Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

BANYAINÉ DR. birkas maria A nevelőszülő jelölt személyi, szociális, erkölcsi és egészségügyi körülményeit a gyermekvédelmi felügyelő — az illetékes gyámhatósággal együtt — vizsgálja meg, különös tekintettel a család légkörére, egészségi állapotára, anyagi helyze­tére és a gyermek iskoláztatásának lehetőségeire. Sokat tettünk már annak érde­kében, hogy messzemenő pedagógiai tapintattal, mégis körültekintően járjunk el a nevelőszülők kiválasztásában. A nevelőszülők körülményeinek megvizsgá­lása után kerül sor a gyermek és a nevelőszülő megismerkedésére. Csak ha köl­csönös a vonzalom, követi ezt a gyermek patronálása, majd kihelyezése. A gyer­mek- és ifjúságvédő intézet a nevelőszülővel a gyermek tartására, nevelésére és gondozására megállapodást köt. E megállapodás részletesen tartalmazza a nevelőszülő jogait és kötelességeit. Bármilyen körültekintően igyekszünk eljárni, mindig fenyeget a pillanatnyi szituáció érzelmi légköréből fakadó szubjektív megítélés. Ennek megelőzését szolgálja a gyermek korábbi élettörténetének áttekintése, feltárása. Ezt kiegé­szíti a gyermek psychológiai vizsgálata. Ez a vizsgálat feltárja a gyermek sze­mélyiségét és meghatározza a további feladatokat, azokat amelyeket a gyermek nevelése, taníttatása során érvényesíteni kell. A nevelőszülők személyiségének­­megismerése még" nem alapszik ilyen vizsgálatokon, bár kívánatos lenne. Fedd­hetetlen előélet, megfelelő egészség, a kifogástalan környezet még nem nyújt elég biztosítékot arra, hogy a gyermek és a nevelőszülő egymásra talált. A fővárosban — lehetőség szerint­­— minden kihelyezést patronálás előz meg. Ezen a módon a nevelőszülők fokozatosan szoktatják magukhoz a gyer­meket. Előbb a gyermek- és ifjúságvédő intézetben találkoznak vele, majd családjukban látják vendégül. Hosszabb-rövidebb idő eltelte után, tartós érzelmi kapcsolat kialakulása esetén valósul csak meg a kihelyezés. A gyermek be­építése a családba komplex családgondozási feladatot jelent. Megoldásában közreműködnek az említetteken kívül az orvosok, az iskolák pedagógusai, a nevelési tanácsadók és a gyermek- és ifjúságvédő intézetek pszichológusai.­ Problémát okoz még a kihelyezett gyermekek utógondozása és therápiája. Ennek megoldása az intézet pszichológiai csoportjának megerősítésével ér­hető el. 3. Az állami gondozott gyermekek jelentős száma él nevelőszülőknél. Az utolsó 10 évet alapul véve, a budapesti nevelőszülőkhöz kihelyezett gyermekek száma kilencszeresére nőtt. A kihelyezettek közül normál gyermekek 75%, szellemileg fogyatékos 24,3%, képezhetetlen 0,7%. A kihelyezettek kor szerinti megoszlása 3 év alatti 0,5%, 3—гб éves 21%, 6—14 éves 35,1% 14—18 éves 41,3%. Figyelemre méltóan növekszik az iskoláskorú és a 14 éven felüli kihelyezettek száma. Ez arra mutat, hogy a nevelőszülők a pubertás korban jelentkező nevelési nehézségeket is vállalják és csak kevesen adják vissza a gyermeket bizonyos életkor elérése után. A gyermekek több mint 50%-a nevelkedik 3 évnél régebben ugyanannál a nevelőszülőnél. 10 éven felül van azonos nevelőszülőnél 2,5%, 6—10 év között 12,2%, 3—6 között 39,7%. 2 A Fővárosi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet önálló csoportja a Felvételi és Elhelyezési Csoport. Munkatársai pszichológusok, akik az elhelyezés alapjául szolgáló személyiségvizsgá­latot, orvosok, akik az egészségügyi vizsgálatot végzik: 1 csoportvezető pszichológus, 6 pszicho­lógus és 3 orvos.

Next