Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1978. szeptember (20. évfolyam, 33-37. szám)

1978-09-02 / 33. szám

amerikai-kanadai ARA: 45 CENT. Magyar Elet AMERICA’S LARGEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE ok> r* tftoO H-*—1 C O CD M B» co <w z o • c/> *-»f > fH- »-3 ♦ 3 W O S 0)0 !> OHW -r > r* ♦ < » » CJ-tO >4 00 tö ® *M 00 cyímerícaii* Canadiari cHungaríari ^ife TORONTO ★ MONTREAL Vol.20.No.33.XX.évf.33.szám. NEW YORK*CHICAGO*LOS ANGELES*CLEVELAND*DETROTT*FLORIDA September 2.1978. CARTER ELNÖK HÁBORÚRÓL BESZÉL Carter elnök e legutóbbi sajtóértekezleten úgy nyilatkozott, hogy Közép-Keleten kitörhet a háború, ha a szeptember 5.-én kezdődő izraeli-egyiptomi US csúcsértekezlet eredménytelenül végződik. Carter elnök azt is említette, hogy a csúcsértekezlet eredménytelensége “káros hatással” lenne politikai pályafutására. Más szóval romlana az amúgy is erősen hanyatló népszerűsége. A magunk részéről hónapok óta úgy látjuk, hogy sajnos a közép-keleti békére nincs kil­átás. Egyiptom egy talpalattnyi arab földet sem hajlana átengedni Iraelnek, Izrael viszont az elfoglalt területeknek csak egy igen kis részét lenne hajlandó visszaadni az araboknak. A független palesztin-arab állam­ kérdését sem lehet megoldani , amíg a Szovjet­ Unió támogatja a PLO mozgalmat. Amikor Carter elnök háborúról beszél, valószínűleg Izrael és arab szomszédai közötti háborúra gondol. Ilyesmire azonban - legal­ábbis a közeljövőben - nem igen fog sor kerülni. Izrael katonai fölénye olyan óriási, hogy az arab szomszédai részéről egyenesen öngyilkosság lenne háborút kezdeni. Marad azonban a veszélyes lehetőség. Az arab terroristák fokozottabb tevékenysége, amely előbb-utóbb káoszba és anyagi romlásba döntené a Közép-Keletet. A másik lehetőség éppen olyan veszélyes. A sarokba szorított Egyiptomban Szadát könnyen megbukhat. Utódja, vagy utódjai számára nem maradna más megoldás, mint a Szovjet Unió segítségét kérni. Ebben az esetben egy közép­keleti háború könnyen a harmadik világháborúhoz vezethetne. VISSZAKOZOTT A SZOVJET BÍRÓSÁG Moszkvában az egyik bíróság elejtette a Szovjet Unió megrágalmazásának vádját Craig R. Whitney és Harold D. Piper US újságírók ellen. Az indokolás szerint a panaszos, vagyis a Szovjet Rádió és a Televízió Bizottság, visszavonta a feljelentést. Előzőleg a bíróság kötelezte az újságírók munkaadóit, a New York Times-t és a Baltimore Sun-t, hogy lapjukban közöljék a kifogásolt cikkek cáfolatát. Ezt minkét újság megtagadta. Ezzel szemben megfizették a­­bírósági eljárás költségeit. A bírósági döntés több hónapos igazságtalan, az emberi jogokkal és a sajtószabadság eszméjébe ütköző zaklatások végét jelenti. Amíg a szovjet hatóságok elő nem állnak egy másik “esettel.” Gratulálunk a két újságírónak bátor kiállásukért a szovjet cenzúrával szemben. Nem könnyű dolog a sajtó­szabadság eszméjét Moszkvában képviselni.