Állatorvosi Lapok, 1935 (58. évfolyam, 1-24. szám)

1935-07-01 / 13. szám

LVIII. évfolyam, 13. szám Budapest, 1935. július 1* Előfizetési ár: egy évre_______20 pengő külföldön_______24 . Hirdetéseket kizárólag csak a kiadóhivatal fogad el, úgy­szintén különmellékleteket is. A hirdetés nyomdai elő­állításának ára a hir­detőt terheli. Állatorvosi Lapok Szerkesztőség: VII. ker.,Rottenbiller­ utca 25. szám. A lap szellemi részét illető közlemények, értesítések és küldemények ide címzendők. Kiadóhivatal, VII. ker., Tábornok­ utca 2. szám. A közlemények csak a forrás megnevezésével vehetők át. Alapította DR. NÁDASKAY BÉLA 1878-ban DR. FOKÁNYI LÁSZLÓ, DR. MANNINGER REZSŐ, DR. MAREK JÓZSEF, DR. WELLMANN OSZKÁR és DR. ZIMMERMANN ÁGOSTON közreműködésével szerkeszti DR. KOTLÁN SÁNDOR Tagjai részére kiadja: A MAGYAR ORSZÁGOS ÁLLATORVOS-EGYESÜLET Megjelenik ezidőszerint havonta kétszer Mellékletek: „Hashygiene“ és „Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből“ Egyesületi értesítő. 1. A M. O. Á.­E. titkári hivatala: VII., Tábornok­ utca 2. szám. Tagajánlások, lapreklamációk és lakásváltozásokról szóló értesítések ide címzendők.­­ 2. A M. O. A. E. pénztára, VII., Tábornok­ utca 2. szám. A kiadványokra szóló megrendelések is ide címzendők. A tagsági díjak, a segélyalapra, a házalapra stb. szóló adományok és az előfizetési díjak a postatakarék­pénztár 20.639. számú csekkszámlájára küldendők. 1 3. A M. O. Á.­E. rendes tagjai évi 20 pengő tagsági díjat fizetnek, mely összegért az Állatorvosi Lapok­at is kapják mellékleteivel együtt. A tagsági díj kötelezettsége a belépési év januárius havától számít. Pénzküldemények a posta­­takarékpénztár 20.639. számú csekkszámlájára küldendők TARTALOM : Eredeti közlemények. Dr. Zimmermann Ágoston: A parasympathikus idegrend­szerről. 203. 1. — Dr. Hoffm­ann Ferenc: Járványszerű gerincbénulás angol kocák és kanok között. 205. 1. — Dr. Manninger Rezső: A sertéspestis elleni szimultán ojtásról. 207. 1. — Somogyi Jenő: Hozzászólás Dr. Schneider Lajos A fejlődő malacok hevein és paratyphusának oktanáról és az ellene való véde­­kezésről“ című közleményéhez. 211.1­1. Irodalmi szemle. Parasitologia. Dr. Pek­árdy László: Kutyák praenatalis fertő­zése Ancylostoma caninummal. — Anatómia. Z.: A tyúktojás külső catisularis hártyája. — Z. : A madárszem fésűjéről. — Kórtan. Z. : Az epekőképződésről. — Járványtan. Dr. Zimmer­mann Gusztáv : A fertőző nyúltvelőbénulás (Au­­jeszky-féle betegség). — Z. : Újabb Bang-megbetegedések. — Szemészet. Dr. Karázson : A havivakság és rokonbetegsége. 212. 1. Állatvédelem. Dr. Deseő Dezső: A németországi állatvédelmi törvény kiegészítő rendelkezései és következményei. 213. 1. Állatorvosi szakoktatás. —n — n. : A francia állatorvosi iskolák átalakulása. 215. 1. Könyvismertetés. Dr. Hasskó Sándor : Ungarische medizinische Erinnerungen. — M. R.: Die unsichtbaren Krankheitserieger. Filtrierbare Vira. 215. 1. Egyesületi ügyek. 215. 1. Vegyesek. Jellegadományozás. — Kinevezés. — Nyugalmazás. — Új állatorvosok. — Felvétel az egyetemi állatorvosi osztályra. — A főiskolai hallgatók tudo­­mányszaktok szerint való megoszlása. — Irodalmi pályázatok az egyetemi állat­orvosi osztályon az 1935/36. tanévre. — Magnifice Rector. — Ostertag lábát amputálták. A német birodalmi egészségügyi hivatal. — Az első állatorvos­doktor.