Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

FÓRUM Reformtörekvések a szocialista egyetem kialakításáért (1945­-1970) Egyetemeink utóbbi negyedszázados története egy nagy, megújhodási fo­lyamat előrehaladásaként áll előttünk. A bonyolultan egymásba fonódó refor­mok immár nemzedékek sajátjai, és ezek hatása alatt egyetemeink társadalom­­formáló szerepe vitathatatlanul kiszélesedett. Hallgató és oktató, tudós és a diplomát szerzett szakember egyaránt hatása alatt áll e folyamatnak, melynek során a gyorsan változó társadalmi igény szakadatlanul éleszti az egyetemek átalakításának gondolatát. Negyedszázados fejlődésünk a magyar­ tudományos élet és a közgondolkodás gyors előrehaladásával fonódik össze. Ezt az előre­haladást szocialista társadalmunk kifejlődésének és megszilárdításának igényei érlelték. Ez utóbbi tényezők tették permanens folyamattá a progresszív irányú változásokat egyetemeink történetében. A modern historiográfia sokszorosan igazolt tanítása szerint a társadalom forradalmi átalakulását a tudományok felgyorsult fejlődése kíséri.­ E tudomány­­történeti megállapítás joggal alkalmazható egyetemeink utóbbi negyedszázados fejlődésének megítélésére is. A tudományegyetemeknek mindenkor kiemelke­dően fontos szerepük volt a hazai felsőoktatás és általában a magyar kultúra fejlődésében. Túlzás nélkül elmondható mégis, hogy egyetemeink az eltelt 25 év folyamán különösen megnövelték hatóerejüket, kiszélesítették reputációjukat. Ezt a megállapítást igazolja a különböző karok és ágazatok területén kimutat­ható tudományos előrehaladás, a marxista szemlélet térhódításának és meg­szilárdításának intenzív folyamata, a korszerű felsőoktatásért folytatott harc és egyáltalán a kultúra terjesztését szolgáló tudományok mind kiterjedtebb alkalmazása. A megtett út és az elért eredmények lenyűgöző erejétől a tárgyi­lagos szemlélő alig szabadulhat, az aktív kortárs, a ma is újat kereső tekin­tetünk azonban gyakorta szem elől téveszti az immár negyedszázados dimen­zióban ható összefüggéseket. Pedig ma már nemcsak az Alma Mater-ek iránti tisztelet, hanem a megtett út tudományos értékű felmérése és az új útkeresés is visszatekintésre kötelez bennünket. 1 L. I. Sz. Galkin—A. D. Kolpakov, Osznovnoje problemu isztoriografii novogo vrenemnyi Voproszi Isztorii XL. évf. (1965) 10. sz. 67. p.

Next