Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
A TANÁCSOK GAZDÁLKODÁSI önállóságának tapasztalatai mértéke lényegesen csökkent. Az Országgyűlés a tanácsok számára csak az átengedett bevételek körét és részesedés mértékét, az állami támogatás összegét és néhány kötelező mutatót állapít meg. A tanácsok érdekeltek a bevételek emelésében. Ezzel a tanácsok az elmúlt években a lehetőséghez képest éltek is. Megyénkben a tanácsok az 1970. évi költségvetés összeállítása során a középtávú tervben megállapított bevételekhez képest 24 millió forinttal emelték a bevételeket. Ebből lényegében biztosítani lehetett az árak változásának fedezetét, az intézmények működését, sőt a kórházi ellátásnál kisebb mértékű minőségi javítást is előirányozhattak. A tanácsok érdekeltségét, gazdasági önállóságát azonban nem kis mértékben csökkentette jó néhány központi intézkedés. Pl. a Pénzügyminisztérium több ízben kezdeményezte a tanácsi szabályozó bevételek módosítását, és a vállalati nyereségek egy része elvonásra került. Az 1969. január 1-én hatályba lépett központi intézkedések jelentős mértékben csökkentették a tanácsi vállalatoknál is az állami támogatást (pl. a vendéglátóiparban, a víz- és csatornamű vállalatoknál stb.). Ez természetesen csökkentette a vállalatok nyereségét és a vállalati adóbefizetések összegét is. A belépő építés-szerelési adó a kieséseket korántsem fedezte. Hajdú-Bihar megyében emiatt 1969. évben 7 millió forint kiesés keletkezett, amivel költségvetésünk állami támogatását nem módosították. Az elmúlt években az egyes minisztériumok különféle intézkedésekkel fejlesztéseket írtak elő, amelyeknek fedezetét pótlólag nem biztosították, és az állami támogatás összege sem került módosításra. A tanácsok érdekeltségét és lehetőségeit tovább csökkentette, hogy a jobb munkával elért többletbevételeket felemésztették az áremelkedések, vagyis az elért többleteket elsősorban az eddigi szint tartására, az intézmények zavartalan, normális működésének biztosítására kellett fordítani. A bevételi előirányzatok túlteljesítésénél a tanácsok érdekeltsége akkor érvényesülne kellően, ha abból elsősorban a helyi fejlesztéseket fedezhetnénk és az ellátás minőségi színvonalát javíthatnák, amit hosszabb időn át elodázni nem lehet. Érdemes megvizsgálni, hogy milyen mértékben segítette elő a költségvetés tervezésének új rendszere az egyes megyék, azonos szintű tanácsok közötti ellátásbeli különbségek csökkentését. Ebben a vonatkozásban a gazdaságirányítási reformtól sokat vártunk, mivel közismert, hogy megyénk egészségügyi és kulturális vonatkozásban az utolsók között szerepel. Néhány 1967. évi adatot ennek szemléltetésére: (az *-al jelzett adatokban klinikák is szerepelnek.) Országi Megyei átlag 10 000 lakosra jutó kórházi ágy (db) 52,0 51,2* 1 000 lakosra jutó szakorvosi órák száma 2,7 9 9* Egy osztályteremre jutó tanulócsoport 1,35 1,54 Az óvodai elhelyezés lehetőségének aránya az óvodáskorú gyermekek számához % 52,1 39,9 621