Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

•672 ÚJ KÜLFÖLDI JOGI SZAKKÖNYVEK BERCHTOLD, Klaus: Der Bundespräsi­dent — Eine Untersuchung zur Ver­fassungstheorie und zum österreichi­schen Verfassungsrecht. Wien und New York, Springer-Verlag, 1969. 354 p, (Forschungen aus Staat und Recht, Band 9.) MTA ÁJI 24 561 Szerző igen elmélyült és részletes mo­nográfiája a szövetségi elnöki intézmény­nyel kapcsolatos jogi kérdéseket tárgyal­ja. A munka első része általános beve­zetést nyújt a köztársasági elnök, a köz­­társasági államfő intézményének elem­zéséhez, így vizsgálja a szuverenitás vo­natkozó kérdéseit, az államfő alkotmány­­jogi státusát a kormányzat különböző formáiban, valamint az államfő szerepét a politikai vezetés s a kontinuitás biz­tosítása szempontjából egyaránt. A má­sodik rész az osztrák szövetségi elnöki intézmény alkotmányjogi elemzésére hi­vatott. E körben részletesen foglalkozik a szövetségi elnök választásának, a funk­ciógyakorlás időtartamának és jogállásá­nak kérdéseivel, figyelemmel az össze­férhetetlenség, az immunitás és a fele­lősség problémájára egyaránt. Tárgyalja a nemzetközi kapcsolatok alakításában és a belpolitikai életben betöltött szerepét, jogait és kötelességeit, valamint a külön­böző szövetségi szervekhez és testületek­hez való viszonyát, végezetül pedig tevé­kenységének fő formáit a szövetségi és a tartományi kormányzás aspektusából vizsgálja. A. M. RUBIN: Organizacija upravlenija promiislerinosztju v SZSZSZR. 1917— 1967. gg. Moszkva, Izdatelsztvo „Ekono­­mika”. 1969. 236 p. MTA ÁJI 24 794 A Szovjetunió félévszázados fejlődése különböző szakaszaiban az iparirányítás szervezetének formáiról tájékoztat a je­len munka. Szerző­i fél évszázad gazdag tapasztalatai alapján vázolja az iparirá­nyítás strukturális alakulását, a tökéle­tesítés tendenciáját és útjait, a további fejlesztés formáit és módszereit. A könyv aktualitását fokozzák a különböző mér­tékű és irányú gazdasági reformkísérle­tek, amelyek ilyen vagy olyan módon bár, de egyaránt az iparirányítás kérdés­köréhez is kapcsolódnak. Ily módon te­hát a szerző különös figyelmet szentel az iparirányítás megújítását célzó kísér­leteknek, s megkísérli a már rendelke­zésre álló­­tapasztalatok értékelését, bi­zonyos eredmények általánosítását. Ez a célkitűzés tükröződik a munka felépíté­sében is, melyet a félévszázados fejlődés egyes állomásainak megfelelő iparirá­nyítási rendszerek szisztematikus tárgya­lásának a sorrendje jellemez. Ennek megfelelően a könyv kilenc fejezete a Nagy Októberi Szocialista Forradalom időszakától kezdődően a szovjet fejlődés főbb állomásainak, végezetül pedig a gazdasági reform iparirányítási rendsze­rének összegező s értékelő, bizonyos ja­vaslatok formába öntését is nyújtó át­tekintését adja. A szám szerzői Dr. Molnár István, az MSZMP Központi Bizottsága munkatársa; dr. Török Lajos, az Állam- és Jogtudományi Intézet tudományos munkatársa; dr. Ewa Kozlowska, a katowicei egyetem docense; Csollák Gábor, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztá­lyának munkatársa; Szilas Pál, az Országos Tervhivatal osztályvezetője; dr. Kolozs­vári Lajos, a Hajdú-Bihar megyei tanács vb-titkára; Szöllős Gábor, a Hajdú-Bihar megyei tanács vb pénzügyi osztályának vezetője; Bányainé dr. Birkás­ Mária, a fő­városi tanács vb csoportvezetője; Sugár Imre, a Somogy megyei tanács vb elnök­­helyettese; dr. Horváth Pál, tanszékvezető egyetemi docens; dr. Verebélyi Imre, egye­temi tanársegéd; dr. Tomanek Tibor, egyetemi tanársegéd.

Next