Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1981. április (23. évfolyam, 13-15. szám)

1981-04-04 / 13. szám

ÁRA: amerikai-kanadai « Magyar Elet cAmeticati* Canadiaii Uungaríari ^ife AMERICA’S LARGEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE ______ TORONTO * MONTREAL USA 60 cent 24 oldal Vol.23.No.l3.XXIII.évf.l3.szám. NEW YORK*CHICAGO*LOS ANGELES+CLEVELAND * DETROiT* FLORIDA April 4 1981 ISMÉT GYŐZÖTT A LENGYEL MUNKÁSSÁG Japán csökkenti exportját az USA- ba BEAVATKOZÁS ANGOLÁBAN ? SALVADORI BALOLDAL MEXICÓBAN HANYATLIK CHOMEINI TEKINTÉLYE MEXICO A KISZÁMÍTHATATLAN SZOMSZÉD BEAVATKOZÁS ANGOLÁBAN? Reagan elnök kérte a Kongresszust, hogy vonja vissza az úgynevezett Clark törvényt, amely 1975-ben megtiltotta US fegyverek szállítását a kommunisták ellen küzdő angolai felkelőknek. A kommunisták akkor magukhoz ragadták a hatalmat, de a küzdelem azóta is , tart. A felkelők vezére, Jónás Sawimbi, a kormányon kívül álló US politikai szervezetek meghívására ezekben a napokban az Egyesült Államokba érkezett. A látogatás hátterében Sawimbi US fegyverszállításra vonatkozó kérése áll. A Clark törvényt, Ford elnök tiltakozása ellenére, az US Kongresszus akkor szavazta meg, amikor Angola kommunista erői szovjet fegyverekkel és kubai katonák segítségével fokozatosan magukhoz ragadták a hatalmat. A kommunista ellenes erők szétforgácsolódtak, de Sawimbi követői, az UNITA tagjai (National Union for the Total Independence of Angola), azóta is küzdenek a kommunista kormány ellen. Angola déli sávja még ma is Sawimbi csapatainak kezén van. Sawimbi a múltban többször kért fegyvereket, de kérését Washington eddig mindig elutasította. Az elmúlt években az angolai felkelőket egyedül a Dél-Afrikai Köztársaság támogatta. A Kongresszus egyik bizottsága előtt Haig külügyminiszter kijelentette, hogy Reagan elnöknek az angolai felkelők megsegítésére vonatkozó kérése nem általános afrikai politika. Csak Angolára és bizonyos értelemben a Dél-Afrikai Köztársaságra terjed ki. Az utóbbi nemcsak földrajzi fekvésénél, de ásványi kincseinél fogva is stratégiai jelentőségű az Egyesült Államok számára. Többek között a hadiiparban nélkülözhetetlen platinum, króm és mang­l/7 ércek jelentős részét a Dél-Afrikai Köztársaságból kapjuk. Ha bármilyen oknál fogva a Dél-Afrikai Köztársaság ércei nem állnának rendelkezésünkre, nemcsak hadiiparunk bénulna meg, de az életszínvonal is nagy mértékben csökkenne, ami újabb és súlyosabb gazdasági válságba sodorná az egész nyugati világot. MEXICO, A KISZÁMÍTHATATLAN SZOMSZÉD Ronald Reagan elnök januárban találkozott Mexico elnökével Lopez Portillóval. Ismerkedési találkozó volt és mind a ketten hangoztatták a jó szomszédság szükségességét. A két elnök áprilisban újra találkozik. Ez alkalommal a tárgyalások szükségszerűen a kényesebb dolgokra is ki fognak terjedni. Külpolitikailag El Salvador kérdése áll az előtérben. Mexico a baloldali elemek győzelmét kívánja, ugyanakkor azonban félti déli határait, amelyeken a marxista láng könnyen átcsaphat. 1976-ban, amikor Portillo elnök hivatalába lépett, ígérte a mezőgazdasági termelés fejlesztését, a jövedelem igazságosabb elosztását, az infláció megfékezését, új gyárak építését és ezzel kapcsolatban több munkaalkalmat. Az elnök hat évre szóló mandátumából négy év már letelt, de meghirdetett programjának eredményei nem mutatkoznak. A múlt évben Mexico 11 milliárd dollár értékű olajat exportált, de ebből a hatalmas összegből úgyszólván semmi sem szivárgott le a nép szegényebb rétegeibe. Az infláció évi emelkedése 30 százalék, amely 1981-ben előreláthatólag el fogja érni a 40 százalékot. A munkanélküliség több mint 40 százalék. Hetvenegy évvel a mexicói forradalom után, a gazdagok és a szegények közötti szakadék éppen olyan mély, mint azelőtt volt. Portillo környezetének több tagja úgy látja, hogy az elégedetlenség egyre veszélyesebb melegágya a marxista eszméknek. Ez az oka annak, hogy a mexicói vezérkar rá akarja venni a kormányt, hogy mielőbb vásároljon könnyű tankokat, modern fegyvereket és F-5 típusú US harci repülőgépeket. Ugyanakkor Mexico megerősítette katonai helyőrségeit Guatemala határán. Súlyos probléma a mexicóiak illegális beszivárgása az Egyesült Államokba. Az US Határőrség becslése szerint, 1980-ban több mint 800.000 mexicói jött át illegálisan az USA-ba. A mexicói kormány nem tesz semmit a tömeges kivándorlás megakadályozására, mert ezáltal a munkanélküliség csökken és enyhül Mexico szociális problémáinak feszültsége. Mexico óriási olajgazdagsága ellenére, a szegények élete ma éppen olyan nehéz, mint a múltban volt. A lakosság 60 százaléka alultáplált. Mexico kormánya az elmúlt évben 10 millió tonna gabonát vásárolt az Egyesült Államoktól, 2 milliárd dollá értékben. A köz­ös magánadósságok több mint 40 milliárd dollárra rúgnak. A gabonabehozatal és az adósságok kamatai felemésztik az olajexportból származó jövedelem 70 százalékát. Ez az oka annak, hogy hosszútávon az iparfejlesztési tervek elakadtak. Mexico naponta 2,4 millió barrel olajat termel. Ebből 700.000 barrel kerül az Egyesült Államokba. Az US kormány szeretne több olajat vásárolni, de Mexico vonakodik többet eladni, mert fél az “északi szomszéd” gazdasági túlsúlyától. A három nagy probléma mögött számtalan kisebb, de kényes kérdés vár megoldásra. Reagan elnöknek minden “public relation” képességére szüksége lesz, hogy az áprilisi találkozón a problémák egy részét mindkét fél számára kedvezően megoldja. Onj f íj*k> O H*H C OcoH- p) m CQ 22 O • cn • N Mtr1 HH-H­• 3 3* O 3 CT>0 OHl a>3 ■< -P>< 13 CD ffl * •co 00 H* •M ro •OJ H a

Next