Állam és Igazgatás, 1980. január-június (30. évfolyam, 1-6. szám)

1980-01-01 / 1. szám

DR. PINTÉR ISTVÁN—DR. SZABÓ ISTVÁN szakigazgatási szervek helyzetét, működését meghatározzák vagy befolyásolják. Az adatok rendezése, összehasonlítása, elemzése mellett széles körű vizsgálatot végeztek a működést, a fejlődést, a munka eredményességét gátló, nehezítő körülmények feltárása érdekében is. A munkába széles körben bevonták a községi tanácsok tisztségviselőit, ügyintézőit és a véleményüket a megállapítások összegezésekor figyelembe vet­ték. Mindezek alapján mód nyílt arra, hogy a községi szakigazgatási szervek működésére, helyzetére, továbbfejlesztésük lehetőségére néhány megállapítást tegyünk és ehhez fűződő következtetést vonjunk le. A legcélszerűbb módszernek az bizonyult, hogy a községi szakigazgatási szerveket az összes körülményeik figyelembevételével összehasonlítjuk és az aránylag azonos körülmények között levőket egy csoportba soroljuk, így a jelenlegi 67 községi tanácsot (a vizsgálat óta 2 községi tanács várossá alakult, 2 községi tanács közös tanáccsá szerveződött) I—VIII. csoportba soroltuk. Ter­mészetesen kevesebb vagy több csoport kialakítása is lehetségesnek kínálkozott. A csoportba sorolás képet ad arról, hogy az azonosság mellett nagyon sok az olyan különbözőség, amely a községi szakigazgatási szervek helyzetét, körül­ményeit befolyásolja, meghatározza, és amelyeket a munkájuknak, tevékeny­ségük irányításának, működésük feltételeinek továbbfejlesztésénél figyelembe kell venni. Közismert, hogy a jogszabályokban megállapított feladatok, hatáskörök általában azonosak, kivéve a nagyközségi tanácsok szakigazgatási szerveit, amelyeknek több és szélesebb a hatáskörük. Bizonyos mértékben kivételnek számítanak azok a szakigazgatási szervek is, amelyeket a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága építési, ipari, kereskedelmi hatósági jogkörök gyakorlásával ruházott fel. A községi egységes szakigazgatási szervek helyzetét, fejlődését a lakosság és a társult községek száma, a gazdasági, a kulturális, az egészségügyi környezet és az intézményi ellátottság befolyásolja és határozza meg a legjobban. Ennek különösen nagy jelentősége van Vas megyében, amely közismerten aprófalvas településszerkezetű. A községek népességkategóriák szerinti megoszlása (1978. év elején) az alábbi táblázat szerint alakult : 1. sz. táblázat A rendkívül különböző nagyságrendű községekben 1950-ben, a tanácsok első általános választásakor 208 községi tanács alakult. Az utóbbi másfél évti­zedben 3 község várossá fejlődött, néhány község egyesült, a községi tanácsok túlnyomó többsége közös tanácsba szerveződött. Jelenleg a megyében 67 községi tanács működik, ezek közül 6 nagyközségi közös, 54 községi közös és 7 önálló Lakosság száma Községek száma Népesség átlagos száma 300 fő alatt 49 190 300—499 fő 64 411 500—799 fő 48 636 800—999 fő 20 887 1000—2000 fő 26 1038 2000 fő felett9 3597 216 696

Next