Magyar Közigazgatás, 2001 (51. évfolyam, 1-12. szám)

2001-03-01 / 3. szám

CIKKEK, TANULMÁNYOK termékek és a meglévők attroiktivitásának javítása a marketingtervezés, a hatékony értékesítést biztosító eszköz- és intézményrendszer kialakítása, valamint a szakemberképzés, a kifejlesztett termékek szakmai ko­ordinációját és értékesítését végző helyileg is elkötele­zett munkaerő hadrendbe állítása. A program a termékfejlesztésre vonatkozó elképze­léseket tizenegy alprogramba rendezi. A minőségjaví­tás és a választékbővítés kap hangsúlyt a gyógy- és ter­málturizmus, a rekreációs, a falusi és a kulturális lehe­tőségekre, illetve attrakciókra építő­ szolgáltatások alprogramjaiban. A természeti adottságok jobb kihasz­nálása a célja a természetjárással, a kerékpáros-, sport- és vadászturizmus termékfejlesztésével foglalkozó alprogramoknak. Újszerű - de elsősorban kiegészítő - szolgáltatásként került a fejlesztési alprogramok közé a gasztronómiai és borturizmus, vagy a szálláshely-ka­pacitások holtszezonbeli kihasználását javító konfe­rencia- és üzleti turizmus. A termékfejlesztés hátteré­ben nélkülözhetetlen a Tourinform-hálózat fejlesztése, ezért e területtel külön alprogram foglalkozik. 1.4. Táj-, természet- és környezetvédelem A környezetvédelem középtávú tervezésének céltéte­le a térség környezeti állapotának minden környezeti elemre kiterjedő javítása, a szennyvizek tisztítási foká­nak javítása, a hulladékok kezelésének átfogó rendezé­se, a káros légszennyezés és a zajkibocsátás csökken­tése, a meglévő szennyezések felszámolása, a szennye­zés forrásainak megszüntetése, továbbá a védett termé­szeti értékek megóvása, a veszélyeztetett területek vé­delem alá helyezése. E célok megvalósulása Somogyban az alábbi rövid távú céltételek stratégiai tervezését feltételezi: a kör­­nyezettudat-fejlesztés programjának kidolgozása, a meghatározó szennyezőforrások számbavétele - azon­nali beavatkozás legalább az ideiglenes megoldás ér­dekében - a természetvédelmi területeket érintő ha­laszthatatlan teendők felmérése és cselekvési program kidolgozása. A stratégiai tervezés alprogramjai sorra veszik a gondokat, teendőket és feladatokat, a talaj és felszín alatti vizek megóvását, a felszíni vizek védelmé­ben a szennyvízkezelés kiteljesítését, a hulladékelhe­lyezés és -kezelés problémáit, a levegőtisztaság, zaj és természetvédelem szakterületeit. Minden alprogram számol a prevenció, a kezelés és rehabilitáció szükség­leteivel. Különös figyelmet kapnak az ipartelepítés, a mező­­gazdasági területhasznosítási szerkezetváltás, az ide­genforgalmi tevékenység bővülése - mint veszélyfor­rás - tekintettel a Duna-Dráva Nemzeti Park és a ter­mészeti kincsekben gazdag területek védelmére. Minden alprogram hangsúlyozza a környezeti alap­állapot mielőbbi felmérését, és a társadalmi tudat át­programozását célzó formák mielőbbi elindítását. I. 5. A területfejlesztési intézményi aspektusai Ha a gazdaságról megelőlegezzük annak elismeré­sét, hogy a területfejlesztés fundamentuma, akkor az intézményrendszert tekinthetjük a felépítménynek. Hármas funkciója: az egyenletes területi megoszlással harmonikusan fejlődő gazdaság konformizálása, a fej­lesztésekhez szükséges humán források feltárása és azok folyamatos fejlesztése, a kedvező társadalmi kör­nyezet megteremtődéséhez szükséges feltételek kiala­kítása. A gazdaságfejlesztés eddig érintett területein intéz­ményi hátteret - mint infrastrukturális szükségletet - illetően a szakterületek stratégiai és alprogramjai egy­behangzó céltételeket fogalmaztak meg. Középtávon mindenképp elérendő, hogy térségi szinteken is ki­épüljön a területfejlesztést végrehajtó és menedzselő, a kis- és középvállalkozásokat segítő - a kereskedelem fejlesztésében is nélkülözhetetlen - szolgáltatói háttér. Létrejöttük ütemezett operatív programozása szakterü­letenként, de megyei összehangolással szerepel a fej­lesztési tervkoncepcióban. A humánerőforrás-fejlesztés intézményi bázisa az oktatás és közművelődés intézményrendszere. A gazda­sággal közvetlenül összefüggő funkciók meghatároz­zák a fejlesztés irányait. A foglalkoztatásfejlesztést se­gítő szakmastruktúra - mint az intézményrendszerrel szemben támasztott követelmény - a képzettség általá­nos növeléséhez kapcsolja az oktatás, ezen belül külö­nösen a szakképzés tartalmának és módszereinek re­formját, az intézményi feltételek átstrukturálását. Kö­zéptávon új mozzanatokkal gazdagodhat a szerkezet átalakítása, ha a területfejlesztés térségi koncepciói elégséges támpontot adnak majd a „helyértékűség” ér­vényesítéséhez. Rövid távon a rugalmasság, az átjárha­tóság és az adaptivitás készségének javítása tűzhető célként a fejlesztésben érdekeltek elé. A területfejlesz­tés szakmai stratégiája három alapprogramra épül. Míg a közoktatás fejlesztésének tartalmi elemeit a köz­pontilag elhatározott trendek jórészt meghatározzák, a felnőttképzés és humánerőforrás-fejlesztés területén - a gazdaságfejlesztési elképzelésekhez történő igazo­dásban - már pragmatikus megközelítések is helyet kapnak. A közművelődési intézményhálózat fejleszté­sében jellemző céltétellé válik a reorganizáció és a hi­ánypótló funkciók „alaptevékenysége integrálása”. Mindhárom alprogram számol a piacelvűség pragma­­tizáló hatásaival és a versenyhelyzetet teremtő vállal­kozások, illetve „intézmények” megjelenésével. A humán szolgáltató intézményrendszer feladata a kiegyensúlyozott, egészséges társadalmi szerkezet ki­alakítása, a demográfiai tartalékok megőrzése, a helyi kultúra bővítése, a munkanélküliségben, elvándorlás­ban, elöregedésben, elszegényedésben, illetve etnikai leszakadásban megjelenő szociális szegregáció és erő­

Next