Állam és Igazgatás, 1983. július-december (33. évfolyam, 7-12. szám)
1983-07-01 / 7. szám
a mérlegre tétel ne „házon belüli” ügy legyen, hanem a legérdekeltebbek jelenlétével, részvételével, ellenőrzésével történjék. Ezért a Hazafias Népfront és a sajtó közreműködésével megyénk valamennyi településének lakosságát közvetlenül meghívtuk a tanácsülésre. Nagy örömünkre szolgált, hogy mintegy háromszázan el is jöttek. Az országban mindenhol, de Békés megyében különösen nagy szükség van arra, hogy gondjaink megoldásában a lakosság a közös gondolkodás, az együttes cselekvés igényével részt vegyen. Bár megyénk lakosságának életkörülményeiben jelentős javulás következett be az elmúlt időszakban, a felszabaduláskor örökölt súlyos lemaradásokat — mint pl. elavult intézményhálózat, a közműellátás hiánya, a kialakulatlan megyeszékhely, az alapozatlan és vályogból épült lakásállomány — nem sikerült teljes mértékben felszámolni. Ehhez hozzájárultak a megyénket szinte évrőlévre sújtó természeti csapások, a belvíz, a Körösök áradásai, a földrengés. Az ország szocialista iparosodásával összefüggő elvándorlás, a megye viszonylag késői iparosodása, a településfejlesztésben mutatkozó lemaradás együttvéve azt eredményezte, hogy az utóbbi tíz évben Békés megye volt hazánk egyetlen olyan megyéje, amelynek népességszáma folyamatosan, összesen mintegy négyezer fővel csökkent. További, nem éppen örvendetes rekordunk, hogy mi vagyunk az ország „legöregebb” megyéje, a lakosság 19,8%-a hatvan éven felüli. Ilyen körülmények között érthető, hogy a megye tanácsi testületeit elsősorban a népesség megtartásának és eltartásának gondjai foglalkoztatják, nem elszakítva természetesen az ország általános problémáitól. Ezt a feladatot határozta meg számunkra a Minisztertanács és a megyei pártbizottság, és ez tükröződik a végrehajtó bizottság beszámolójából is. 2. A Minisztertanács határozata nyomán a végrehajtó bizottság intézkedési tervben foglalta össze a munkája javítását szolgáló főbb teendőket. A tanács — a végrehajtó bizottság beszámolója kapcsán — áttekintette az intézkedési terv végrehajtásának helyzetét. Ezen belül értékelte a testület tanácstörvényi feladatainak teljesítését, különös figyelmet fordított a lakásgazdálkodás és a közoktatás érdekében kifejtett tevékenységére, ami a kormány előtti beszámolónak is kiemelt témája volt. A népképviseleti önkormányzati testület úgy ítélte meg, hogy a végrehajtó bizottság jelentősen hozzájárult a tanács, a bizottságok és a tanácstagok eredményes működéséhez. A testületek munkatervei korszerűbbek, erőteljesebben épülnek a lakosságtól, valamint a társadalmi és tömegszervezetektől érkező javaslatokra, a tervezési periódus megváltoztatásával (a következő év első testületi üléseinek napirendjét is megtervezzük) pedig jobban biztosítható az összhang más szervek munkaterveivel. A végrehajtó bizottság 16 hosszútávú fejlesztési koncepciót terjesztett a tanács elé, amelyek gyakorlatilag átfogják mindazokat a hatásköröket és feladatokat, amelyeket a tanácsoknak a gazdaság, a kultúra, az egészségügy, a lakosság ellátása érdekében végezniük kell. E koncepciók konkretizálása a középtávú és az éves tervekben történik, felülvizsgálatuk és az új követelményekhez, lehetőségekhez igazításuk folyamatos. A végrehajtó bizottság tanácsülést előkészítő tevékenységének módszerbeli megújulása is hozzájárult ahhoz, hogy a testület ülései megélénkültek. A beszámolási időszakban tartott 12 tanácsülésen 87 tanácstagi felszólalás hangzott