Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

BANYAINÉ DR. birkas maria igénylő állami gondozottól. A problematikusabb gyermeket nem veszi fel, vagy eltanácsolja a normál iskola, de nem veszi át a gyógypedagógiai iskola sem, mert ezt az áttelepítési vizsgálat nem indokolja. Nem ritka az iskoláról iskolára vándorlás, vagy az, hogy a gyermek visszaadására igyekeznek rávenni a nevelő­szülőt. Több azonban a jó tapasztalat, az eredmény, olyan esetek, melyekben megkülönböztetett szeretettel, pedagógiai tapintattal, a gyermekideggondozó, a nevelési tanácsadó véleményének figyelembevételével nevelik gyermekeinket. Ellátják őket megbízással, úttörő tisztségekkel, bevonják a gyermekközösségbe, ezzel visszaadják, vagy növelik önbizalmukat, fejlesztik képességeiket, jó tulaj­donságaikat, egész személyiségüket. Az a tény, hogy országosan sok a képesítés nélküli gyermekvédelmi fel­ügyelő (64%), szintén pedagógiai hiányosságként fogható fel. A nevelés sok­tényezős jellege különösen kidomborodik ebben a sajátos szituációban. A család­­gondozás során elvárjuk a gyermekvédelmi felügyelőtől, hogy ismerje fel azo­kat a jelenségeket, amelyek pszichológiai beavatkozást igényelnek, eredmé­nyesen foglalkozzék normál és gyógypedagógiát igénylő gyermekeinkkel egy­aránt, szüksége van bizonyos fokú jogi jártasságra is. A pedagógiai oklevéllel rendelkezők sem kaptak felsőfokú tanulmányaik során speciális gyermek­­védelmi képzést. A gyakorlat tette őket mesterré. Nincs tankönyvük, módszer­tani segédkönyvük, szervezett speciális továbbképzésük. A szakmai színvonal emelését a gyakorlat sürgeti, de az is, hogy a nevelőszülők pedagógiai kultú­rájának bővítésében is segítséget kell nyújtani."­ Sokszor gátolja a gyermek egyenletes fejlődését a vér szerinti szülők zak­latása. Felelőtlen magatartásukkal, esetleg italos állapotban riadalmat okoznak a nevelőszülő családjában. Ígérgetésükkel megzavarják a gyermek életét. Nem ritka, hogy csak akkor jelennek meg, ha gyermekük 10—14 éves korú, illetve keresőképes lesz. Nem egy gyermek hagyta abba tanulmányait és ment el segédmunkásnak szülői szóra. A vér szerinti szülők gyermekükért folytatott harcának sok esetben nem szeretet, hanem a szülő önző anyagi érdeke a mozgatója. A kihelyezett gyer­mekek után járó gondozási díj összege gyermekenként 3—400 Ft. Speciális esetekben, valamivel több a gondozási díj összege, de ez sem biztosítja a lét­minimumot. A 2016/1969. Korm. sz. határozat 1971. január 1-től átlag 150 Ft-tal emelte fel a nevelőszülőknek fizethető gondozási díjat a fiatal, gyermekszerető és megfelelő nevelőszülők megnyerésének elősegítésére és abból a meggondo­lásból, hogy jobban fedezze a gondozási díj a gyermekkel kapcsolatos kiadásokat. A nevelőszülők számának növelése és a fiatalabb nők megnyerése elé gátat állít az a körülmény is, hogy a budapesti munkaképes korú nők többsége, 80—90%-uk munkaviszonyban áll. A munkaviszonyban álló nők a második műszak, a háztartás-ellátás közismert nehézségei miatt nehezen, vagy egyál­talán nem vállalják állami gondozott gyermek nevelését. Azok a nők, akik szívesen ellátnák és vállalnák a saját gyermekeik nevelése mellett állami gon­dozott gyermek nevelését, nem léphetnek ki a munkából e tevékenység ellátása érdekében, mert jelenleg e munkának nincs sem anyagi elismerése, sem pedig 3 . A fővárosban a nevelőszülők pedagógiai alkalmasságát elősegítő szándékkal rendszeresen tartunk ankétokat a körzeti gyermekorvos, a pedagógusok, a nevelési tanácsadók munka­társainak bevonásával.

Next