Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

662 kandidátusi disszertációk VITÁJA a tervből a gazdálkodó szervekre köz­vetlenül jogok és kötelezettségek nem származnak. Szerző elismerve a felvetés azon gondolatát, hogy a terv a vállalatot közvetlenül nem kötelezi, válaszában is­mét utal arra, hogy a népgazdasági terv mint jogszabály a vállalatok relációjá­ban nem nélkülözi teljesen a kötelezés mozzanatát. Szerző ezen gondolatával másik opponense is egyetértett. A vállalati érdekeltségi rendszer viszo­nyában a szerző kétirányú vizsgálódást folytatott: a) feltárta a vállalati jövede­lemelvonás rendszerének jellemzőit, b) utalt a vállalati alapok képzésének rend­jére. A jövedelem­elvonás alapvető for­máiként az eszköz­arányos jövedelemel­vonást, s a bérarányos jövedelem­ elvo­nást, a forgalmi adót, a termelési adót, és a nyereségadót sorolta fel. A válla­lati alapokat vizsgálva részletesen foglal­kozott a fejlesztési alap, a részesedési alap és a tartalékalap funkcióival, prob­lémáival. A vállalati érdekeltségi rend­szer fenti elemeit az elkülönült vizsgálat során, és után együttesen, elméleti-gya­korlati síkon egyaránt értékeli. Szerző egész munkájára jellemző, hogy a régi mechanizmus pozitív és negatív vonásait tudományos elfogulatlansággal elemzi, új gondolatainál „a meghaladva megőrzés” követelményei szerint jár el. A disszertáció magas fokú elméleti ér­téke, az új gazdasági mechanizmus kér­déseivel való közvetlen kapcsolata és azokra való kihatása eredményeképp a munkát hamarosan könyvalakban is üd­vözölhetjük. Dr. Verebélyi Imre

Next