­­ Élelmiszerellenőrzés. — Magyarosan. — Kétszázéves jubileum. — Szigorlati eredmények. — A német sebészek 59. kongresszusa. — Női állat­orvosok. — Örökös bajnok­ állatorvos. — A mezőhegyesi ménes százötvenéves. — Lovasverseny Mezőhegyesen. — A bécsi állatorvosi főiskola. — A francia állatorvosi főiskolákról. — A német birodalmi főiskolák hallgatóinak száma: 217 1. A parasympathikus idegrendszerről. írta : Dr. Zimmermann Ágoston, ny. r. tanár. (Összefoglaló ismertetés. Harmadik közlemény.) A csigolyák testének ventralis felületén két oldalt haladó dúcos határköteget Winslow 1732-ben jelölte meg a sym­pathies vagy együttérző jelzővel, mely szó (auoracseiv­e együttszenvedni, együttérezni) elég találóan utal arra, amire ez az idegrendszer hat, pl. kólikás, hasi fájdalmak kelet­kezésekor a bél, vagy a szív, illetőleg más szervek bántalmai­­nál bekövetkező együttérzésre (Müller). Régen ismert, hogy a gyomor és a szív az együttérző idegen kívül a bolygóideg innervatiója alatt is áll, a nyál­­mirigyeket a nyaki sympathicus rostjai mellett a chorda tym­­pani is ellátja, a nemi szerveken a plexus hypogastricus, tehát az együttérző ideg mellett a nervus eligens értágító hatása is érvényesül. Langley volt az első, aki mindama idegeket, melyek még a sympathicus pályák mellett egyes szerveket ellátnak, egy rendszerbe foglalta össze és ezt parasympathicus­­nak nevezte el. A sympathicus és parasympathicus idegrendszer gyógyszerek­kel szemben teljesen különböző, ellentétes módon viselkedik, így pl. az atropin bénítja a parasympathicust, a pilocarpin és a phvsostigmin ellenben ingerli azt, a sympathicusra pedig ellenkező hatást fejt ki. Ma általános az a felfogás, hogy minden belső szerv, de a bőr is ereivel, mirigyeivel, stb. kettős beidegzés alatt áll, sympathicus és parasympathicus rendszer látja el. Ramon y Cajal ezüst impregnációs eljárásával a sympathi­cus határköteg dúcsejtjei a csigolyaközötti, spinalis dúcok sejtjeitől megkülönböztethetők. A parasympathicus sugárdúc, ékszájpadi dúc, füldúc sejtjei ugyanolyanok, a napfonal és a határköteg dúcsejtjei is egyformák (multipolarisak, rövid dendritekkel). Az együttérző idegpályák részben abban különböznek a parasympathicustól, hogy lefutásukban nincsenek idegdúcok, úgy mint a bolygóidegen, a dobhúron, stb. A szervek falában a murális fonatok és idegelemek azonban ezidőszerint még nem különböztethetők meg egymástól, nem állapítható meg, hogy sympathicus vagy parasympathicus eredetűek-e és előző közle­ményemben (J. A. L. 1933. 19. sz.) oda konkludáltam, hogy a sympathicus és parasympathicus közötti morphologiai különbség nem az idegrostok és dúcsejtek szerkezetében, ha­nem az idegek eredésében és lefutásában nyilvánul meg. Amíg a két előző közleményem a sympathicus­ és para­­sympathicusról inkább csak általánosságban szól, a kettőnek egymáshoz való viszonyáról (a parasympathicus-hatásról, mint a sympathicus negatív phasisáról, stb.), addig jelen közlemény­ben főleg a hasi sympathicusszal és parasympathicusszal kívánok foglalkozni. A hasi zsigerek tehát kettős beidegzésűek, idegeik részben cerebrospinalis, részben sympathicus eredetűek, a vaguson és a gerincvelőidegeken kívül közvetetlenül a sympathicusból kapnak rostokat, a határkötegből és a splanchnicusokból. A hasi sympathicus középpontjául tekinthető a napdúc, ganglion solare v. coeliacum, amelyet ezért a ,,hasüreg agyvelejé“­­nek is neveznek. E dúc az artéria coeliaca két oldalán fekszik, tehát páros, többnyire azonban egybeolvadt oly módon, hogy az artéria coeliaca fölött és alatt harántrostok kötik össze ; néha két-három vagy még több kisebb dúcot, egész ganglion­­csoportot lehet itt találni (az állatorvosi főiskola anatómiai intézetében készült pályamunka anyagából). A ganglion coelia-

Next