­ JARVIS WASHINGTON ELLEN VONUL A californiai “Proposition 13” sikerének fényével övezve, Howard Jarvis most Washington jobban mondva a Fehér Ház és a Kongresszus meghódítására indul. Anyagi gondjai nincsenek. Mögötte állnak a nagyvállalatok, a bankok a biztosítási intézetek. Általában a nagytőke, Howard Jarvisnak kitűnő érzéke van a kedvező szelek kihasználására. Az adófizetők általános elégedetlensége már Jarvis fellépése előtt is a lázadás küszöbén állott. Jarvisnak sikerült igába fogni ezt a hatalmas erőt. A kaliforniai “Prop. 13” sikere csak részleges. Az ingatlanok után fiz­etett adók ugyanis levonható tételei a szövetségi adóknak, így a kisebb összegű levonás magasabb jövedelmi adókhoz vezet. Jarvis leújabb “mozgalma” ezt a helyzetet kívánja orvosolni. Célja nemcsak az ingatlanadók, de a jövedelmi és egyéb adók általános csökkentése. Nem értünk el semmit, ha az egyik bónk csökken, de ugyanakkor a másik emelkedik. Jarvis mozgalmának van egy kis szépséghibája. T.i. az, hogy csak néhány száz dolláros könnyítést jelent a kis adófizetőknek, de a nagy adófizetők súlyos milliókat fognak megtakarítani. Jarvis azt állítja, hogy erre szükség van, mert enélkül a gazdasági élet sohasem fog fellendllni. Howard Jarvis ma már nem a Californiai Ingatlantulajdonosok jelentéktelen titkára. A gazdasági élet kiváló szaké­rtőiből álló vezérkara van. Erre is telik mert Jarvis terveit a nagytőke támogatja. Californiában kegyét keresi minden politikus, még a kormányzó is. Jarvis reméli hogy néhány héten esetleg hónapon belül a Fehér Ház és a Kongresszus is kitűzi a fehér zászlót. Megadja magát! Mit követel tőlük Jarvis? 1. Követeli, hogy a Kongresszus a következő 4 évben évente 2 %-al csökkentse a jövedelmi adókat. Ugyanakkor a következő 5 évben évente 5 %-al csökkentse a szövetségi költségvetést. “KI LESZ NAGYOBB” 2000-BEN? A Világbank (World Bank) most hozta nyilvánosságra legújabb tanulmányát, amely azt mutatja, hogy - ha a jelenlegi szaporodási ütem nem változik meg - akkor Kínának 2000- ben 1,4 milliárd lakosa lesz, a jelenlegi 826 millióval szemben. A második legnépesebb ország továbbra is India marad 958 millió lélekkel a jelenlegi 620 millióval szemben. A harmadik helyen a Szovjet Unió fog állani 320 millióval (jelenleg 257 millió). A negyedik helyen fog következni az Egyesült Államok 254 millió lakossal, a jelenlegi 215 millióval szemben. A 2­000. évre előrelátott további sorrend ( a jelenlegi létszám zárójelben): Brazília 205 millió (110); Indonézia 198 millió ( 135 millió); Nigéria 154 millió (77 millió); Bangladesh 146 millió (80 millió); Pakistán 135 millió (71 millió); Mexico 126 millió (62 millió). A Világban tanulmánya szerint a szaporodás 2100 előtt állandósulni fog, ami azt jelenti, hogy a születések és a halálozások arányszáma 1:1 lesz. Ez az állapot az Egyesült Államokban 2035-re várható, amikor a lakosság száma 276 milliónál állandósul. Ugyanez fog történni a Szovjet­unióban, 2065- ben, 373 millió lakossal; Brazíliában 2070-ben 353 millióval; Mexicóban 2075-ben 254 millióval. A nagy “meglepetés” 2050-re várható, amikor India 1.6 milliárd lakossal túlszárnyalja Kínát, ahol a lakosság száma 1.4 milliárdnál állandósulni fog. 2. Követeli, hogy a Kongresszus törvénnyel kösse a szövetségi kiadásokat a nemzeti össztermelés bizonyos százalékához. Ugyanígy rögzítse a szövetségi adók felső határát. 4. Követeli, hogy a kormány a költségvetések 2 -át fordítsa a szövetségi adóssá­­k csökkentésére. Jarvis törvényjavaslatának határozottan kapitalista jellege van. Egy kapitalista rendszerben - ha még mindig annak valljuk -ez természetes is. Csak egy jól kereső és gazdag társadalmi réteg tudja biztosítani a szegények emberhez méltó színvonalát. CARTER HÁBORÚRÓL BESZÉL VISSZAKOZOTT A SZOVJET BÍRÓSÁG Jarvis Washington ellen vonul “KI LESZ NAGYOBB” 2000-ben? MIT MONDOTT HARRIMAN BUDAPESTEN ?

Next