Az Állatgyógyászati Oltóanyagellenőrző Intézet évkönyve, 1963-1967 (Budapest, 1967)

27. Simonyi E., Bognár K., Biró J., Palatka Z.: Immunizálási kísérletek szarvasmarhák vírusos hasmenése ellen II.

IMMUNIZÁLÁSI kísérletek SZARVASMARHÁK VÍRUSOS HASMENÉSE ELLEN II. AKTÍV IMMUNIZÁLÁS SIMONYI ERZSÉBET DR. BOGNÁR KÁROLY DR. BÍRÓ JENŐ DR. és PALATKA ZOLTÁN DR. /Phylaxia/+ A szarvasmarhák fertőző vírusos hasmenése az elmúlt 20 év alatt a világ állatorvos kutatói érdeklődésének homlokterébe került. A nyálkahártya betegség komplexus jelentőségére utal, a Nem­zetközi Állategészségügyi Hivatal 1966. évi ülésén hozott határo­zat, amely szükségesnek tartja a megbetegedés beható tanulmányozá­sát és vizsgálat tárgyává javasolja tenni bizonyos megelőző intéz­kedések alkalmazását /elkülönítés, vakcináé vagy szérumos oltás/ /9/. Korábbi előadásainkban és közleményeinkben beszámoltunk im­munizálási kísérleteinkről borjak vírusos hasmenése ellen. Részle­tesen ismertettük a hiperimmun szérum termelését és az ezzel vég­zett laboratóriumi és gyakorlati kísérleteinket. A hiperimmun szé­rum kitűnően alkalmazható olyan borjúállományokban, ahol a borjak már betegen születnek vagy ahol igen fiatal korban betegednek meg. Alkalmazását elsősorban beteg állatok gyógykezelésére és erős fer­tőzésnek kitett állatok kezelésére javasoljuk. A betegség megelőzésére a szérum már kevésbé alkalmas, mivel hatása rövid ideig tart, 3 hét alatt nagy része kiürül a szerve­zetből és így a borjak ismét megbetegedhetnek. Tartós védettség elérésére ezért megkíséreltünk aktív immu­nizálási eljárást kidolgozni és erre a célra megfelelő vakcinát előállítani. + Technikai munkatárs: Marjai József

Next