Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

A TANÁCSOK GAZDÁLKODÁSI önállóságának tapasztalatai mértéke lényegesen csökkent. Az Országgyűlés a tanácsok számára csak az átengedett bevételek körét és részesedés mértékét, az állami támogatás össze­gét és néhány kötelező mutatót állapít meg. A tanácsok érdekeltek a bevételek emelésében. Ezzel a tanácsok az elmúlt években a lehetőséghez képest éltek is. Megyénkben a tanácsok az 1970. évi költségvetés összeállítása során a középtávú tervben megállapított bevételekhez képest 24 millió forinttal emelték a bevételeket. Ebből lényegében biztosítani lehetett az árak változásának fedezetét, az intézmények működését, sőt a kór­házi ellátásnál kisebb mértékű minőségi javítást is előirányozhattak. A tanácsok érdekeltségét, gazdasági önállóságát azonban nem kis mérték­ben csökkentette jó néhány központi intézkedés. Pl. a Pénzügyminisztérium több ízben kezdeményezte a tanácsi szabályozó bevételek módosítását, és a vállalati nyereségek egy része elvonásra került. Az 1969. január 1-én hatályba lépett központi intézkedések jelentős mértékben csökkentették a tanácsi vál­lalatoknál is az állami támogatást (pl. a vendéglátóiparban, a víz- és csatornamű vállalatoknál stb.). Ez természetesen csökkentette a vállalatok nyereségét és a vállalati adóbefizetések összegét is. A belépő építés-szerelési adó a kieséseket korántsem fedezte. Hajdú-Bihar megyében emiatt 1969. évben 7 millió forint kiesés keletkezett, amivel költségvetésünk állami támogatását nem módosítot­ták. Az elmúlt években az egyes minisztériumok különféle intézkedésekkel fejlesztéseket írtak elő, amelyeknek fedezetét pótlólag nem biztosították, és az állami támogatás összege sem került módosításra. A tanácsok érdekeltségét és lehetőségeit tovább csökkentette, hogy a jobb munkával elért többletbevételeket felemésztették az áremelkedések, vagyis az elért többleteket elsősorban az eddigi szint tartására, az intézmények zavar­talan, normális működésének biztosítására kellett fordítani. A bevételi elő­irányzatok túlteljesítésénél a tanácsok érdekeltsége akkor érvényesülne kellően, ha abból elsősorban a helyi fejlesztéseket fedezhetnénk és az ellátás minőségi színvonalát javíthatnák, amit hosszabb időn át elodázni nem lehet. Érdemes megvizsgálni, hogy milyen mértékben segítette elő a költségvetés tervezésének új rendszere az egyes megyék, azonos szintű tanácsok közötti el­látásbeli különbségek csökkentését. Ebben a vonatkozásban a gazdaságirányítási reformtól sokat vártunk, mivel közismert, hogy megyénk egészségügyi és kul­turális vonatkozásban az utolsók között szerepel. Néhány 1967. évi adatot ennek szemléltetésére: (az *-al jelzett adatokban klinikák is szerepelnek.) Országi Megyei átlag 10 000 lakosra jutó kórházi ágy (db) 52,0 51,2* 1 000 lakosra jutó szakorvosi órák száma 2,7 9 9* Egy osztályteremre jutó tanulócsoport 1,35 1,54 Az óvodai elhelyezés lehetőségének aránya az óvodáskorú gyermekek számához % 52,1 39,9 621

Next