Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

648 DR. HORVÁTH PÁL haladást, de a kialakult rendszer alapjait meg nem változtathatták. Az osztály­tartalmában változatlan kultúrpolitika és a dualista állam szegényes anyagi áldozatvállalása tartalmatlan jelszóvá silányította a tanszabadság gondolatát. Ezúttal csak per tangert nem jelezhetők a bonyolult kultúrtörténeti összefüggé­sek, amelyek ma már nagyon is érthetővé teszik számunkra Eötvös Lorándnak keserű tapasztalatokból fakadó szavait. „Ilyen körülmények közt valójában hiányoznak a tanulási szabadság előfeltételei.”­ A hajdan messze előre mutató, magasztos elvek elszegényedését, egyetemeink és vele együtt a magyar felső­­oktatás súlyosbodó eltorzulásait később a tudományos élet egyes képviselői is észlelték.9 10­1 A szaporodó ellentmondások némelyike — a kor találó kifejezésével élve — valóságos „morbus hungaricus”-ként állt a gondolkodók előtt.11 Rektori beszámolók, székfoglaló beszédek egész sora tárja elénk a megdöbbentő ténye­ket, a diagnózist azonban konzekvens terápia nem követte. Csak legjobb gon­dolkodóink látták, hogy a polgári kortól és főként az ellenforradalmi rendszer kultúrpolitikájától ilyen irányú lépések nem is voltak várhatók. A Királyi Ma­gyar Pázmány Péter Tudományegyetem évenként megjelenő almanachjának minden kötetében pl. élettelen iniciálévá kövesedve olvashatjuk a „tanszabad­ság” deformált elveit,12 miközben az ellenforradalmi kormányzat nyomasztóan ránehezedett egyetemeink huszadik századi történetére. A reakciós államha­talom és az általa fenntartott kultúrpolitika mind szűkebbre szabta a tudomány és a nevelés lehetőségeit.13 * A szellemi proletároktól való páni félelem, a haladó gondolat elleni megtorlás, a numerus clausus évtizedeitől tehát nem kaphatott indítást többé az egyetemi reform ügye.1''1 „Nincs proletár út a tudományhoz” ■— hangzottak Kornis Gyula Lenint rágalmazó szavai15 az 1936-ban megtartott Országos Felsőoktatási Kongresszus előtt. Mindez egy reakciós iskolapolitika hitelét vesztett önámításának bizonyult, de vele együtt örökül maradtak ránk a gyilkos háború által kifosztott egyetemek. Ez az a súlyos történelmi szituáció, national Association of Universities. 1967. 3. sz. 190—192. pp., Seel, W., Präsident oder Rektor? 1. Die Deutsche Universitätszeitung 1967. 11. sz. Bildungsfreiheit und Bildungsplanung. L. Öster­reichische Hochschulzeitung. 1967. 1. sz., Brubacher, J. S., The autonomy of the university. L. Journal of Higher Education. 1967. 5. sz. 237—249. pp., Ruhle, O., Idee und Gestalt der deutschen Universität. Tradition und Aufgabe. Deutscher Verlag der Wissenschaft, Berlin. 1966., Kneucker, R. F., Die Wissenschaft und ihre Lehre ist frei. Über die Freiheit der For­schung und der Lehre in Österreich Hochschulzeitung. 1964. 5. sz., Hittmar, A., Die Universität gestern, heute und morgen. L. uo. 1968. 4. sz. stb. 9 L. Nyílt levél Trefort Ágostonhoz 1887. ápr. 10. ih. 187—188. pp. 10 L. Schwarcz Gyula, Hermann Ottó, Than Károly, Balogh Jenő, Grosschmid Béni stb. Vö. Antal J—Ladányi A., i. m. 541. p. 11 A jogi és teológiai pályák túltengésére vonatkozóan használják e kifejezést a fent emlí­tett gondolkodók. 12 Ide utal találóan Vigh József: A jogászképzés tizenegy éve. (1945—1956) a statisztikai adatok tükrében. Bp. 1958. 5—6. pp. 13 .,A tudományos kutatás keskenyre nyitott kapuján csak a rendszer ideológiáját köz­vetlenül kiszolgáló művek jutottak át.” — írja találóan Szabó Imre akadémikus. L. A burzsoá állam- és jogbölcselet Magyarországon, Akad. Kiad., Bp. 1955. 418. p. y. L. E korszak egyetemtörténeti vonatkozásaira: Bellér Béla, A fehérterror felsőoktatási politikája. FOSZ. XVIII. évf. (1969) 9. sz. 520—521., A magyar nevelés története a feudalizmus és a kapitalizmus korában. Irta Ravasz J., Felkai L., Bellér B., Simon Gy., 2. kiad. Tankönyv­­kiadó, Bp. 1961. 180—181. pp., Ladányi Andor, A felsőoktatástörténeti kutatások. Magyar Tudo­mány 1967. 4. sz. 252. Vö. az idevágó újabb kutatások és a forráskiadás eredményével. Várkonyi Nándor, Egyetem két háború között. Jelenkor. 1967. 10. évf. 10. sz. 881—888., Bellér Béla, Tudó­sok az ellenforradalom viharában. Valóság, 1960. 2. sz. 83—87. pp., Szabolcs Ottó, Adalékok az egyetemi ifjúság fehérterror alatti helyzetének történetéhez. L. A Pécsi Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959/60. Pécs, 1960., Neveléspolitikai dokumentumok az ellenforradalmi rendszer idő­szakából. (1919—1931) Szerk. Simon Gyula, Bp. 1959., Kemény Gábor: Válogatott pedagógiai művei. Szerk. Köte Sándor. Bp. Tankönyvkiadó, 1966. stb. 13­­. „Az egyetemi oktatás főbb kérdései” c. előadásában. Vö. Magyar Felsőoktatás. Az 1936. évi december hó 10-től december hó 16-ig tartott Országos Felsőoktatási Kongresszus mun­kálatai. Közzéteszi Hóman Bálint. 1. Bp. 1937. 16—17. pp.

Next