Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1980. május (22. évfolyam, 17-21. szám)

1980-05-03 / 17. szám

2-oldal Halálos ellenségek: IRAK és IRÁN A perzsa-öböl északnyugati csücskében, Irak és Irán határán, megszólaltak a fegyverek. A két ország közötti ellenségeskedés nem új keletű. A Shatt-al-Arab folyó (lásd a térképet) 1975-ig Irak fennhatósága alatt állott, de Irán igényt tartott nemcsak a szabad hajóforgalomra, de az iráni határ kiigazítására is, a Sjatt-al- Arab folyó keleti partjáig.Évekig tartó viták és határvillongások után, 1975-ben, a megegyezés létrejött. Abban az időben a sah által támogatott kurd felkelés nagy gondot okozott Iraknak. A Shatt-al Arab-folyón való szabad hajózás és az iráni határ kedvező kiigazítása ellenében a sah cserben hagyta a kurd felkelőket, akiknek szabadságharca rövidesen összeomlott. A 12 milliós szabadságszerető kurd népnek nagyon szomorú szerep jutott a két elnymó hatalom közötti küzdelemben. Irak támogatta az iráni kurdok felkelését és Irán támogatta az iraki kurdok szabadságharcát. Éveken át folyt a kurd vér és nem vették észre, hogy ők csupán eszközei a két ország hatalmi törekvéseinek. Az irániak 96%-a, az irakiak 55%-a tartozik az izlám shiita ágához. Ez azonban nem jelent összetartó kapcsot, mert Iránban, a forradalom, óta, a mohamedán egyház kezében van minden hatalom, ellentétben Irakkal, ahol az elnök, Saddam Hussein, a kisebbségi szunita ágához tartozó mohamedán, és ellensége minden egyházi befolyásnak az ország politikai és gazdasági életében. Ehhez járul még Chomeini személyes bosszú­vágya, mert a sah idején, 10 éves iraki tartózkodása után, az iraki kormány megvonta tőle a politikai menedékjogot. Az irániak évek óta azzal vádolják Irak kormányát, hogy ügynökei földalatti lázító tevékenységet folytatnak az iráni olajvidéken lakó kuzitán arabok között. (Irán népe nem arab, de perzsa. A nyelvük a faraszi.) Irak titkon igényt tart a kuzistánok által lakott iráni területre. Ez az oka annak, hogy az iráni szélsőséges “Fedayeen” (önfeláldozó) terrorista szervezet tagjai mindent elkövetnek, hogy megöljék Irak politikai vezéreit. Nemrégiben bombamerényletet követtek el az iraki elnök­helyettes, Tariz Aziz ellen, aki iráni hírek szerint meghalt, bagdadi jelentések szerint csak megsebesült. Az iraki kormány politikája szélsőséges és kiszámíthatatlan. 1972-ben katonai szövetséget kötött a Szovjetunióval. A következő években rengeteg tankot,, repülőgépet és egyéb hadianyagot kapott Moszkvától. Ugyanakkor több ezer szovjet katonai “tanácsadó” is elözönlötte az országot, hogy 75%-ban írni olvasni nem tudó iraki katonaságot megtanítsák a modern fegyverek kezelésére. Jelenleg Iraknak 220 ezer főből álló hadserege és 300 ezer kiképzett tartalékosa van. A Shatt-al-Arab folyó mentén az iraki szovjet gyártmányú fegyverekkel harcolnak az US fegyverekkel ellátott irániak ellen. 1978-ban az iraki kormány rádöbbent a szovjet földalatti munka veszélyére. Kivégeztek 21 kommunistát és szovjet fegyverek helyett a nyugati világtól vásárolták az újabb fegyvereket. Irak és a szovjet közötti viszony elhidegült. Irak kormánya indította el az egyiptom­­izraeli különbéke ellenes arab mozgalmat, de egyetlen arab állammal sem áll baráti viszonyban. Még a PLO-val sem. 1978-ban úgy az iraki, mint a PLO terroristái igyekeztek megölni a másik f­él politikai vezéreit. Az Eufrátesz vizének felhasználása miatt Iraknak állandó súrlódása van a szomszédos Szíriával. Irak és Irán között az ellentétek annyira elmérgesedtek, hogy kiegyezésre nincs semmi kilátás. A küzdelem csak az egyik, vagy a másik kormány bukásával érhet véget. Ha most nem, akkor néhány hónap, vagy éven belül. CHOMEINI, VAGY SADDAN HUSSEIN Irak és Irán határán átmenetileg elnémultak a fegyverek, de a két állam vezérei között ellenségeskedés változatlanul folytatódik. Ennek sok oka van, amelyek közül talán a legfontosabb az iráni főpap, Chomeini­ és Irak elnöke, Saddan Hussein közötti személyes gyűlölet. Amikor Chomeini lázító munkáját megkezdte, a sah nem vetette börtönbe, csak tapintatosan “eltanácsolta”. Chomeini a szomszédos Irakba talált politikai menedéket, ahol 13 évet töltött. 