Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

REFORMTÖREKVÉSEK A SZOCIALISTA EGYETEM KIALAKÍTÁSÁÉRT amely érthetővé teszi majdan az utókor számára a felszabadulást követő idők egymásba fonódó, egyetemi reformküzdelmeit. Egyetemünk utóbbi negyedszázados története olyan korszakot alkot, amely­nek lényeges tartalmi elemeit a szocialista kultúra megteremtésének ismérvei töltik ki.10 A megtett előrehaladás szerves alkotóeleme annak a nagy történelmi folyamatnak, amely hazánkban a felszabadulástól napjainkig tart. Egyetemeink soha nem éltek át ilyen értelmű és mélységű átalakulást, melyben a megoldást nyert problémák összetett volta is szembetűnő. Ez az összetettség jelen van már az átalakulás első éveiben, amely 1945 és 1947 közt zajlott le. Egészében e korból az 1946-os módosított tanulmányi és vizsgaszabályzatok,* * 17 a kötelező órarend, a női emancipáció következetes végrehajtása,18 valamint a munkás­szeminárium és a nyomába lépő esti tagozatos oktatás szervezetére vonatkozó normatív aktusok emelkednek ki.19 Az említett főbb változások némelyike for­mailag semmi kapcsolatba nem hozható a régi uralkodó osztályok műveltségi monopóliumának felszámolását célzó törekvésekkel. Ilyennek minősíthetnénk a VKM 1946-os reformtörekvéseit, amelyek a módosított tanulmányi és vizsga­­szabályzatok keretei közt az egyetemi oktatás régi rendjének fellazulásait szün­tették meg. A karok, ill. az egyetemi tanácsok munkájának elemzéséből azonban nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelező órarend összekapcsolódott már e korban a haladó gondolkodású tanerők és az új, vagy eddig elhanyagolt tudományágak megjelenésével.20 A külső szemlélő előtt a hagyományos egyetemi rendszer vál­tozatlannak tűnt, hiszen meghagyta a hírhedt ,,in absentia” lehetőségét, és a polgári szemléletet hirdető katedrákat sem érintette. A katedrától csak azok a tanerők kényszerültek megválni, akik a fasiszta háborús politika nyílt kiszol­gálóinak szerepét vállalták. Egy sor kisebb hatóerejű reform 1946 előtt és után egyaránt azt a történeti szituációt tükrözi, melyben mintha csak az egy évszázada késlekedő polgári demokratikus vívmányok megvalósítása történnék. Ilyennek tűnik a tiszti ran­gokkal, címekkel járó egyetemi kiváltságok, mondhatni feudális kiváltságok megszüntetéséről szóló 752/1945. M. E. sz. rendelet, avagy a VKM egyik 1945-ös leirata által sürgetett vallásfelekezeti megkülönböztetések felszámolása is.21 A női emancipáció bevezetése a vallási, faji diszkrimináció és a feudális jellegű előjogok felszámolása, mind egy nyomasztó történeti örökség részeként tűnnek fel. Figyelmet érdemel ugyanakkor, hogy a jogtudományi karokon az ún. „me­­zeizés” formai fennmaradása mellett, már e reformok útját vágták a kaotikus állapotoknak. Az új szigorlati rend, a doktori fokozat megszerzésének új sza­bályzata és a zárthelyi írásbeli kötelezettségének előírása kezdetét jelentette, pl. a „külső jogi szanatóriumok” felszámolásának. Mindez már a régi uralkodó 10 Ide utal Vigh József: Népi demokratikus fejlődés a reformok tükrében. Az ELTE Jubi­leumi évfordulójára. I. 3—5. pp. kiadás alatt. 17 L. a VKM 60.000/1946. sz. rendelete. L. 6660/1945. M. E. sz. rendelet. 10 L. a munkásszeminárium és az esti tagozatos képzésre vonatkozó 42.440/1945. VKM sz. rendelet, 6760/1947. M. E. sz. rendelet. 20 L. a 60.000/1946. VKM. sz. rendelet kötelező vizsgarendjében megjelenő tárgyakat. Vö. ELTE Jogi Kar Tanácsa (1. a továbbiakban JKT rövidítéssel) 1944/45. évi jegyzőkönyvei 16. r. ülés anyaga, uo. 2733/1945/46. d. sz. ügyirat, ELTE Egyetemi Tanács (1. a továbbiakban ELTE E. T. rövidítéssel) 1946/47. évi jegyzőkönyvei 333—335. pp., a VKM 54.145/1947. VI. sz. leirata. Uo. ELTE E. T. 1948/49. évi jegyzőkönyv 25—26. pp. stb. 21­­. 54.642/1945. VKM. sz. leirat, uö. ELTE E. T. 1946/47. évi jegyzőkönyv 273—275. pp., uo. 1686/1946—47. sz. rektori ügyirat, az ismételt sürgető lépést jelzi még a 33.557/1947. VI/1. sz. VKM. leirat.

Next