Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

A VÁLASZTÓJOGI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA ELÉ majd a jelöltek személyének kiválasztásában. Ez a lehetőség természetesen valamennyi választópolgár számára biztosítva lesz. A helyi (községi, városi és fővárosi kerületi) tanácsok tagjainak jelölésénél elegendő választókerületenként egy-egy jelölőgyűlést szervezni. A jelölőgyűlés döntési jogát oly módon célszerű szabályozni, hogy amennyiben az ajánlott személy a jelenlevők egyharmadának szavazatát elnyeri, tanácstag-jelöltnek tekintendő, s ezért a nevét — amennyiben törvényes kizáró ok nem forog fenn vele szemben — fel kell venni a szavazólapra. Az országgyűlési képviselők jelölésénél indokolt választókerületenként két vagy több jelölőgyűlést szervezni, hogy azokon minél nagyobb számú választó­­polgár részt vehessen. A döntési jogot ilyenkor is a tanácstagok jelölésénél emlí­tett módon kellene szabályozni. Ennek megfelelően, ha a képviselőjelölt a két vagy több jelölőgyűlésen megjelent választók összesített szavazatának egyhar­­madát megkapja, nevét a szavazólapra fel kell venni, feltéve, hogy személyével kapcsolatban nem forog fenn törvényes kizáró ok. Az érvényes jelölésnek emellett képviselők és tanácstagok esetében is egy­aránt feltétele, hogy a jelölt a Hazafias Népfront programját, valamint a jelölést elfogadja. A jelölőgyűlések pozitív döntéséhez a javasolt egyharmados arány helyett természetesen más arány megállapítása is elképzelhető. Az egyharmadosnál nagyobb — esetleg ötven százalékos vagy kétharmados — arány azonban túl magasnak tűnik,ahhoz, hogy szélesebb körben reálisan több jelölt indítására is sor kerüljön. A jelölőgyűlésen részt vevő választópolgárok ugyanis — fel­tehetően — rendszerint egy javaslatot támogatnak, és ezért magasabb arány mellett az esetek többségében csak egy személy kapná meg a szükséges számú szavazatot. Az egyharmados arány alkalmasnak látszik arra, hogy szélesebb körben több jelöltet is lehessen indítani, ugyanakkor arra is ésszerű biztosí­tékot teremt, hogy csak valóban arra érdemes, a választók számottevő része által támogatott jelöltek neve kerüljön a szavazólapra. A jelölésnek ez a rendje továbbra is biztosítja a párt vezető szerepének érvényesülését. A párt szervei és szervezetei politikai eszközökkel a válasz­tási eljárás egész folyamatában, annak bármely szakaszában harcolhatnak az alkalmasnak tartott jelöltek mellett, vagy állást foglalhatnak az alkalmatlan­nak ítélt jelölt megválasztása ellen. A párt állásfoglalásával, a dolgozókra gya­korolt politikai befolyásával meg tudja akadályozni a politikai, erkölcsi vagy egyéb szempontból nem megfelelő személyek jelölését, megválasztását. Minden­esetre az új körülmények között a pártszervek részéről a jövőben még inkább megalapozott, körültekintő állásfoglalásra, a dolgozók véleményének alapos ismeretére és tudatos formálására, az eddiginél is jobb politikai munkára lesz szükség. 2. Választási rendszerünk demokratizmusát tovább növeli, ha szélesebb körben válik lehetségessé két vagy több jelölt indítása egy-egy választókerü­letben. Közismert, hogy jelenlegi választójogi törvényünk is lehetőséget biztosí­tott a kettős vagy többes jelölésre. Ennek ellenére az 1967. évi választások során viszonylag kevés, mindössze 752 választókerületben került sor egynél több jelölt indítására. Ez a képviselői és tanácstagi választókerületek együttes szá­

Next