Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

A KOMMUNÁLIS GAZDÁLKODÁS LENGYELORSZÁGBAN körülményekhez viszonyítva legmegfelelőbb és legcélszerűbb kommunális gaz­dálkodási szervezeti formát választani. Ezért a gyakorlatban ezek az egységek nagy változatosságot mutatnak. Egy városban vagy járásban a kommunális gazdálkodás területén rendszerint egynél több szervezeti egység létesül. Szük­ség esetén megyei hatósugarú vállalatok alakíthatók, amennyiben a feladatok, amelyeket ezeknek teljesíteniük kell, meghaladják egyes alacsonyabb szintű területi egységek hatósugarát. Számos példájával találkozunk ennek Katowice megyében, ahol a hatalmas nagyvárosi-ipari tömörülés egy sor városban és településen egyidejűleg egységes gazdasági-igazgatási tevékenységet követel meg. Katowice megyében ilyen vállalatok többek között a megyei közlekedési vállalat, a megyei víz- és csatorna vállalat. A kommunális és lakásgazdálkodási vállalatok a területi ipari vállalatok­hoz hasonló, az állami ipari vállalatok jogainak kiterjesztéséről szóló 1956. november 10-i 704. számú minisztertanácsi határozatban 13­14 és az állami válla­latokról szóló 1950. évi törvényerejű rendeletet módosító 1960. évi törvényben biztosított önállósággal rendelkeznek. 1960-ban a kommunális gazdálkodás szervezete vonatkozásában az addigi szervezeti formáról arra a szervezeti formára tértek át, amely szerint egyesü­léseket az illetékes miniszter jóváhagyásával a megyei tanács végrehajtó bizott­ságának határozatával lehet létesíteni. Ez bizonyos fokig visszatérést jelentett az 1958-ban felszámolt kommunális gazdálkodási igazgatóságokhoz, ami stabil szervezeti koncepció hiányában a jobb szervezeti formák szakadatlan keresését mutatta. Akkor azonban egyesüléseket nem hoztak létre, mivel ezt a megfelelő végre­hajtási utasítások hiánya akadályozta. A Minisztertanács csak 1960-ban hozott határozatot különböző szervezeti formák alkalmazásának alapelveiről a kom­munális és lakásgazdálkodás megjavítása céljából.1­* Az új szervezeti alapelvek lényeges változást jelentettek a kommunális gazdálkodási tevékenység szervezetének és jogi formáinak eddigi rendszerében. Ezzel ugyanis új igazgatási rendszer jött létre, amely ezen a területen bizonyos fokig az ipari igazgatás példáját követte. Ennek az új kommunális gazdálkodási szervezeti rendszernek a bevezetését a tanácsi végrehajtó bizottság — mint a már kiépített igazgatási és irányítási rendszerben egy újabb szervnek a létrehozását — általában bizonyos tartóz­kodással fogadták. A kommunális és lakásgazdálkodási osztályok általában nem szívesen vették, hogy eddigi hatáskörük oroszlánrészét a megyei egyesülések­nek kell átadni. Az osztályoknál elégedetlenséget keltett az is, hogy az egyesü­lések dolgozói számára előnyösebb bértételeket állapítottak meg és ezeket az egyesüléseket közvetlenül a megyei tanácsi végrehajtó bizottságoknak és nem az osztályoknak rendelték alá. Mindezeknek ellenére a megyei tanács végrehajtó bizottságok 1962. és 1963. években létrehozták a kommunális és lakásgazdálkodási egyesüléseket, s ezzel kapcsolatban a kommunális és lakásgazdálkodási osztály, valamint a megyei 13 E jogok a kommunális gazdálkodási miniszter 1957. január 5-i rendelete értelmében ki­terjedtek a kommunális gazdálkodási vállalatokra is. (Mon. Pol. 1. sz. 5. t.) 14 A kommunális és lakásgazdálkodási szervezetek jogairól szóló 1962. július 26-i 233. sz. minisztertanácsi határozat. (Mon. Pol. 63. sz. 299. t.)

Next