Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
DR. EWA KOZLOWSKA .szinten, mind a kerületi tanácsok szintjén létesítettek helyiséggazdálkodási osztályokat. A megyei jogú városok kommunális és lakásgazdálkodási osztályainak akkor hasonló hatásköre volt, mint a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai hasonló osztályainak, beleértve az illető tanácsi végrehajtó bizottság alá rendelt költségvetési vállalatok és üzemek feletti meghatározott felügyeletet is (az alsóbb szintű tanácsok helyiséggazdálkodási osztályai feletti felügyelet kivételével). Ugyanakkor a helyiséggazdálkodási osztályok helyiséggazdálkodási kérdésekkel (helyiség-kiutalásokkal, cserékkel és kiürítésekkel, valamint lakóhelyiségekben használt lakrészek használatából keletkezett viták eldöntésével) kapcsolatos ügyekben hoztak döntéseket. A járási és a járási jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságainál szintén létesítettek kommunális és lakásgazdálkodási osztályokat a megyei szintűekhez hasonló hatáskörrel. E városokban is lehetett alakítani mind kommunális és lakásgazdálkodási osztályokat, mind helyiséggazdálkodási osztályokat, a megyei jogú városok megfelelő szerveihez hasonló beosztással és hatáskörrel. Ugyanakkor a nem járási jogú városokban a városi tanácsok végrehajtó bizottságai kommunális és lakásgazdálkodási referatúrákat alakítottak vagy — amennyiben a városi tanács végrehajtó bizottságának belső szerkezetében osztályok nem voltak — az e területre tartozó kérdésekkel egy iroda foglalkozott. Az irodát a városi titkár vezette. Lengyelország legkisebb államigazgatási egységeiben, a községekben a kommunális és lakásgazdálkodási kérdések köre sokkal szűkebb volt és tovább is az maradt. Ezért a kommunális gazdálkodási kérdésekkel mint úgynevezett költségvetési feladatokkal ez esetben a községi iroda foglalkozik, amelyet a községi titkár vezet. Az említett területi államigazgatási szervek a kommunális gazdálkodás területén tevékenységüket a kommunális gazdálkodási feladatok megvalósításával közvetlenül foglalkozó különböző szervezeti egységek segítségével folytatták. A januári tanácstörvény hatályba lépése idején ezeknek az egységeknek különböző jogi formájuk volt, így voltak közöttük az állami vállalatokról szóló 1950. évi tvr. alapján létesített területi vállalatok és költségvetési üzemek is. A kommunális vállalatok mint területi állami vállalatok működnek és az illetékes tanács tervéhez, illetve költségvetéséhez kapcsolódnak. Egy ágazatú vagy több ágazatú vállalatokként jelennek meg, ami struktúrájuknak egy- vagy több ágazatiságával áll kapcsolatban. Több ágazatú vállalatok főként a városi kommunális gazdálkodási vállalatok, amelyek hatáskörébe az illető város összes vagy több létesítménye tartozik.11 kisebb városokban, ahol a kommunális létesítmények viszonylag kevésbé kialakítottak, nem célszerű a rendszerint nagyobb számú szellemi dolgozót foglalkoztató vállalatok létesítése. Ilyen esetekben tehát viszonylag korlátozott önállósággal rendelkező költségvetési üzemeket létesítenek, amelyek jogi személyiséggel nem rendelkeznek és bruttó eredményeik az illető tanács költségvetésébe tartoznak.1 12 A tanácsoknak lehetőségük van a hatályos jogszabályok alapján az adott 11 E. Ochendowski: A kommunális gazdálkodás jogi problémái. Poznan, 1963. 23. és köv. old. 12 Lásd: J. Kaleta: A vállalatok és a területi egyesülések pénzellátása. ,,A tanácsok szerepe a népgazdaság irányításában” című munkában. Ossolineum, Varsó, 1968. 195—252. old. és D. Saar: A kommunális gazdálkodás pénzellátása, Varsó, 1963. 24. és köv. old.