Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
A VÁLASZTÓJOGI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA ELÉ — szélesebb körű lehetőség biztosítása egy-egy választókerületben több jelölt indulására, — a választási rendszer jobb összehangolása az egyéni választókerületi választás igényeivel, — a községi, a városi és a fővárosi kerületi tanácsok szerepének növelése azáltal, hogy a jövőben jogot kapnak a megyei, illetve fővárosi tanács tagjainak megválasztására. A választási rendszer továbbfejlesztése lehetőségeinek vizsgálatánál — az államéletegyéb területeihez hasonlóan — egyik alapvető politikai célként merül fel a szocialista demokrácia további szélesítése. A választási rendszer, annak jogi szabályozása a legközvetlenebbül kapcsolódik a hatalom gyakorlásának demokratikus módszereihez. Nemcsak a szocialista országokban, hanem szinte mindenütt a világon a választási rendszert, a választásra vonatkozó szabályokat és a választások lebonyolítását a hatalomgyakorlás demokratizmusának fokmérőjeként tekintik. Sőt nem egyszer olyan vélemény is hallható, mintha a választási rendszer azonos, vagy legalábbis közel azonos lenne a demokráciával. Álláspontunk szerint ez az utóbbi nézet elfogadhatatlan, a szocialista demokrácia hibás leegyszerűsítését jelenti. A szocialista demokrácia egész társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és állami életünket áthatja, s ily módon annak feltétlenül része — vitathatatlanul fontos részterülete — a képviseleti szervek választása és azok tevékenysége is. Ugyanakkor indokolt hangsúlyozni, hogy a képviseleti szervek létrehozásának módja igen jelentős területe a hatalom gyakorlásának, az állami szervezet működése feletti legszélesebb körű társadalmi ellenőrzésnek. A demokratikus választójog kivívása hosszú időn át egyik fő célkitűzése volt a nemzetközi munkásmozgalom politikai harcainak, s hazánkban is egy évszázadon keresztül központi kérdése volt a munkásosztály politikai küzdelmeinek. Nem véletlen, hogy a hazánk felszabadulását követően kialakult demokratikus állam első intézkedései között találjuk a demokratikus — az általános, egyenlő, közvetlen választás és a titkos szavazás alapelvén nyugvó — választási rendszer megteremtését. Napjainkban a szocializmus építése során kialakult új társadalmi és politikai viszonyok további, új igényekkel lépnek fel képviseleti szerveinkkel és azok választásának rendjével szemben is. Az eddigi előkészítő munka során kialakult javaslatok több irányú, politikailag jelentős változtatásokra irányulnak. A javaslatok első csoportjába azok sorolhatók, amelyek a képviselők és tanácstagok jelöléséhez és a szavazáshoz kapcsolódnak. Ezek körébe tartozik a jelölési rendszer átalakítása, a többes jelölés lehetőségének és gyakorlati alkalmazásának kiszélesítése, valamint az a követelmény, hogy minden jelölt egyenlő feltételekkel indulhasson a választásokon. A második csoportba tartozó javaslatok egész képviseleti rendszerünk struktúráját érintik, s ezért túlmutatnak a választási rendszer keretein, a képviseleti szervek létrehozásának módján. Ilyen jellegű az a javaslat, amely a járási képviseleti szerv megszüntetését, továbbá, amely a megyei és a fővárosi tanácstagok közvetett választását célozza.