Állam- és jogtudomány, 1985 (28. évfolyam, 1-4. szám)
1985 / 2. szám
Az önkormányzati és ,állami közigazgatás” következetes kettéválasztása Grünwald Béla törekvése. Ez a kettéválasztás megnyilvánul a közigazgatásban részt vevő tisztviselők — a korban annyi vitát kiváltó — választása vagy kinevezése kérdésében. Grünwald a vitában (Mocsáryval és másokkal szemben) a tisztviselők kinevezése mellett foglal állást, helyesebben a hatósági feladatokat ellátó tisztviselők kinevezését és függetlenítését kívánja, míg csupán a gazdasági és kulturális ügyekben eljáró — veszélytelenné tett — megyében nem ellenezné a tisztviselő-választás fenntartását.4 2 A tisztviselők választása vagy kinevezése körül folyó küzdelemben —, mely az önkormányzat és centralizáció között folyó vitában a különböző érdekek fókuszában állott — Grünwald teljes fegyverzetbe öltözik, annak ellenére, hogy a megyei tisztviselők választása már az első törvényhatósági törvény óta lényeges korlátozásokon ment keresztül. A virilizmus bevezetésével és a választói jogosultság szűkítésével, a megyei önkormányzat még élő formáinak - ahogy Mocsáry kifejezi — „megbénításával” a megye lassan átalakult, anélkül azonban, hogy az önkormányzati jogkör csökkentése a közigazgatás minőségének hasonló gyors javulását eredményezte volna. A tisztviselők kinevezése Grünwald szemében az állami közigazgatás bevezetésének nélkülözhetetlen feltétele. Francia, német és angol példákon keresztül bizonyítja, hogy a közigazgatásban — így az önkormányzati közigazgatásban is — a modern állam a tisztviselő kinevezése alapján működik, hogy „a centralizáció vagy decentralizáció nem a hivatalok betöltése módjától, hanem a hatáskör önállóságától függ.” A külföldi példák, amelyek eltérő társadalmi környezetben működve aligha vethetők össze a korabeli magyarországi viszonyokkal, vissza-visszatérő említése Grünwaldnál rendkívül célzatos, azokat a fejlődés szükségszerű irányaként beállítva saját vitapozícióját igyekszik erősíteni vele. Világosan látja, hogy a tisztviselők kinevezése önmagában más intézkedések nélkül nem eredményezi a közigazgatási szakszerűség javulását, az együtt kell, hogy járjon a szakemberképzés megszervezésével és a kvalifikáció bevezetésével. Mindamellett (a hatékony irányítás érdekében) a kinevezést a kormányra kívánja ruházni. Szempontjai a kérdésben tehát egyfelől — bár vitatható -, de szorosan szakmai szempontok, másfelől azonban a kormány hatalmának növelésén keresztül a magyar állam erősítését célozzák. Grünwaldnak kétségtelenül igaza van, amikor a megyei tisztviselőválasztás és a választási visszaélések mögött a pártérdekek kifejeződését is látja és észreveszi, hogy az 1870:12. tc. a választás során jelentős szerepet juttat a főispánnak (68. §), ami megtöri a tiszta választási elvet is, végső soron azonban a kinevezés indokát alapvetően a nemzetiségi szempont adja. Hiszen mint láttuk, a pártérdekek által meghatározott választás nála egyben „a magyar állam általános érdekeivel” szemben nemzetiségi tisztviselő megyei tisztikarba való juttatásának veszélyét is jelenti. Az államhoz hű tisztviselő, a magyar érdekeket kifejező kormány hatalmának a kinevezéssel történő intézményes erősítése (mely bár káros is lehet) a magyar nemzetiség fenntartása szempontjából Grünwald szerint mégis garanciális jellegű 43 430o. 13-15. 43 Grünwald Falk Miksához írott levelében egy neki korábban elküldött cikkéről írja: „Különben szívesen átdolgozom, gondolom legjobb lenne azzal a kérdéssel kezdeni, hogy lehetséges-e nálunk a közigazgatás reformja a tisztviselők kinevezése nélkül. S akkor tövéről hegyére demonstrálni, hogy nem . . .” 1885. nov. 30. OSZK Kézirattár. IV.Fond. 324.5. sz. levél. 340