1978-ban, amikor Irán és Irak megegyeztek a vitás határkérdésekben, az nyilvánította Chomeinit, vagyis felmondta az addig nyújtott politikai menedékjogot. Chomeini elhagyta I­rakot és száműzetésének utolsó négy­ hónapját Franciországban töltötte. Innen ered Chomeini gyűlölete Irak és annak jelenlegi vezére Saddan Hussein ellen. Irak és Irán között mindig voltak vitás területi kérdések jelenleg 3 kis sziget áll az iraki területi követelések gyújtópontjában: a Tumb­­szigetek (két sziget) és az Abu Muba sziget. Ez a három sziget 1971-ig, legalább is névlegesen, az Egyesült Arab Emirátus fennhatóság alá tartozott. 1975-ben a sah katonai egységei megszállták a szigeteket. Ebbe Irak azóta sem tudott belenyugodni. Azon ürügy alatt, hogy a szigetek arab tulajdont képeztek perzsák nem arabok , Irak szeretné fennhatóságát kiterjeszteni a három szigetre. (Ezt könnyebb követelni, mint megvalósítani, mert a sziget 490 mérföldre fekszik Irak déli határától. Bár úgy Irak, mint Irán lakossága mohamedán, vallási téren is súlyos ellentétek vannak a két ország között. Irán lakossága teljesen az izlám shiita ágához tartozik. Irak lakosságának több, mint a fele shiita,­ de politikai és katonai vezető személyiségei szuniták. Saddam Hussein elnök is szunita, aki az állam és az egyház különállóságának a híve. Az uralmon lévő pánarab Baath Mozgalom kormánya az egyház befolyását kiküszöbölte a politikai életből. Érthető, hogy Chomeini ezt nem tudja megbocsájtani az iraki vezéreknek. Chomeini arra biztatja fanatikus követőit, hogy “seperjék el a cionista Irak (?) és az USA hatalmát”. Saddan Hussein viszont az Iránban uralkodó káoszért “az US nemzetközi cionizmust”, Sadat elnököt és Izraelt vádolja. Irak és Irán között az ellentétek addig el nem simulnak, amíg Hussein, vagy Chomeini el nem bukik. I...............——............................................ i amerikai-kanadai M j Magyar Elet i t^Amertcaqs CanadiaqyHungaiiari ^ííe AMERICAS LARGEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE \ — ................ TORONTO »MONTREAL __________________ NEW YORK«CHtCAQO*LOS ANGELES. CLEVELANO * DETR04T • FLORIOA 'MMmHIHMIIMtaMHMllllHWlÜMlHimMIWMMWIIIMmiMMtlIHHI 3636 North PARIS Ave., CHICAGO, Illinois 60634 Főszerkesztő és kiadó: ADAM HALMÁGY1 LAJOS 3636 N. Paris Ave. Chicago, 111. 60634 Telefon: 312/ 625-8774 Second Class Poslage paid at Chicago,Ili. Published: every Saturday Előfizetés egy évre: USA-ban $20,00, félévre $12.00 KÜLFÖLDRE (KANADÁBA) egy évre $25,00 (canadai dollár) félévre $13,00 'Editorul ind Pubüihing Office: 3636 N.Paris Ave., Chicago.! II 60634. Phone: 62M774. M untig ing Editorand Puhlishcr: Louis Halmagyi Adam, AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET 1980. május 3. MIÉRT FÉLT A SAH A PANAMAI ORVOSOKTÓL A sah panamai tartózkodásával kapcsolatban egyre több részlet kerül nyilvánosságra. Panama volt elnöke és még ma is politkai vezére, Omar Torrijos tábornok, nemrégiben Madridban járt. Amikor az újságírók arról kérdezték, hogy a sah miért hagyta el Panamát menekülésszerűen,Torrijos tábornok elmondta, hogy a sah nem bízott a panamai orvosokban. Attól félt, hogy az operáció előtti anesztéziát (elaltatást) kihasználva, panama hatóságai repülőgépre tennék és elszállítanák Iránba . A sah ebbeli félelmét csak megerősítette az a körülmény, hogy a panamai orvosok ki akarták zárni deBakey amerikai orvost az operációból. Tarrijos úgy állítja be a dolgot, hogy a sah félelme alaptalan volt, de a sah szemszögéből nézve a dolgot, félelme nem volt alaptalan Carter elnök ígéreteiben nem bízott és nyugtalanította, hogy a panamai kormáin a kiadásáról tárgyal az iani kormánnyal. A sah úgy döntött, hogy elhagyja Panamát. A Kairóban végrehajtott műtét után a sah aránylag gyorsan talpra állt és az elmúlt napokban már el is hagyta a kórházat.

Next