Végrehajtó Tanács jogszabályt csak törvényben kapott felhatalmazás alapján konkrét törvény végrehajtására adhat ki és országos hatáskörű, valamint önálló szövetségi szerveket sem léte­síthet. A Szövetségi Végrehajtó Tanács összetétele pedig a korábbi, erőteljesen ,,hivatalnoki” jelleg helyett politikai irányban tolódott el. (Vö.: Toldi Ferenc: A jugoszláv alkotmány­történet áttekintése, Állam- és Jogtudomány, 1967. 1. sz.) — Az 1967. évi 21. sz. törvény a szövetségi igazgatásról, 16. §, Sluzbeni List, 1967. máj. 21.

Next