Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1979. január (21. évfolyam, 1-4. szám)

1979-01-13 / 2. szám

v amerikai-kanadai m ÁRA:45CENT u l Magyar Elet f cyimeticai­*Canadian­cHungarian­cLife AMERICA’S LARGEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE wKmá ____ TORONTO * MONTREAL __________________________ oK>r h*h c O »H­­{Ü OT Wo • w . tr* n HH’P* • O ^ o 3 cr> t—1 O 3 ^ cn *< jf< f . (D (D ui* • • CD Vol.21.No.2.XXI.évf.2.szám. NEW YORK*CHICAGO*LOS ANGELES*CLEVELAND * DETR01T* FLORIDA January 13, 1979 AHOGYAN MOSZKVA LÁTJA A KÍNAI HELYZETET A Pravda elemezte a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának legutóbbi ülését és a következő megállapításokra jutott: A Kínai Kommunista Párt vezetősége súlyos válságban van, Mao Ce-tung dogmái megbuktak. A kínai újságok maguk írják, hogy a “nagy vezér” tevékenysége, életének két utolsó évtizedében, óriási veszély és pusztítást hozott a kínai népre. A jelenlegi vezetőség igyekszik a Mao tanítások hibáit orvosolni, de nem tudnak megegyezni az orvoslás módjában. A Pravda úgy látja, hogy a kínai politika újabb fejlődése Hua Kuo-feng elnökre nézve kedvezőtlen és Teng Hsiao-ping irányában tolódik el. Az a tény, hogy a Központi Bizottság elhatározta egy új Fegyelmi Bizottság felállítását, arra mutat, hogy a közeli jövőben nagyobb arányú “tisztogatás” várható. A Pravda úgy találja, hogy az új telepítési intézkedések és a tömeges munkanélküliség miatt a kínai munkás elégedetlen. A kormány nem tudja kielégíteni a nép kívánságait. Az iparosításnál fontosabbnak tartja a hadsereg kiépítését és modern fegyverek beszerzését, így látja Moszva a kínai helyzetet. Nyilvánvaló, hogy Moszkva fél Kína katonai hatalmának növekedésétől és az elhomályosítja tisztánlátását. A Pravda tanulmányában mégis találunk néhány figyelemre méltó megállapítást. ROMBOLÓK AZ IRÁNBA SZÁLLÍTOTT BERENDEZÉSEKET Nemrégiben 400 US katonai szakértő érkezett Iránba, hogy az eddig leszállított komputerek, repülőgépek, radóberendezések, stb. “titkos” berendezéseit elpusztítsák. A sah nagyhatalmi álmának vége. Tejesen érthetetlen, hogy Moszkva miért tiltakozott az US kiürítési intézkedések ellen. Azzal vádolja a Fehér Házat, hogy “beavatkozik” Irán belügyeibe. Érdekes, hogy amikor a repülőgépeket és egyéb fegyvereket szállították Iránba, Moszkva azt természetesnek vette. Iránban még mindig 35 ezer US állampolgár­­ tartózkodik, többnyire katonai és hadiipari szakértők. A Fehér Ház végre elhatározta, hogy katonai tömegszállító repülőgépekkel fogják kihozni őket Iránból. A sah nagyhatalmi álmának összeomlása súlyosan érinti az USA és több nyugateurópai állam gazdasági életét. Irán 1975-ben 25 milliárd dolláros szerződést kötött az Egyesült Államokkal modern repülőgépek és egyéb honvédelmi berendezések szállítására. Az utóbbi 2 évben ez az összeg legalább 35 milliárd dolára emelkedett. Ha a sah meg is maradna trónján, amihez nagy szerencsére lenne szüksége, ezek a szerződések akkor is kútba estek. Néhány évvel ezelőtt a sah több milliárdos szerződést kötött Franciaországgal és Nyugat- Németországgal 8 atomerőmű építésére. Az iráni kormány most ezeket a rendeléseket is érvénytelenítette. MEGHALT A NEMZETKÖZI TERRORISTÁK VÉDŐANGYALA Több hónapos betegeskedés és 40 napos teljes eszméletlenség után meghalt Algéria elnöke Houari Boumedienne, a nemzetközi terroristák védőangyala. Népe a mohamedán tanítások és az egyszerű életmód apostolát látta benne; a nyugati világ a forradalmi eszmék terjesztőjét. Algéria függetlenségi harcában (1954-62) Boumedienne volt a Felszabadító Front hadseregének főparancsnoka. A függetlenség kivívása után Ben Bella lett Algéria elnöke, Boumedienne a hadügyminisztere. 