Magyar Közigazgatás, 2002 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2002-12-01 / 12. szám
740 MAGYAR KÖZIGAZGATÁS helyek mentén fekvő városok, falvak (Szentgotthárd, Sátoraljaújhely, Lenti, Drávaszabolcs, Csengersima, Udvar) tartoznak, egyedül az 1-es számú főút mellett fekvő Abda községet kell külön kezelnünk, amely a Győrből kilépő bevásárlóturisták mekkája. Az önkormányzati becslés számos érdekességet is a felszínre hozott: néhány település (Szentendre, Eger, Szilvásvárad, Balatonalmádi, Balatonfüred, Esztergom, Fertőd, Kecskemét), amely a köztudatban a nemzetközi turizmus hazai centrumaként él, meglepően alacsony, 20 százalék alatti külföldi kiskereskedelmi forgalmat, táblázat Ezt a megállapítást támasztja alá az a tény is, hogy az önkormányzatok a potenciális piaci résztvevők közül a külföldi turisták átlagot meghaladó kereslete esetén a határ menti fekvést és az idegenforgalmi vonzerők létét tekintik a leginkább meghatározó tényezőnek (1. táblázat). Az önkormányzatok egy ötfokozatú skálán saját településük vonatkozásában a legmagasabb értéket tekintve a határátkelőhely közelségének esetében becsülték a kiskereskedelmi forgalomban a legnagyobb mértékű (27%) külföldi turisztikai keresletet, az idegenforgalmi vonzerővel való rendelkezés kapcsán ugyanez a mutató 25 százalékos, míg a közúti és a vasúti közlekedés vélt előnyei már csak 11 százaléknyi külföldi vásárló forgalmat vonzanak. Annak ellenére, hogy az önkormányzatok működése jogszabályok által körülhatárolt, közigazgatási területükön belüli, komplexen értelmezett mozgásterük elsősorban a választók elvárásainak megfelelően tágítható. A képviselő-testületek határozatai közvetetten is befolyásolhatják a helyi lakosság kedvezőbb életkörülményeinek turizmusorientált megteremtését, ha azok számottevő turistaérkezést kiváltó vonzerő létrehozását, vagy fejlesztését szorgalmazzák. Egy kiskereskedelmi egység megnyitása — főleg a határmenti térségekben - akár önálló idegenforgalmi vonzerőként is értelmezhető, míg a turisztikailag frekventált településeken a szuprastruktúra részeként a vendégek minőségi ellátását, a költési szintjük növelését segíti elő. Az önkormányzatok kiskereskedelem iránti elkötelezettségének tettenérése érdekében a testületi üléseken számondhat magáénak, ugyanakkor legalább 30 százalékos belföldi turisztikai kereslet realizálódik Bogács, Orfű, Mátraszentimre, Visegrád, Ráckeve, Szilvásvárad, Cserkeszőlő, Villány, Balatonföldvár, Balatonszárszó, Zamárdi üzleteiben. A turisták bevásárlási szándékát számos tényező motiválhatja, az úgynevezett üzleti vásárlást a vizsgált település fekvése, megközelíthetősége, a szabadidős és spontán vásárlást pedig a területén elhelyezkedő idegenforgalmi vonzerők befolyásolják (Michalkó- Timothy 2001). letett határozatok lényegi elemeit áttekintve szembesülhettünk azzal, hogy a minőségi és mennyiségi fejlesztés érdekében milyen eszközökkel élnek a képviselő-testületek. A közvetlen beavatkozásnak számos módját alkalmazzák: ilyen az önkormányzat tulajdonában álló területen egy piac, üzletsor megépítése, vagy a meglévő bővítése, korszerűsítése; rendezési tervek révén sétálóutcák, forgalomcsökkentett területek létrehozása; telek kereskedelmi célú ingyenes átadása, vagy bizonyos arányú közös ingatlantulajdon kialakítása az egység beruházásával; telek üzleti alapú értékesítése; közterület bérbeadása kiskereskedelmi célokra; piachely áttelepítése; az adózás feltételeinek szabályozása; bérleti (közterületfoglalási) díjak megállapítása; a piacok, üzletek működési rendjének, feltételeinek kidolgozása. A közvetett beavatkozás lehetőségei között a közlekedési útvonalak, parkolók, közművek kiépítését, a látogatókat vonzó attrakciók létrehozását, fejlesztését, ipari park létesítését, a környezetvédelem normáinak érvényesítését, tourinform iroda megteremtését említették az önkormányzatok. Figyelemre méltó, hogy akár a magas (Udvar, Fonyód, Hévíz), akár az alacsony (Kiskunhalas, Pápa, Parádsasvár) külföldi kereslettel rendelkező települések önkormányzatait vizsgáljuk a tudatos beavatkozás tekintetében felemás képet kapunk. Mindkét csoportban találkozhatunk olyan önkormányzatokkal (ilyenek például a zárójelben lévők), akik elmondásuk szerint az elmúlt hat évben nem hoztak képviselő-testületi döntést a kiskereskedelmi forgalom befolyásolására. Ez egyik oldalról azt jelenti: A külföldi turisták kiskereskedelmi kereslete egyes vonzó tényezők tükrében (%) A tényezők szerepének önkormányzati értékelése Tényezők 12345 Határ közeli fekvés 10,2 8,5 16,9 16,5 27,1 Idegenforgalmi vonzerő 7,7 8,5 8,5 15,0 24,7 Jó vasúti megközelíthetőség 16,2 15,7 11,4 9,2 11,5 Jó közúti megközelíthetőség 17,6 27,6 13,7 12,7 11,2 Forrás: saját adatgyűjtés