Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

NEVELŐSZÜLŐI HÁLÓZAT A FŐVÁROSBAN jogi és szociális biztosítéka. A dolgozó nők nyugdíjjogosultsága elvész, ha tar­tósan otthon maradnak. Gondozottjaink ruhaellátására gyermekenként és évenként átlag 1200 Ft áll rendelkezésünkre. Ez az összeg is kevés. Bizonyítja ezt, hogy alapvető egészségügyi követelményeket nem tudunk kielégíteni, pl. ágyneműt, törül­közőt, tisztálkodási szereket, sportszereket nem adhatunk. A nevelőszülő a gon­dozott felruházásában is sajátjából pózol. Az anyagi megkülönböztetés pedagó­giai problémákat is felvet, mint pl. film-, színházlátogatásból, iskolai kirán­dulásról, gyógyüdülésből való kimaradást. Megoldatlan a középiskolások menza­­költségének térítése, összegszerűségben is kevés az államtól kapott anyagi juttatás, de a jutta­tás rendszerében ellentmondások fedezhetők fel. Az enuresis nocturnaban szen­vedő gyermek gondozási díja 450 Ft. Ha a nevelőszülő e psychés károsodást, mely gyakran még iskolás korban is jelentkezik, csökkenti vagy megszünteti, akkor a gondozási díj 300 Ft-ra csökken. Ez méltánytalan, a nevelés ellenében ható tényező, mert a gyermekről jól gondoskodó, megfelelő érzelmi kötő­dést kialakító nevelőszülőt érzékenyen érinti. Rendezetlen az állami gondozott gyermekek gyógyszer-, illetve gyógyá­szati segédeszközzel való ellátása: a közgyógyellátásra juttatható ellátás köre ugyanis szűkebb, mint az egyéb SZTK-juttatásé. Hallókészülék, speciális szem­üveg megvásárlása a nevelőszülőt terheli. A Heines Medin betegség után a járógépes gyermek évente 1 járógépet, illetve cipőt kap. A gyakorlatban a gyermek zavartalan közlekedése nem oldható meg váltójárógép és cipő nélkül. A javíttatás, pótcipő, esetleg pót­járógép beszerzése is a nevelőszülőre hárul. Ez nem csekély összeg. Óvodásnak nem utalható ki tanszerre pénz, pedig az óvodai foglalkozásokhoz mintegy 100 Ft értékben szereztetnek be a szülőkkel különféle anyagot. 5. A nevelőszülői hálózat bővítése, színvonalának emelése érdekében, saját erőből sokat tettünk. Törekedtünk módszereink megjavítására, a kihelyezések megalapozására, a továbbképzés megszervezésére. Feladataink megoldása során fokozottan támaszkodtunk az állami és társadalmi szervek segítségére. A gyermekek személyiségfejlődésének elősegítésére a környezettanulmá­nyozás elkészítéséhez pedagógiai megfigyelési szempontokat dolgoztunk ki. A fejlődés rögzítésére — kísérleti jelleggel — jellemzési adatgyűjtő lapot vezet­tünk be. Mindezt azért, mert a nevelőszülői hálózat eredményes munkájához nemcsak a pedagógiai és anyagi eszközöket kell fejlesztenünk, hanem a hálózat egész struktúráját át kell alakítanunk. Olyan fizikailag és szellemileg kifogás­talan emberekre kell bízni ezeket a gyermekeket, akik képesek megoldani a velük járó feadatokat és problémákat. Ezért kellene a nevelőszülői munkát valamilyen formában munkaviszonnyá alakítani. Múlhatatlanul szükséges lenne a leendő gyermekvédelmi felügyelők spe­ciális felkészítése, a nevelőszülők pedagógiai kultúrájának emelése szervezett tanfolyam keretében. A 2016/1969. sz. Korm. sz. határozat értelmében több pszichológus bevonása szükséges a nevelőszülőkhöz való elhelyezés munkájába is. Ezen kívül még szélesebb körű társadalmi bázis, támogató közvélemény megteremtése biztosítaná a nevelőszülői hálózat egészséges fejlődését.

Next