Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

a központi állami ellenőrzésről vétlenül. Ezért nem mentesek az adott ágazati igazgatási szemlélettől sem. Egyébként az állami és társadalmi felügyelőségek működése azokban a szocia­lista országokban is szükségszerű, ahol a kormánynak alárendelt központi álta­lános hatáskörű állami ellenőrzési szervezet tevékenykedik. b) Más problémák vetődnek fel ezzel öszefüggésben Lengyelországban és Csehszlovákiában, ahol mint említettük, a központi állami ellenőrzési szervezet nem a kormány, hanem az államhatalom legfelsőbb szerve (Szejm, Államtanács, illetőleg Nemzeti Tanácsok és Elnökségeik) közvetlen irányítása alatt működik, annak ellenére, hogy az államhatalom és az államigazgatás legfelsőbb szervei közötti szervezeti-jogi, hatásköri viszonyok lényegesen nem változtak meg, leg­alábbis a jogi szabályozás síkján. Ezzel kapcsolatban elsősorban éppen ezért az a kérdés vár eldöntésre, hogy a központi állami ellenőrzési szervezet funk­ciója valójában általános állami ellenőrzési funkció-e. Kétségtelen, hogy Len­gyelországban a Legfelsőbb Ellenőrzési Kamara funkciója tartalmilag a jogi sza­bályozás alapján általános állami ellenőrzési funkció.­ A Legfelsőbb Ellenőrzési Kamara gyakorlati tevékenységének elemzése ugyanakkor azt mutatja, hogy mégsem helyettesít egy általános hatáskörű ellenőrzési szervezetet, mert a költ­ségvetés, a zárszámadás és a népgazdasági terv végrehajtásának ellenőrzésén túl nem, vagy alig képes egyéb feladatok ellenőrzésére. Ily módon ténylegesen a leg­felsőbb államhatalmi szerv, a szejm költségvetési, pénzügyi ellenőrzési szak­szerve. A Cseh Szocialista Köztársaságban a Cseh Nemzeti Tanács ellenőrző szerve­ként működő Legfőbb Ellenőrzési Hivatal funkcióját tekintve már a jogi szabá­lyozás szerint is a Nemzeti Tanács pénzügyi ellenőrzési szakszerve.­ Lengyelországban, különösen pedig a Cseh és Szlovák Szocialista Köztársa­ságban az általános állami ellenőrzési funkció lényegében szakellenőrzési, pénz­ügyi-költségvetési ellenőrzési tevékenységgé és szervezetté alakult át. E követ­keztetésünknek Lengyelországot illetően csak látszólag mond ellent az a korábbi megállapításunk, hogy a Legfelsőbb Ellenőrzési Kamara tevékenységére a kor­mánynak is befolyása van, tevékenysége a kormány funkcióinak alátámasztó- . A Legfelsőbb Ellenőrzési Kamaráról szóló 1957. évi dec. 13-i törvény 2. § 2. bek. alap­vető feladatát az állami költségvetés és a népgazdasági terv végrehajtásának, valamint a szo­cialista tulajdon védelmének és a pénzügyi fegyelem betartásának ellenőrzésében jelöli meg. Az alkotmány 28/d. § 1. és 2. bekezdése, valamint a Legfelsőbb Ellenőrzési Kamaráról szóló és előbb hivatkozott törvény vonatkozó szakaszai 2. § 1., 2. bek., 3. § 1., 2. bek.) alapján ellen­őrzi az államigazgatás legfelsőbb és helyi szerveinek gazdaság, pénzügyi és igazgatásszervezési tevékenységét, valamint az államigazgatásnak alárendelt vagy azok igazgatása alatt működő hivatalok, vállalatok, intézmények tevékenységét is, mégpedig törvényességi, gazdaságossági, célszerűségi és lelkiismeretesség szempontjából. Emellett szükség esetén ellenőrizheti a szövet­kezetek és szövetkezeti szervek, a társadalmi szervezetek és intézmények, a jogi személyek és a nem államosított vállalatok, valamint a magánszemélyek tevékenységét is abban a kör­ben, amelyet a Legfelsőbb Ellenőrzési Kamaráról szóló törvény 3. § 2. bekezdésének a)—c) pontja meghatároz.­­ Ellenőrzési jogkörébe tartozik a) az állami költségvetési eszközök képzésének és felhasz­nálásának ellenőrzése, b) a költségvetési gazdálkodás eredményeinek és a zárszámadásnak ellenőrzése s ezzel kapcsolatos álláspontjának a Nemzeti Tanáccsal való közlése; c) a Köztár­saság anyagi, pénzügyi és egyéb eszközeivel és azok forrásaival való gazdálkodás ellenőrzése, ideértve a köztársaság adósságait és hitelezési tevékenységét, valamint a célalapok eszközeivel való gazdálkodás ellenőrzését. Ezek mellett a Nemzeti Tanács kívánalmainak megfelelően ellenőrzi azt is, hogyan hajtják végre a Nemzeti Tanács törvényeit és egyéb intézkedéseit, úgyszintén a Szövetségi Gyűlés törvényeit, amennyiben ez utóbbiak végrehajtása a cseh köz­­társasági szervekre tartozik és ellenőrzi ezeknek a társadalom szükségleteivel való összhangját is. Ellenőrzi továbbá a polgárok panaszai, javaslatai intézéséne színvonalát és ezekből következtetéseket von le. A rendelkezések a Legfelsőbb Ellenőrzési Hivatal feladatává teszik azt is, hogy nyilatkozzon a köztársaság államigazgatási szervei által kiadandó olyan általános kötelező jogszabály-tervezetekre, amelyek a költségvetési gazdálkodást, a számvitelt vagy az ellenőrzési tevékenység végzését érintik.

Next