Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1978. február (20. évfolyam, 5-7. szám)
1978-02-26 / 7. szám
6. oldal AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET 1978.február 26. A keresztények legnagyobb ünnepe a Húsvét, szerte a nagyvilágban zúgnak a harangok (még Amerikában is) és hirdetik Jézus Krisztus föltámadásának ünnepét. Ugyanúgy a menekültek harangjai is. Mindszenty Bíborosunk chicagói látogatása alkalmával a katedrálisban 1974 június 22.-én elhangzott beszédében a következőket mondotta a harangokról:44 Ma van Szent Paulinusnak Novai Püspöknek az ünnepe. Ő hozta szokásba az egyház életébe a harangokat. Ennek az a rendeltetése, hogy hívja a híveket az Isten házába a szentmisére.” Egy másik latin szó szerint pedig az a hivatása, hogy megszólamlásában a viharokat törje meg és ebben a tekintetben hívja az élőket, elsiratja a halottakat és úgy munkálja az embereknek az üdvösségét. A menekültek harangjai közül a Föltámadt Jézus Krisztus Harang, egy csodaszép húsvéti színes képeslapra van nyomtatva. .A szöveg három nyelven, külön ( magyarul, németül, angolul). A lap négy oldalas. A képeslap kerete (széle) és más nyomtatások arany színnel vannak díszítve. A képeslap belső oldalán egy bibliai idézet van: “Békességet hagyok reátok, az én békémet, nem úgy, ahogy a világ hagyja az ő békéjét.” (János, 14,27.) Ez a húsvéti képeslap két történelmet hirdet a világ minden részében: Jézus Krisztus Feltámadását és a menekültek hálaadását Isten iránt. A húsvéti képeslap ára borítékkal 70 cent. Vannak másik színes képeslapok (levelezőlap), melyen a menekültek 5 harangja látható a Magyar Szent Koronával és menekülők képével. Ára: 50 cent. Megrendelhető az alanti címen: FIVE BELLS P.O.BOX 1307 CHICAGO, ILL. 60690 Hogyan fedezték fel a magyarok Amerikát? Hihetetlen, de Amerikát magyar lányok fedezték fel, és az Árpád fejedelem húgáról, a Marikáról nevezték el. A honfoglalás előtt Árpád a húgát, a Marikát 700 .lánnyal elindította keletre azzal a gondolattal, hogy a föld másik oldalán találkoznak. Tudniillik a föld már akkor is gömbölyű volt. A Marika a hajadonokkal hónapokon át lovagolt, mígnem megérkezett Ázsia keleti csücskéhez. A szorosban már elolvadt a jég, de szerencsére egy halász tutajjal áthordta a lángokat a víz másik oldalára. Az átkelés bére hét ing volt. Az átkelés helyét azóta is Bering szorosnak hívják... Alaszkában a kalandozóink délkelet felé lovagoltak, és egy folyó partján átkelő helyet kerestek. Végre egy széles völgyben sikerült az átkelés. Visszatekintve a Marika megjegyezte: „Hű! De nagy lyukon jöttünk keresztül." így lett a folyó és a környéke neve „Yukon"__ Beköszöntött a tél. A kalandozóknak sietni kellett dél felé. Egy nap a nagymosáskor kiterített ingek alatt elszakadt a kötél, és a megfagyott ingek a földre hullva állva maradtak. A Marika azt kérdezte: „Vas ing tán a mi ingünk?” A lányok olyan érdekesnek találták az eseményt, hogy egymás között a helyet úgy hívták, hogy „wasing ton". Idővel mások már úgy írták, hogy Washington. Már nagyon hideg volt, mikor a hajadonok megérkeztek egy indián faluba. Az öreg törzsfőnök jól beszélt magyarul. A hétvégi iskolában tanulta meg a nyelvet egy suraér misszionáriustól, aki az Atlantiszról került az indiánok közé. A törzsfőnöknek igen megtetszett a Marika. Kérte, hogy legyen a felesége. A Marika elutasította az indiánt, mondván, hogy „öreg ön". Napjainkban ezt a vidéket úgy hívják, hogy Oregon. ... Tavasz eljöttével megjelent egy sasmadár a tábor felett. Turul-madárnak vélték és mindenüket maguk mögött hagyva lóháton követték a madarat. A hiszékenységüknek nagy volt az ára. Egy nagy víz partján a lovak legelés közben valamitől megijedtek, és vízbe rohanva átúsztak a másik oldalra. Az ár olyan sebes volt, hogy a lányok nem tudtak átmenni. Ráadásul még a sas is eltűnt a szemük elől örökre. A rovásírásos feljegyzésből csak három szó maradt meg az utókor számára: „ár... kan__sas". Ezt a helyet napjainkban Arkansas néven ismerjük. ...Egyre