2 év múlva Boumedienne magához ragadta a hatalmat. Ben Bella sorsáról azóta sem tudott meg semmit a világ. Boumedienne idálja a szociális forradalom, amelyet ő a mohamedán egyházi tanításokkal azonosnak tartott. Külpolitikailag a szélsőséges arab világot képviselte. Elkeseredetten ellenezte az Egyiptom - Izrael­i béketárgyalásokat és mindenben a PLO-t támogatta. Algériának számottevő olaj­mezői vannak, földgázkészlete talán a legnagyobb a világon. Ezen az alapon 1974 óta, közeledés jött létre Algéria és az USA között. Az egyesült Államok ugyanis az algériai földgáz legnagyobb vásárlója. Az olaj és földgázforrások ellenére is, Algéria elmaradt ország. A lakosságnak csak 26 %-a tud írni és olvasni. A fejenkénti átlagos évi jövedelem 880 dollár. Boumedienne 1965 óta Algéria teljhatalmú ura volt. A Forradalmi Tanács csak eszköz volt a kezében. Utódjának kiválasztása politikai válságba döntheti az országot. A nyugati világot elsősorban az érdekli, hogy Algír város légi kikötője továbra is mentsvára lesz-e a nemzetközi terrorista szervezeteknek. Irán jövője mindenképen szomorú. Akárhogyan is alakul a helyzet, a politikai nyugtalanság és bizonytalanság legalább 20 évre visszavetette az ország gazadasági életének fejlődését. MEGINGOTT A TÖRÖK BÁSTYA Irán, a Perzsa öböl bástyája után megingott Törökország is, a nyugati világ Közel-Keleti -bástyája. A kormány szerint a tüntetések oka a két hatalmas mohamedán szekta egymás közti viszálya. Ez csak részben igaz. A tüntetések nem terjedtek volna ki 11 városra, ha nem állna mögöttük a szegénység és az elégedetlenség. A 43 milliós török nép 49%-a nem tud írni­­olvasni. A fejenkénti évi átlagos jövedelem 533 dollár. A születési arányszám 8%, de a magas halálozási arány következtében a természetes szaporodás 2,5%. Az átlagos életkor 54 év. Az ország külkereskedelmi mérlege évek óta tetemes veszteséggel zárul. Egyetlen fontosabb kiviteli cikke a dohány. Törökországnak nincs saját olaja és a behozatal évről évre növekszik. Az infláció 30% körül mozog. Ezzel szemben Törökországnak 460.000 főből álló tényleges hadserege van, amelyet az USA lát el modern fegyverekkel. A török szellemiség a gyáripar fejlesztését sürgeti, a mohamedán egyház az egyszerű életmód helyreállítását. Ilyen körülmények között nem csoda, ha az ország népe elégedetlen. A december végén kitört tüntetéseket, amelyeknek több mint 100 halottja és több mint 1000 sebesültje van, a kormány fegyveres erővel elnyomhatja, de ezzel az ország problémáit nem lehet megoldani. A hibák visszanyúlnak a múltba és a jelenlegi liberális miniszterelnök Bulent Ecevit, nem sokat segíthet a helyzeten, mert ellenfelének és volt elődének, Süleyman Demerilnek, éppen annyi híve van, mint Ecevitnek. Irán után Törökország! Két keserű pirula Carter elnök és külügyi tanácsadói számára. Mindkét ország kormánya az Egyesült Államok által szállított modern fegyverekkel igyekszik elnémítani a nép elégedetlenségét. Jajdulnak az emberi jogok, de Carter elnök nem emelheti fel szavát érdekükben, nehogy még nehezebbé tegye szövetségeseinek amúgy is nehéz helyzetét. AHOGYAN MOSZKVA LÁTJA A KÍNAI HELYZETET MEGINGOTT A TÖRÖK BÁSTYA MEXIKÓ A JÖVŐ ORSZÁGA Meghalt a nemzetközi terroriták védőangyala ROMBOLJUK AZ IRÁNBA SZÁLLÍTOTT BERENDEZÉSEKET CD bajo • OJ . H

Next