Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1980. március (22. évfolyam, 8-12. szám)
1980-03-01 / 8. szám
2. oldal AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET 1980. március 1. Chicagói polgármester harca a tűzoltókkal JANE BYRNE CHICAGO POLGÁRMESTERE egy bátor lépéssel a városi alkalmazottaknál megszünteti a szakszervezeti tagságot, de minimálisan a strájk jogot. Majdnem egy év óta szinte minden hétre jutott egy-egy sztrájk Chicagóban különösen a városi alkalmazottak között, akik az országban talán a legjobb fizetést élvezik. A város anyagi lecsúszása még a 24 évig uralkodó Richard Daley polgármester idejében kezdődött. De akkor a városnak kitűnő hitele volt és mindig pótolhatták a hiányt a nagy bankok. Hónapokig tartott a iskolák alkalmazottainak a sztrájkja, majd nehéz pénzügyi manőverek után ideig-óráig a nehézségek megoldódtak. Most a nagy harc a tűzoltókkal van, akiknek az átlag fizetése - állítólag - évi 25 ezer dollár. A 6 1 milliós városban 4500 tűzoltó volt alkalmazva. A bíróság két ítélettel visszarendelte őket munkába, de a munka felvételét megtagadták. A bíróság napi 41 ezer dollárra bünteti szakszervezetüket, illetve a vezetőiket, de ők makacsul sztrájkolnak. Hogy honnan veszi ez az aránylag kis szakszervzet a napi 41 ezer dollárt, az maga is rejtély és erősen elgondolkoztató Jane Byrne elbocsájtotta a sztrájkoló tűzoltókat és állítólag 20-40 % körül van, akik munkába álltak a régiek közül. Közben az új jelentkezőkből cca 450-et már kiképeztek és az JANE BYRNE elmúlt éjszaka már az új alkalmazottak is résztvettek a tűzoltásban....és Chicagóban mégis oltják a tüzet minden sötét fondorlat dacára!!! Trudeau fölényesen győzött Február 18.-án Kanada ismét választott. Lényegében a 2 nagy pár között a Liberális és a Konzervatív Párt között dőlt el a választás. Az adók erős emelése miatt a Parlamentben Joe Clark bizalmatlansági szavazatot kapott, ennek következménye lett a mostani választás. Ismét a régi de pink Trudeau-val nyerte meg az Isten a kanadaiakat, aki majd az Észak- Amerikai kontinensen képviseli Moszkva érdekeit szokásához híven. CARTER ELNÖK NEM MONDOTT SEMMI ÚJAT 2 hónapos hallgatás után Carter elnök a TV- én közvetített sajtóértekezleten válaszolgatott az újságírók kérdéseire. Válaszai egyhangúak, csaknem unalmasak voltak. Nem mondott semmi újat, semmi érdekeset. Ez részben az újsáírók hibája is, mert nem tették fel azokat a kérdéseket, amelyek az ország népét elsősorban érdeklik. Az inflációt és a munkanélküliséget csak felületesen érintették. Feltűnő volt, hogy az egyébként nyugodt természetű Elnök ez alkalommal ideges volt. Gyorsan beszélt és a szavak torlódtak a torkában. Ennek oka valószínűleg az iráni túszok problémájában keresendő. Az iráni követelések egyik pontja, hogy bűnösnek imserjük el magunkat a sah uralma alatt történt kegyetlenkedésekért. Nehéz dolog egy nagyhatalom számára, hogy ilyesmit elismerjen, különösen akkor ha az nem is igaz. Valójában az Egyesült Államok kormánya belpolitikáját. Sajnos kormányunk ezzel elősegítette és siettette a sah bukását. A mérleg mási serpenőjében viszont 50 ártatlan amerikai polgár és család sorsa nyomja az elnök lelkét. A tárgyalások kritikus és érzékeny pontra jutottak. Nem csoda, ha az elnök ideges és nem hajlandó erről a témáról beszélni. Carter elnök védelmezte a sorozás előkészítéséhez szükséges összeírások megkezdését. Meg van győződve, hogy a Kongresszus nemsokára jóvá fogja hagyni ezt a javaslatát. Ugyanakkor tudja, hogy az amerikai ifjúság nagy többsége hallani sem akar az általános hadkötelezettségről. Ebben a kérdében az elnökünknek van igaza. Hiába való dolog a sok milliárdos fegyverkezés, ha nincs aki a fegyvereket kezébe vegye. Az önkétes hadsereg nem vált be. A jelentkezők nagy része még középiskolát sem végzett fiatalokból áll. A modern hadsereg óriási szervezet, amely csak akkor teljesítheti feladatát, ha a technikai és más tudományok ágaiban jártas, szakképzett emberek állnak a rendelkezésére. Az elnök kitért Kennedy szenátor vádjaira, hogy a Fehér Házban “bújkál” és nem vesz részt a választási küzdelemben. Kijelentette, hogy amint a teheráni foglyok hazai földre kerülnek, megkezdi választási körútjait. A nők általános hadkötelezettségére vonatkozólag kijelntette, hogy sohasem szánt harcos szerepet a nőknek. A kisegítő szolgálatokban jutnának nekik megfelelő szerephez. Az inflációra és a munkanélküliségre vonatkozólag csak a régi és közismert kijelentéseket hallottuk, amelyeknek ma már senki sem hisz. EGYIPTOM KÉPEZI KI AZ AFGÁN FELKELŐKET Kairó Az egyiptomi honvédelmi miniszter újságíróknak hozzáintézett kérdésére, kijelentette, hogy az afgán szabadságharcosoknak Egyiptom ad alapkiképzést, mely után Pakisztánon keresztül visszatérhetnek országukba a szovjet betolakodók ellen harcolni. Egyiptom egyben fegyverrel is ellátja őket, de Pakisztánba érve ott amerikai segítségben is részesülnek. Az amerikai fegyversegély furcsasága az, hogy a fegyverek szovjet gyátmányúak. Valószínűleg Vietnamban kerültek amerikai kézbe, vagy valamelyik szovjet csatlós Amerikának adta el dollárért. Pierre Trudeau ~ amerikai-kanadai a \ Magyar Élet |^Americaii* Canadiaq^HungariaijJ^Life AMERICAS LARGEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGÜAGE V — ___ TORONTO • MONTREAL ____________________ NEW YORK*CHICAGO*LOS ANGELES • CLEVELAND • DETROIT • FLORIDA 'IIIWWMHWWHMHIIMMHIMIIliil|IIIIIIIIWMMHtlHIIIIHHWIMMMI 8636 North PARIS Ave.. CHICAGO, Illinois 60634 Főszerkesztő és kiadó: ÁDÁM HALMÁGYI LAJOS 3636 N. Paris Ave. Chicago, 111. 60634 Telefon: 312/ 625-8774 Second Class. Postage paid at Chicago,111. Published: every Saturday Előfizetés egy évre: USA-ban $20,00, félévre $12,00 KÜLFÖLDRE (KANADÁBA) egy évre $25,00 (canadai dollár) félévre $13,00 .Eskonti and Publishing Office: 3636 N.Paris Ave., Chicago,illi. 60634. Phone: 625-8774. Managing Editor and Publisher: Louis Halmagyi Adam.