jobban megviselte a vándorlás a magyarokat. Alig telt el egy párnap, amikor egy Ut Ica nevű lány maradt viszsza és letelepedett. Már csak heten voltak a lányok, amikor egy másik indián településhez értek. Megkérdezték, hogy mi a hely neve. A válasz az volt, hogy a neve York. Azóta Neve York igen nagy farossá fejlődött ki. A hét magyar lány megfáradva végre elérkezett a tengerpartra. Ivóvizet kerestek, de nem találtak. Végül egy indián mutatott nekik egy kutat, amelyikben olyan magasan állt a víz, hogy a könyökével elérte. Magyarjaink ezt könyöki kút néven ismerték hosszú ideig. Sajnos az indiánok sohasem tanulták meg, hogy kell leírni, és így lett belőle Connecticut. (Bizony a magyar nyelv nem gyerekjáték.) Könyöki kútfől, vagyis Connecticuttól északra egy dombos vidéket találtak a Marika társai. Már tél volt, amikor a kalandozásam során arra a vidékre eljutottak. Egy nap fakéregből szánkót csináltak, és mint gyermekek csiszkáltak a dombokon. Egyszer csak Ida odakiáltott az unokatestvérének: „Gyere ide Marika! Itt messze csúszhatsz." Ennek a helynek a neve még ma is „messze csúszhatsz”, de sajnos az amerikaiak annyira kitekerik a magyar szavakat, hogy csak a tudományos kutatások folyamán találtam meg mi is az ősi jelentése a Massachusetts szónak. Messze csúszhatsz vidékéről nagyon vágytak már a lányok az óhazába... A Marica, mert most már a Marika így nevezte magát, végre elhatározta, hogy ideje lesz egy hajót keresni és felkutatni a testvéreket Éppen jókor érkeztek az óceánhoz. Ott volt egy hajó. Egy Erikson nevű emberrel találkoztak, akitől megkérdezték: ,Merre mén?” Miután az kelet felé mutatott, a lányok megkérték, hogy vigye magával mind a hetet. Nem értette őket, de gondolta, hogy mit jelent a „merre mén?" A lányok a hajóba ülve az északra elterülő földrészt a kérdésük alapján úgy nevezték el, hogy „mén”. Eléggé helytelenül, ma már úgy írják, hogy Maine, de azért még most is helyesen ejtik. Itt majdnem véget is ér a magyarok kalandozása, de az történt, hogy Erikson egy viharba került és több hetes hánykódás után ért csak partot Európa északi részénél. A Marica a lángokkal kiszállt és a legnagyobb meglepetésükre egy hatalmas magyar településre akadtak. A fiatal legények marasztalták őket. Nem is kellett sok biztatás nekik. Letelepedtek. Ahová eljutottak a világkörüli útjukon, az nem más mint a mai Finnország. A Marica egyszer elment Árpádot meglátogatni, de a legjobb tudásom szerint nem mondta el senkinek, hogy Amerika róla lett elnevezve. Én is csak a tudományos kutatásomnak köszönhetem, hogy a fent leírt titok nyitját megtaláltam. Kötelességemnek tartottam, hogy ezt a történelmet átformáló felfedezést magyarjainkkal tudassam, hogy megismerjék Amerika felfedezésének igaz és tárgyilagos történetét. L TETSZETT A LAPUNK ??? !f Ha igen meséljen róla barátainak is ! Szereti újságárusnál megvenni ? Nem lenne kényelmesebb, ha a postás hozná minden héten ? GONDOLKOZZON RAJTA !!!! Egy egész évre mindössze 1800 dollár az előfizetés !(egy zacskó élelem, egy vacsora egy jobb helyen, ez igazán nem sok, egy évi szellemi táplálékért ! A magyarság szétszóródása miatt egyre nehezebb újságárusokat találni akik magyar lap árusítását is vállalnák. Írjon nekünk ! Észrevételeit, javaslatait a lapunkkal kapcsolatban szívesen vesszük Írja meg mit szeretne olvasni lapunkban. Kéziratokat nem dobunk el.Ha jó leközöljük, vagy kívánságra visszaküljük ! (Kérjük ez esetben válasz bélyeg melléklését.) ELŐFIZETÉSI LAP: NÉV:.............................. Lakcím:................... Kérem küldjék egy évre a fenti címre az AMERIKAI MAGYAR ÉLET című hetilapot. Az előfizetési díjat 18 dollárt mellékelem.(csekk,vagy Money Order) Vágja ki a mellékelt szelvényt, küldje be címünkre: AMERIKAI MAGYAR ÉLET 3636 North Paris Ave.Chicago.ILI.66634,és a következő héten már a postás viszi lapunkat, sokunk fáradságos munkájának eredményét, hogy Önt az idegenbe szakadt emigránst az anyanyelvén tájékoztassuk, szórakoztassuk. Előfizetését előre is köszönjük !