Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

A VÁLASZTÓJOGI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA ELÉ — szélesebb körű lehetőség biztosítása egy-egy választókerületben több jelölt indulására, — a választási rendszer jobb összehangolása az egyéni választókerületi választás igényeivel,­­ — a községi, a városi és a fővárosi kerületi tanácsok szerepének növelése azáltal, hogy a jövőben jogot kapnak a megyei, illetve fővárosi tanács tagjai­nak megválasztására. A választási rendszer továbbfejlesztése lehetőségeinek vizsgálatánál — az államélet­­egyéb területeihez hasonlóan — egyik alapvető politikai célként me­rül fel a szocialista demokrácia további szélesítése. A választási rendszer, annak jogi szabályozása a legközvetlenebbül kapcsolódik a hatalom gyakorlásának demokratikus módszereihez. Nemcsak a szocialista országokban, hanem szinte mindenütt a világon a választási rendszert, a választásra vonatkozó szabályokat és a választások lebonyolítását a hatalomgyakorlás demokratizmusának fok­mérőjeként tekintik. Sőt nem egyszer olyan vélemény is hallható, mintha a vá­lasztási rendszer azonos, vagy legalábbis közel azonos lenne a demokráciával. Álláspontunk szerint ez az utóbbi nézet elfogadhatatlan, a szocialista de­mokrácia hibás leegyszerűsítését jelenti. A szocialista demokrácia egész tár­sadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és állami életünket áthatja, s ily módon annak feltétlenül része — vitathatatlanul fontos részterülete — a képviseleti szervek választása és azok tevékenysége is. Ugyanakkor indokolt hangsúlyozni, hogy a képviseleti szervek létrehozásának módja igen jelentős területe a hata­lom gyakorlásának, az állami szervezet működése feletti legszélesebb körű társadalmi ellenőrzésnek. A demokratikus választójog kivívása hosszú időn át egyik fő célkitűzése volt a nemzetközi munkásmozgalom politikai harcainak, s hazánkban is egy évszázadon keresztül központi kérdése volt a munkásosztály politikai küzdel­meinek. Nem véletlen, hogy a hazánk felszabadulását követően kialakult demokratikus állam első intézkedései között találjuk a demokratikus — az álta­lános, egyenlő, közvetlen választás és a titkos szavazás alapelvén nyugvó — választási rendszer megteremtését. Napjainkban a szocializmus építése során kialakult új társadalmi és poli­tikai viszonyok további, új igényekkel lépnek fel képviseleti szerveinkkel és azok választásának rendjével szemben is. Az eddigi előkészítő munka során kialakult javaslatok több irányú, poli­tikailag jelentős változtatásokra irányulnak. A javaslatok első csoportjába azok sorolhatók, amelyek a képviselők és tanácstagok jelöléséhez és a szavazáshoz kapcsolódnak. Ezek körébe tartozik a jelölési rendszer átalakítása, a többes jelölés lehetőségének és gyakorlati alkalmazásának kiszélesítése, valamint az a követelmény, hogy minden jelölt egyenlő feltételekkel indulhasson a válasz­tásokon. A második csoportba tartozó javaslatok egész képviseleti rendszerünk struk­túráját érintik, s ezért túlmutatnak a választási rendszer keretein, a képviseleti szervek létrehozásának módján. Ilyen jellegű az a javaslat, amely a járási kép­viseleti szerv megszüntetését, továbbá, amely a megyei és a fővárosi tanács­tagok közvetett választását célozza.

Next