Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1978. január (20. évfolyam, 1-4. szám)

1978-01-07 / 1. szám

amerikai-kanadai m vl Í Magyar Elet i cAmetícari• Canadiati cHungaíiaii ‘íife AMERICA’ S LARGEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE wtttá ÁRA.U.S.A. 35< TORONTO * MONTREAL CANADA 3$< oro s: Kn ^ HM Cfl OCO > M 013 3 O* CD • ' r 3 HH- CD t-2 • O GO O K3 <J>M > 0 3 0 cd 33 «-> 2 -P < > • CDK t-rt> (_j. UO Vol.20.No. 1 .XX.évf. 1 .szám. NEW YORK* CHICAGO*LOS ANGELES*CLEVELAND * DETROIT★ FLORIDA January 7, 1978 ÚJABB PER A KORONA VISSZATARTÁSÁRA Kansas City, Kan. - Robert Dole republikánuspárti kansasi szenátor, aki Ford elnök alelnök­jelöltje volt a tavalyi választásoknál, az itteni kerületi szövetségi bírósághoz egy beadványt intézett a magyar Szent Korona további úttartására. Keresetét azzal indokolta, hogy a korona visszaadása egy nemzetközi szerződés kötésével egyenlő. Nemzetközi szerződéseket az elnök csak a szenátus kétharmad többségének a hozzájárulásával köthet és ezen alapon kéri a bíróságot, hogy a korona visszaadását tiltsa le. A bíróság január 3-ig adott határidőt, hogy az elnök jogtanácsosa is megtehesse írásbeli észrevételét. FÖLDRENGÉS IRÁNBAN - 500-NÁL TÖBB HALOTT December 20.-án, hajnali 3.36-kor, hatalmas földrengés sújtotta Irán délkeleti vidékét, Zarand és Kerman városok környékén, Teherántól 430 mérföldre, délkeleti irányban. (Lásd térképet.) December 23.-ig több mint 500 halottat ástak ki a romok alól. A sebesültek száma megközelíti az ezret. A rengés erőssége 6,2 volt. A helyzetet súlyosbította a hajnali fagy és a délelőtti hideg eső. A perzsa hadsereg repülőgépei és helikopterei sátrakat, takrókat, élelmet, vizet és kötszereket dobtak le a katasztrófa színhelyére, amely 3000 m. magas, hóval fedett, hegylánc tövében terül el. Ugyanaznap az iráni Földrengésjelző Intézet egy másik rengést is feljegyzett, amelynek erőssége 5 fok volt. A két földrengés között nincs közvetlen összefüggés. Ugyancsak december 20.-án, Massachusetsben, Weston vidékén, 3,1 erősségű földrengést mértek, amely négy másodpercig tartott. Kárt nem jelentettek. BÚZAFELESLEG ÉS ÉHÍNSÉG Az Egyesült Nemzeteknek először sikerült összehozni az 1 milliárd dollár értékű kenyérmag-tartalékot. Ehhez az alaphoz az Egyesült Államok 200 millió dollárral, Irán 125 millió és Szaúd Arábia 105 millió dollárral járult hozzá. (A kommunista államok egy fillérrel sem!). Az Egyesült Nemzetek jelentése szerint a világ jelenleg 60 millió tonna gabonafelesleggel rendelkezik. Ugyanakkor 500 millió ember nem jut elegendő táplálékhoz és évente 15 millió ember hal éhen. Az 1 milliárd dolláros alapból elsősorban azoknak az országoknak népeit fogják megsegíteni, ahol az évi átlagos (fejenkénti) jövedelem 500 dollárnál kevesebb. Másodsorban azok a népek kapnak támogatást, akiknek tápláléka nem éri el a napi 2500 kalóriát. A gabonatartalékot kezelő szervezeteknek nem lehet 100-nál több alkalmazottja, költségvetése nem haladhatja meg az évi 7 millió dollárt. A szervezet székhelye Róma. A tőke egy részét 50 éves, csaknem kamatmentes, kölcsönökre akarják felhasználni, hogy a földnélküli szegényekből önálló gazdákat nevelejenek. Lengyelország és Bulgária képviselői azt ajánlották, hogy az ínséges országokban (Pakisztán, Benglades, India) hajtsák végre a földbirtokreformot és juttassák a szegényeket földhöz. Ugyanakkor elfelejtik, hogy a nagybirtokok hazája, a Szovjetunió, nem tudja ellátni népét elegendő kenyérmaggal. Ha a szovjet kormány engedélyezné a magántulajdonban lévő kisgazdaságok létesítését, évente legalább 100 millió tonna kenyérmag szabadulna fel az ínséges népek számára. SZTRÁJKKAL FENYEGETŐZNEK A RABBIK IZREALBEN December 13.-án a Tel-Aviv-i rabbik sztrájkot hirdettek a következő hétre, ha a kormány nem teljesíti a 14%-os fizetés­emelési követelésüket Az infláció 1976-ban 38%-os volt, ebben az évben eléri a 40%-ot, de a rabbik fizetés emelésére nem történt intézkedés. NAGYOBB LETT AZ USA Január 9.-én az USA területe 184 négyzetmérfölddel nagyobb lett. Ezen a napon ugyanis a Marina-szigetek US területté váltak. Hatvan év óta ez az első eset, hogy az Egyesült Államok szárazföldi teste újabb területtel bővül. A Marina-szigetek 600 mérföld hosszú lánca Kalifornia partjaitól nyugatra, 6.000 mérföldnyi távolságban, észak-déli irányban húzódik a Csendes-óceán vízterében. (Lásd a térképet) A szigetcsoport 16 szigetből áll, de ezek közül csak négy lakott: Saipan, Tinian, Rota és Pagan szigetek. Saipan a legnagyobb 12.000 lakossal. További 3.000 személy él szétszórva Tinian, Rota és Pagan szigeteken. A sziget­csoport legdélibb tagja, Guam, a spanyol-amerikai háború után (1898) került az USA birtokába, mint hadikárpótlás. Ugyanakkor a Fülöp-szigetek is az USA birtokába kerültek, de nemsokára függetlenítették magukat. Később a Guam­tól északra fekvő szigeteket a spanyolok eladták a németeknek. Amikor kitört az első világháború a japánok megszállták a Guamtól északra fekvő szigeteket és azokat 1944. júliusáig birtokolták, amikor a a Csendes­óceáni US harci erők végleg megtörték a 30.000 főnyi japán védősereg ellenállását és elfoglalták a szigeteket. Rövidesen Tinian­­szigetén modern repülőtér épült és 1945 augusztus 6.-án onnan szállt fel az a “B-29”-es repülőgép, amely ledobta az első atombombát Hiroshimára. Augusztus 9.-én a második atombomba elpusztította Nagasakit. ÚJABB PER A KORONÁÉRT NAGYOBB LETT AZ USA, ÍTÉLETIDŐ KALIFORNIÁBAN, BREZSNYEV FENYEGETŐZIK, KÜLFÖLDI SEGÉLY IZRAELNEK, BEGIN BÉKETERVE­ FOLYTATÓDNAK A ROBBANÁSOK, FÖLDRENGÉS IRÁNBAN - 500 HALOTT, ÚTBAN A SZOVJET FLU -1­00 co •H co

Next