Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
•672 ÚJ KÜLFÖLDI JOGI SZAKKÖNYVEK BERCHTOLD, Klaus: Der Bundespräsident — Eine Untersuchung zur Verfassungstheorie und zum österreichischen Verfassungsrecht. Wien und New York, Springer-Verlag, 1969. 354 p, (Forschungen aus Staat und Recht, Band 9.) MTA ÁJI 24 561 Szerző igen elmélyült és részletes monográfiája a szövetségi elnöki intézménynyel kapcsolatos jogi kérdéseket tárgyalja. A munka első része általános bevezetést nyújt a köztársasági elnök, a köztársasági államfő intézményének elemzéséhez, így vizsgálja a szuverenitás vonatkozó kérdéseit, az államfő alkotmányjogi státusát a kormányzat különböző formáiban, valamint az államfő szerepét a politikai vezetés s a kontinuitás biztosítása szempontjából egyaránt. A második rész az osztrák szövetségi elnöki intézmény alkotmányjogi elemzésére hivatott. E körben részletesen foglalkozik a szövetségi elnök választásának, a funkciógyakorlás időtartamának és jogállásának kérdéseivel, figyelemmel az összeférhetetlenség, az immunitás és a felelősség problémájára egyaránt. Tárgyalja a nemzetközi kapcsolatok alakításában és a belpolitikai életben betöltött szerepét, jogait és kötelességeit, valamint a különböző szövetségi szervekhez és testületekhez való viszonyát, végezetül pedig tevékenységének fő formáit a szövetségi és a tartományi kormányzás aspektusából vizsgálja. A. M. RUBIN: Organizacija upravlenija promiislerinosztju v SZSZSZR. 1917— 1967. gg. Moszkva, Izdatelsztvo „Ekonomika”. 1969. 236 p. MTA ÁJI 24 794 A Szovjetunió félévszázados fejlődése különböző szakaszaiban az iparirányítás szervezetének formáiról tájékoztat a jelen munka. Szerzői fél évszázad gazdag tapasztalatai alapján vázolja az iparirányítás strukturális alakulását, a tökéletesítés tendenciáját és útjait, a további fejlesztés formáit és módszereit. A könyv aktualitását fokozzák a különböző mértékű és irányú gazdasági reformkísérletek, amelyek ilyen vagy olyan módon bár, de egyaránt az iparirányítás kérdésköréhez is kapcsolódnak. Ily módon tehát a szerző különös figyelmet szentel az iparirányítás megújítását célzó kísérleteknek, s megkísérli a már rendelkezésre állótapasztalatok értékelését, bizonyos eredmények általánosítását. Ez a célkitűzés tükröződik a munka felépítésében is, melyet a félévszázados fejlődés egyes állomásainak megfelelő iparirányítási rendszerek szisztematikus tárgyalásának a sorrendje jellemez. Ennek megfelelően a könyv kilenc fejezete a Nagy Októberi Szocialista Forradalom időszakától kezdődően a szovjet fejlődés főbb állomásainak, végezetül pedig a gazdasági reform iparirányítási rendszerének összegező s értékelő, bizonyos javaslatok formába öntését is nyújtó áttekintését adja. A szám szerzői Dr. Molnár István, az MSZMP Központi Bizottsága munkatársa; dr. Török Lajos, az Állam- és Jogtudományi Intézet tudományos munkatársa; dr. Ewa Kozlowska, a katowicei egyetem docense; Csollák Gábor, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának munkatársa; Szilas Pál, az Országos Tervhivatal osztályvezetője; dr. Kolozsvári Lajos, a Hajdú-Bihar megyei tanács vb-titkára; Szöllős Gábor, a Hajdú-Bihar megyei tanács vb pénzügyi osztályának vezetője; Bányainé dr. Birkás Mária, a fővárosi tanács vb csoportvezetője; Sugár Imre, a Somogy megyei tanács vb elnökhelyettese; dr. Horváth Pál, tanszékvezető egyetemi docens; dr. Verebélyi Imre, egyetemi tanársegéd; dr. Tomanek Tibor, egyetemi tanársegéd.