Magyar Közigazgatás, 2001 (51. évfolyam, 1-12. szám)

2001-02-01 / 2. szám

112 MAGYAR KÖZIGAZGATÁS mutatható ki 1997 és 1998 között a belföldi forgalom­ban is, ahol a növekedés 28%-os. A tendencia oka rész­ben a Tourinform Iroda létesítésében és az ezzel össze­függő fejlődő marketingtevékenységben, valamint a meginduló termékfejlesztés fokozatosan jelentkező pozitív hatásaiban rejlik, és további fejlesztésre ösztö­nöz. Figyelembe kell venni azonban, hogy az adatok nem adhatnak teljesen hiteles és reális képet a vendég­forgalmi trendekről, azokat célszerű a korábban emlí­tett helyi sajátosságokkal együtt értékelni. 5. Fejlesztési irányok Győr turizmusában 5.1. Termékfejlesztés Az üzleti és konferenciaturizmus számára kedvező hatást, várhatóan bevétel- és forgalomnövekedést ered­ményezhet a tervezett üzleti központ termékfejlesztés részeként történő megépítése. Az épületkomplexum a jövőben helyet biztosíthat a kamarák, a város és egyéb tudományos intézmények szervezésében megrendezés­re kerülő programokhoz is. Újabb fejlesztési lehetősé­get jelent az egykori zsinagóga kulturális­­ konferen­ciaközponttá alakítása, a projektet a városi önkormány­zat támogatja. Fontos feladat a következő években a programkínálat tartalmi és időbeli egyeztetése városi, megyei, regionális és országos szinten egyaránt. A városi termálvagyonra épülő beruházás a prog­nózis szerint az idegenforgalmi főszezon megnyújtásá­val egyúttal az egyéb szolgáltatásokhoz kötött vendég­költségek és részben az idegenforgalmi adóbevételek emelkedésével járna. A megváltozott gazdasági viszo­nyok ma már lehetőséget adnak arra, hogy a különféle eredetű pénzek összeadása révén váljon valóra a hasz­nosítás. Ehhez 1997. évben elkészült egy helyzetfel­mérés, további feladatok jelent a megvalósítás üzem- és pénzügyi tervének elkészítése és egy olyan gazdasá­gi társaság megteremtése, amely egyrészt, mint tulaj­donos, másrészt, mint üzemeltető kellő érdekeltséggel tud létrejönni és működni. A termálprogramot a önkor­mányzat 1999-től anyagilag is kész támogatni. Amíg a városban nem megfelelő a közbiztonság, és ezért a turisták, illetve pl. az ausztriai utazásszervezők (pl. Radreisen) bizalmatlanok, nem válhat a megye­­székhely kerékpáros csillagtúraközponttá. Hiányzik az alapinfrastruktúra, a kerékpárkölcsönző- és szervizhá­lózat. A komplex hasznosítással összefüggésben ked­vezőek a kapcsolódási lehetőségek a vonzáskörzet irá­nyába, a kerékpáros turizmus szempontjából kihaszná­lásra várnak a város folyóparti ökológiai folyosói is. A vízi turizmus fejlesztését nehezíti a folyóvizek bizonytalan környezeti állapota. Lehetőséget jelent azonban a Rába menti és a Mosoni-Duna menti telepü­lésekkel összefogásban a főszezon idején történő vízi túrák szervezése, a városnéző programok feleleveníté­se, a csónakházak felújítása. A termékfejlesztés fontos gerjesztő eleme lehet az 1999. évi nemzetközi marato­ni kajak-kenu világbajnokság megrendezése. 5.2. Marketing A legfontosabb feladat a marketingmunka teljes körű, minden ágazatra kiterjedő fejlesztése. Az elmúlt évekhez képest jelentős előrelépést jelent, hogy létre­jött a város Tourinform Irodája, melynek feladatköre ki kell terjedjen a marketingtevékenység gyakorlati vég­zésére is. Létrejött továbbá a fejlesztési irányok meg­határozásáért felelős Idegenforgalmi Bizottság, a pol­gármesteri hivatalban idegenforgalmi referens foglal­kozik az aktuális feladatokkal. Fontos az idegenforgal­mi fejlesztési koncepción alapuló, és 10 éves lemara­dást pótló idegenforgalmi fejlesztési program megva­lósítása, a Magyar Turizmus Rt. és a Nyugat-Dunántú­­l­i Regionális Idegenforgalmi Bizottság által kiírt pá­lyázatokon való folyamatos részvétel. Szükségszerű az idegenforgalmi vonzerők felmérése, minősítése, érté­kelése, rendszerezése, egységes minősítési rendszer ki­dolgozása. Elengedhetetlen térségi és euroregionális szinten az egyes hivatali, kamarai, alapítványi szintek közötti kapcsolatok létrehozása. Általában a termékek értékesítésével kapcsolatban megállapítható, hogy a piaci szegmensek közül a határ menti fekvésből adódóan a szomszédos országok pol­gári középrétege, illetve a természeti szépségek iránt fogékony idősebb korosztályok célozhatók meg. Cél­szerű felkutatni a kistérségi, térségek közötti idegen­­forgalmi kapcsolatok bővítésének lehetőségét is: pl. vasúti forgalomra épülő kirándulóturizmus Veszprém irányába, kerékpáros, vízi turizmus Komárom irányá­ba, valamint az (együttműködés keretében) közös kiadványok kialakítása és piacra vitele. 1996-ban közel 150 konferencia került megrende­zésre Győrben, ebből 12 volt nemzetközi minősítésű. Tekintettel a konferenciaturizmus gazdaságosságára, a turisztikai fejlesztési programból adódó témakörök alapján célszerű már 1999-ben programcsomag létre­hozása és két évre előre történő kiajánlása. Ehhez azonban elsősorban szervezőiroda, a szervezők mun­kájának összehangolására van szükség. Fontos célkitűzés a gyógy­turizmus ágazatában: új idegenforgalmi attrakció kialakításával a város ven­dégforgalmi mutatóinak javítása, a hagyományos piaci szegmens mellett új turisták igényeinek kielégítése. (Pl. ökoturizmus, gasztronómia, szabadidő.) A termál­turizmussal összefüggésben az alapfejlesztéseket kö­vetően a külképviseleteken, utazási irodákon keresztül az észak-európai (skandináv), angolszász célcsoportok jelenthetnek új keresletet. A kulturális turizmus terén a legfontosabb feladat a meglévő programkínálat, idegenforgalmi termékként történő értékesítése a Tourinform külképviseletein és a külföldi turisztikai vásárokon keresztül. A város ren­dezvényeinek folyamatos gazdagítása mellett célszerű hangsúlyt fektetni tematikus városi kiadványok készí­tésére, a gazdag kínálat multimédiás információhordo­zókon történő megjelenítésére, a térbeli, időbeli koor­dinációra.

Next