Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

DR. EWA KOZLOWSKA .szinten, mind a kerületi tanácsok szintjén létesítettek helyiséggazdálkodási osztályokat. A megyei jogú városok kommunális és lakásgazdálkodási osztályai­nak akkor hasonló hatásköre volt, mint a megyei tanácsok végrehajtó bizott­ságai hasonló osztályainak, beleértve az illető tanácsi végrehajtó bizottság alá rendelt költségvetési vállalatok és üzemek feletti meghatározott felügyeletet is (az alsóbb szintű tanácsok helyiséggazdálkodási osztályai feletti felügyelet ki­vételével). Ugyanakkor a helyiséggazdálkodási osztályok helyiséggazdálkodási kérdésekkel (helyiség-kiutalásokkal, cserékkel és kiürítésekkel, valamint lakó­­helyiségekben használt lakrészek használatából keletkezett viták eldöntésével) kapcsolatos ügyekben hoztak döntéseket. A járási és a járási jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságainál szintén létesítettek kommunális és lakásgazdálkodási osztályokat a megyei szintűekhez hasonló hatáskörrel. E városokban is lehetett alakítani mind kommunális és lakásgazdálkodási osztályokat, mind helyiséggazdálkodási osztályokat, a­ megyei jogú városok megfelelő szerveihez hasonló beosztással és hatáskörrel. Ugyanakkor a nem járási jogú városokban a városi tanácsok végrehajtó bizottságai kommunális és lakásgazdálkodási referatúrákat alakítottak vagy — amennyiben a városi tanács végrehajtó bizottságának belső szerkezetében osztályok nem voltak — az e területre tartozó kérdésekkel egy iroda foglal­kozott. Az irodát a városi titkár vezette. Lengyelország legkisebb államigazgatási egységeiben, a községekben a kom­munális és lakásgazdálkodási kérdések köre sokkal szűkebb volt és tovább is az maradt. Ezért a kommunális gazdálkodási kérdésekkel mint úgynevezett költségvetési feladatokkal ez esetben a községi iroda foglalkozik, amelyet a községi titkár vezet. Az említett területi államigazgatási szervek a kommunális gazdálkodás területén tevékenységüket a kommunális gazdálkodási feladatok megvalósítá­sával közvetlenül foglalkozó különböző szervezeti egységek segítségével foly­tatták. A januári tanácstörvény hatályba lépése idején ezeknek az egységeknek különböző jogi formájuk volt, így voltak közöttük az állami vállalatokról szóló 1950. évi tvr. alapján létesített területi vállalatok és költségvetési üzemek is. A kommunális vállalatok mint területi állami vállalatok működnek és az illetékes tanács tervéhez, illetve költségvetéséhez kapcsolódnak. Egy ágazatú vagy több ágazatú vállalatokként jelennek meg, ami struktúrájuknak egy- vagy több ágazatiságával áll kapcsolatban. Több ágazatú vállalatok főként a városi kommunális gazdálkodási vállalatok, amelyek hatáskörébe az illető város összes vagy több létesítménye tartozik.11 kisebb városokban, ahol a kommunális létesítmények viszonylag kevésbé kialakítottak, nem célszerű a rendszerint nagyobb számú szellemi dolgozót foglalkoztató vállalatok létesítése. Ilyen esetekben tehát viszonylag korlátozott önállósággal rendelkező költségvetési üzemeket létesítenek, amelyek jogi sze­mélyiséggel nem rendelkeznek és bruttó eredményeik az illető tanács költség­­vetésébe tartoznak.1 12 A tanácsoknak lehetőségük van a hatályos jogszabályok alapján az adott 11 E. Ochendowski: A kommunális gazdálkodás jogi problémái. Poznan, 1963. 23. és köv. old. 12 Lásd: J. Kaleta: A vállalatok és a területi egyesülések pénzellátása. ,,A tanácsok szerepe a népgazdaság irányításában” című munkában. Ossolineum, Varsó, 1968. 195—252. old. és D. Saar: A kommunális gazdálkodás pénzellátása, Varsó, 1963. 24. és köv. old.

Next